DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony és Államtitkár Urak! Képviselőtársaim!

Az előttünk fekvő törvényjavaslat újabb lépés a bírósági eljárások gyorsítása és a hatékony igazságszolgáltatás felé. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 2010-ben kitűzött célja egyértelműen az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése volt, az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása mellett. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága a jogállam garanciája, és hatékony igazságszolgáltatás nélkül nem lehet jogállamról beszélni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat, mint ahogyan azt államtitkár úr is ismertette, elsősorban a polgári perrendtartás módosítására irányul, ennek pedig két alapvető oka van. A kormány ez év május 7-én határozatot hozott, mégpedig 1295/2015. számú határozatában arról, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a bíróságok által egészen 2015. december 31-ig megteremtése szükséges, tehát a bíróságoknak is szükséges felkészülniük az elektronikus kapcsolattartás feltételeire. Mindezért szükség van a polgári perrendtartás módosítására.

A másik fontos oka ennek a törvénymódosításnak, hogy a 2015. évi LXXI. törvény 18. §-ával az Országgyűlés módosította a polgári perrendtartást, amely szerint 2016. január 1. napját követően kötelező az elektronikus kapcsolattartás a polgári perekben jogi képviselővel eljáró személyek, valamint gazdálkodó szervezetek esetén.

(9.20)

Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a természetes személyek esetében továbbra sem lesz kötelező az elektronikus kapcsolattartás abban az esetben, ha nincs jogi képviselője a perben.

Az előttünk fekvő törvénymódosítás lényeges elemei, amiért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot és kéri annak támogatását, a következők. Kötelezővé válik az elektronikus pereskedés a jogi képviselővel eljáró felek és a gazdálkodó szervezetek számára. A szervezeti és jogi képviselő azonosítása a jelenleg elérhető, a feleket képviselő természetes személyekhez tartozó úgynevezett ügyfélkapus azonosítás útján történik, és ezen azonosítást követően az ügyfélkapun át történik a perben a digitalizált iratok kézbesítése. A közigazgatási szervek esetén a szervet képviselő személy helyett lehetséges a szerv úgynevezett hivatali kapuján is az elektronikus kapcsolattartás a közigazgatási perekben. Azon polgári és közigazgatási perekben, ahol az ügyész mint a fél jogait gyakorló jogalany jár el, köteles lesz az elektronikus úton való kapcsolattartásra.

Az elektronikusan kapcsolatot tartó számára kötelező lesz a papír alapú okiratok digitalizálása és megőrzése. A bíróság öt nap alatt lesz köteles a papír alapon érkezett beadványokat digitalizálni. Az ügyfélkapura vagy hivatali kapura küldött küldeményhez kézbesítési vélelem is kapcsolódik, amely azonban megdönthető vélelem. A keresetlevelet és egyéb beadványt a kézbesítési rendszer által biztonsággal és sérülésmentesen befogadható méretű csomagokban kell benyújtani, és több darabból álló e-irat­csomag esetén az utolsó részlethez kapott befogadás igazolásával a megadott időpontban kell a keresetlevelet, illetve beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni.

Néhány kivételes esetben az elektronikus kézbesítés nem lesz kötelező: a közigazgatási perben az iratok első kézbesítése az alperes részére, bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, jogi kép­viselővel eljáró fél esetén választási lehetősége van a félnek arra vonatkozóan, hogy a jogi képviselő megbízását visszavonja és ezt bejelentse a bíróság felé. A 26/2015. Ab-határozat mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg, és felhívta a jogalkotót annak kiküszöbölésére, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló eljárásban a kérelem elutasítása esetén a bíróság alakszerű határozattal, végzéssel döntsön. A módosítást is ez a törvényjavaslat tartalmazza és egyértelműen rendezi.

A törvényjavaslat, mint ahogy államtitkár úr is részletesen bemutatta, szabályozza az úgynevezett távmeghallgatás polgári perbeli szabályait. Ez is egy jelentős gyorsító intézmény a polgári perben.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségijog-sértés miatti sérelemdíj megfizetése iránt indított perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak a jövőben.

Tisztelt Ház! Ezenkívül néhány más jogszabály is része ennek a törvénymódosításnak. A közjegyzői szolgáltatások folyamatos ellátásának biztosítása érdekében indokolt a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény kiegészítése, amely lehetővé teszi, hogy az eljárás lefolytatására a jogszabály alapján illetékes közjegyző akadályoztatása esetén a területi közjegyzői kamara elnöke kijelölhesse az eljárást helyette lefolytató közjegyzőt. A közjegyzőknek ma már nagyon komoly szerepük van az igazságszolgáltatásban a jogvita nélküli eljárásokban.

A polgári perrendtartásnak az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályai miatt szükséges a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása is.

Végül a polgári perrendtartásnak az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályai miatt szükséges továbbá a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása is.

Tisztelt Ház! Mindezen indokok alapján jó szívvel ajánlom önöknek a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu