DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! ‑ aki a miniszterét képviseli, utolsó pillanatban mindannyiunk megkönnyeb­bülésére megérkezett az ülésterembe. A Duna­keszi Járműjavító további sorsával kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Médiaértesülések szerint a kormány komolyan foglalkozik a Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben fennálló állami tulajdonrész értékesítésének a gondolatával. Olyannyira, hogy már előrehaladott tárgyalásokról is hírt adnak, és százmillió dolláros eladási árról is lehet hallani. Mindez nem kis megdöbbenést keltett nemcsak a szakmában, hanem a közvéleményben is, hiszen alig másfél éve annak, hogy a kormány többségi tulajdont szerzett ebben a vállalatban. Azóta magyar adófizetői pénzekből érdemi fejlesztések is történtek, több üzemcsarnokot is felújítottak, villamosították a tesztpályát 600 millió forintért. A járműjavító azóta több nemzetközi megállapodást is kötött, megrendelései bővültek, így a Budapestre szánt újabb tíz villamos összeszerelése már megkezdődött, és tervben van a svájci Stadlerrel egy új HÉV-szerelvény kifejlesztése is. Sőt, az M3-as metró­kocsi-felújítást végző orosz cég általi felújításból is bőven kivenné a részét a járműjavító.

Az a kérdésem, tisztelt államtitkár úr, hogy ilyen pozitív előmenetel után miért száll ki a kormány abból a cégből, amit rövid idővel ezelőtt vásárolt meg, és amiről még pár hónapja is úgy nyilatkoztak, hogy a magyar járműgyártás zászlóshajójának tekintik. Hogyan érinti mindez a munkavállalókat? Milyen megtérülés várható így az állami befektetéstől? Hogyan biztosítható a foglalkoztatás bővítése, ami fontos ígéretük volt a járműjavító üzem megvásárlásakor? Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu