DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg nekem, hogy a válaszomat ne csak mint a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára fogalmazzam meg, hanem úgy is, mint gyakorló méhész. Nagyon remélem, hogy gyakorló méhészként az a válasz, amit a tudományos intézetek kutatásai is megalapoznak, az ön számára elfogadható lesz.

Az Európai Bizottság 2013 decemberétől korlátozta három növényvédőszer-hatóanyag, a klotiani­din, a tiametoxám és az imidakloprid felhasználását, ugyanis az európai élelmiszer-biztonsági hivatal megállapításai szerint a rendelkezésre álló vizsgálatok alapján csávázószerként történő használatuk kockázatos lehet a méhekre nézve. Az óvatosság elve alapján további vizsgálatok szükségesek a hatóanyag­csoport értékesítésének és értékelésének lezárá­sához. A hatóanyagokat az Európai Unióban nem tiltották be, hanem bizonyos használataikat függesztet­ték fel további vizsgálatok elvégzéséig és az európai szintű végleges döntésig. A hatóanyagok bizonyos kultúrákban és időszakokban ‑ őszi búza csávázásában vagy gyümölcsösben virágzás után ‑ to­vább­ra is Európa-szerte alkalmazottak és engedélyezettek.

Magyarország végrehajtotta az EU korlátozott felhasználásra vonatkozó döntését, és két éven keresztül nem adott ki semmilyen engedélyt a szerek használatára. Ezzel szemben több EU-tagállam már a korlátozások elrendelése után szükséghelyzeti engedélyt adott ki, így a környezetvédelemben élen járó Finnország és Dánia is. Az említetteken túl Észtország, Bulgária és az egyik legerősebb növényvédelmi szakhatósággal rendelkező Egyesült Királyság is adott ki szükséghelyzeti engedélyt.

A neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatának felfüggesztése óta semmilyen olyan új információ nem látott napvilágot, amely szerint a korlátozásoknak köszönhetően javult volna a méhegészségügyi helyzet. Ezzel szemben a korlátozások egyetlen látványos hatása az volt ‑ és nagyon kérem kedves képviselőtársaimat, hogy ezt nagyon figyeljék meg ‑, hogy jelentősen megnőtt az állománykezelésre használt, valamint a talajfertőtlenítő szerek forgalma. Tehát egy intézkedéssel sokkal nagyobb kárt okoztunk, mint ha engedtük volna továbbra is azt a szert.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az önök állításával szemben az elővigyázatosság elve mentén és a tapasztalatok alapján döntött, amikor a kétéves moratórium után korlátozott területen újra lehetővé tette azon hatóanyagok használatát, amelyek kivonása sem a termelők, sem a méhészek számára nem járt pozitív következményekkel. A szükséghelyzeti engedély behatárolt területen a hatóanyagok csávázással történő alkalmazására és kizárólag a vetőmagtermesztésre terjed ki, és a kukorica- és napraforgó-kultúrák területének csak egytized százalékát érinti. Nyilván tudjuk, a kukorica nem is érdekli a méheket, a napraforgó viszont igen.

A növényvédő szerek szabályos felhasználásával, a kockázatok csökkenésével és a növényorvosi felügyelet mellett a csávázott vetőmagok elvetése nem okozhat méhpusztulást. Méhpusztulás nem történt akkor sem, amikor ezeket a szereket több százezer hektáron használták.

A méhészek és a termelők közös érdeke az egészséges, virágzó növényállomány. A hatóság ezt szem előtt tartva kizárólag olyan engedélyeket ad ki, amelyek előírásainak betartása során a kezelések következtében a méhek nem károsodnak. A szabálytalan használatból adódó méhmérgezések esetén eljárás indul, és bizonyítottság esetén bírság kiszabására, valamint kártérítésre kerülhet sor. A hatóság az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együttműködik, s a vetések elvégzése után tájékoztatja a területek pontos helyszínéről.

Csak tájékoztatásul szeretném mondani, kedves képviselőtársam, a Monsanto volt az a cég, amelyet a magyar kormány perelt be a Monsanto kukorica-vetőmaggal kapcsolatosan, és ezt a pert meg is nyerte. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu