TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az offshore kifejezést leggyakrabban az adózással összefüggésben, az adómentesség, adóoptimalizálás vagy az adóparadicsom kontextusában használjuk, mely elsősorban és kizárólagosan nem nemzeti, hanem hangsúlyozottan nemzetközi probléma. Az adócsalás és az adókikerülés korlátozza a tagállamok bevételteremtési képességét és akadályozza őket gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Az offshore‑ellenes fellépés a hazai szabályozás nyújtotta megoldások mellett és azokon felül felveti a probléma uniós és világszintű együttműködés keretében történő kezelésének szükségességét is. Az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem a nemzeti költségvetés védelme és a polgárok által az adórendszerek méltányosságába és hatékonyságába vetett bizalom szempontjából egyaránt fontos.
Szükséges kiemelni, hogy jelenleg nincs meghatározva a magyar jogrendszerben, hogy mi tekinthető offshore cégnek. Megjegyzem, hogy az ezzel kapcsolatos ellenzéki törvénymódosítási javaslatokban használt fogalom nem volt megfelelő, ugyanis olyan részei vannak a fogalommeghatározásnak, mint alacsony mérték, valós gazdasági tevékenység, amelyek tartalma nem azonosítható egyértelműen. Ugyanígy az egyes országok esetében felállított vélelem sem kellően megalapozott, sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nincs olyan elfogadott kritériumrendszer, amelynek mentén meghatározható lenne, hogy mely jogrendszert kell adóparadicsomnak tekinteni. Mindezek alapján alkotmányos szabályozást abban az esetben lehetne kialakítani, ha az offshore cég kategóriát objektíven lehetne meghatározni.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti vagyon, valamint a közpénzek védelme érdekében az Alaptörvény a közpénzekről szóló fejezetben mindkettőre kiterjedően rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét. Az Alaptörvény rögzíti a közös szükségletekhez való hozzájárulás, azaz a közteherviselés kötelezettségét, amely abból a megközelítésből érinti a külföldi offshore cégek adott esetben legális igénybevételét, hogy azokon keresztül az egyén vagy a gazdálkodó szervezet elkerülheti az amúgy számára kötelező hozzájárulást a közös szükségletekhez.
Az átlátható szervezeti minőségre vonatkozó részletszabályokat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza, amely a vagyongazdálkodás alapelveiről szóló alcímében is rögzíti az előírásokat az átláthatóságra az állam és a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vonatkozásában. Az államháztartásról szóló 2011. évi CLX. törvény megfogalmaz előírásokat az átláthatósággal kapcsolatosan, a költségvetési támogatás nyújtásával összefüggésben. Az Áht. az előirányzatok felhasználásának korlátairól szóló 29. alcímében rögzíti, hogy az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényes visszterhes szerződés. Ha már létrejött ilyen szerződés, nem teljesíthető kifizetés számára, ha az adott szervezet nem tekinthető átlátható szervezetnek.
A magyar jogrendszerben számos eltérő összeférhetetlenségi szabály is található. Az összeférhetetlenség célja alapvetően a hatalmi ágak elválasztásának biztosítása, a pártatlan, befolyásmentes feladatvégzés garantálása, illetve a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok esetében az átlátható és befolyásmentes tevékenységellátás biztosítása.
A következőkben az e témához kapcsolódó nemzetközi és uniós szintű kezdeményezésekkel, a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedésekkel, valamint az ellenőrzések, azon belül is elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai és bűnügyi szakterülete szoros együttműködésében megvalósuló ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és eredményeket fogom kifejteni.
Tisztelt Országgyűlés! Az offshore jelenség és annak legfontosabb adózási aspektusai, legújabb nemzetközi fejleményei kapcsán elmondható, hogy Magyarország több olyan, a közelmúltban aláírt nemzetközi egyezménynek is részese, amelyek segítenek abban, hogy az adóhatóság naprakész információkkal rendelkezhessen arról, hogy külföldön a magyar illetőségű személyek és vállalatok milyen összegeket tartanak.
(15.30)
Magyarország adóügyi információcsere-partnereinek száma meghaladja a százat. 2017-től több mint 70 országból, köztük számos adóparadicsomból érkezhet Magyarországra automatikus információcsere keretében magyar illetőségű személyek pénzügyiszámla-információira vonatkozó adat. A várható hatalmas adatmennyiség hozzájárulhat az adóelkerülés elleni hatékony küzdelemhez, és alátámaszthatja azt a törekvésünket, hogy az adóelkerülőket minél szélesebb körben fel tudjuk térképezni. Az offshore ügyek felgöngyölítése érdekében a NAV-on belül szakértői munkacsoport kezdte meg a magyar vonatkozású információk elemzését. Az állami adó- és vámhatóság teljes eszközrendszerével szisztematikusan, a magánszemélyeket és cégeiket is érintően vizsgálja, történt‑e Magyarországon adóeltitkolás.
Tisztelt Országgyűlés! Hazánk 2013. november 12-én írta alá az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt. Az ET-OECD konvenciót 1988. január 25-én közösen készítette az Európa Tanács és az OECD, amelynek jelenleg 94 állam a részese, köztük számos adóparadicsomnak tekintett ország is. Az egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy a magyar adóhatóság információcsere-megkereséssel forduljon a szintén aláíró joghatóságok felé, ami nagyban növeli az adóhatóság képességét az adóelkerülés felderítésére.
Az egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi. Ezek többek között: az automatikus információcsere, spontán információcsere, az egyidejű adóellenőrzések és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, adatok szolgáltatása, valamint segítségnyújtás az adókövetelések beszedésében. Az OECD 2014. február 13-án tette közzé jelentését a világ országai közötti információcsere új átfogó előírásairól, amely a közös jelentéstételi előírás megalkotását eredményezte. Ezen új átfogó előírások értelmében az egyes országoknak pénzügyi információkat kell bekérniük a fennhatóságuk alatt álló pénzügyi intézményektől, és az így megszerzett adatokat rendszeresen, meghatározott időközönként automatikusan meg kell küldeni más országnak. Az OECD közös jelentéstételi előírása nem mond ellent egyetlen másik információcsere‑eszköznek sem, valójában nem helyettesíti a kérésre történő információcserét, inkább kiegészíti azt.
A közös jelentéstételi előírás… ‑ jogi formák voltaképpen a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodással teljesedik be. A megállapodásban részes ország az lehet, amely előzőleg aláírta a fent említett Európa tanácsi és OECD‑egyezményt. A megállapodást Magyarország 2014. október 29-én írta alá, amivel megnyílt a lehetőség arra, hogy Magyarország több mint száz országból kaphasson automatikus módon évente pénzügyi információkra vonatkozó adatokat.
A megállapodás alapján az aláíró államok adóhatóságai és a magyar adóhatóság automatikus módon információt cserélnek a területükön bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, a partnerállamban belföldi illetékességgel bíró ügyfelek számlái vonatkozásában, feltéve, hogy mindkét állam megfelelő biztosítékkal és infrastruktúrával rendelkezik a hatékony információcsere-kapcsolatra. Hazánk az automatikus adóügyi információcsere elkötelezett híve, melynek megfelelően a 2014 októberében tartott berlini konferencián 51 ország között aláírta az automatikus adóügyi információcseréről szóló multilaterális megállapodást. A pénzügyiszámla-információk cseréje 2017-től kezdődik meg az aláírók illetékes hatóságai között.
Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás keretében megvalósuló adóügyi segítségnyújtás az éves szintű vállalati jelentések automatikus cseréjén alapul. A megállapodás alapján küldött jelentések államok közötti cseréjével, a megállapodáshoz történő csatlakozással nyílik lehetőség arra, hogy a Magyarország által is kívánt folyamatok felerősödjenek.
A jelentéstételi kötelezettségre első alkalommal a 2016. évi adatok vonatkozásában kerülne sor, az érintett vállalatoknak a jelentések megküldésére 2018 közepéig lenne lehetőségük, az adóhatóságok közötti első információcsere szintén 2018-ban kerül majd sorra. Az országonkénti jelentések cseréjének témájában előrehaladott munka folyik az Európai Unióban is, amiben hazánk, Magyarország is aktívan részt vesz.
Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, az USA nem tartozik a közös jelentéstételi előírást magára nézve kötelezőnek elismerő országok közé. Az Amerikai Egyesült Államok jelezte, hogy 2015-től az úgynevezett FATCA alapján végzi az automatikus információcserét, és ennek érdekében kormányközi megállapodásokat kötött más országokkal is. A FATCA az Egyesült Államok kongresszusa által 2010-ben megszavazott törvény, amelynek egyik célja, hogy az Egyesült Államok pénzügyiszámla-információra vonatkozó adatokat gyűjtsön be a külföldi pénzügyi intézményektől saját állampolgárai vonatkozásában. Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya 2014. február 14-én kötött kormányközi megállapodást a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA-szabályozás végrehajtásáról. A megállapodást a 2014. évi XIX. törvény hirdette ki 2014. május 15-én, és hatályba is lépett az év július 16-án.
A megállapodás lényege tehát, hogy a magyar pénzügyi intézményeknek azonosítási, továbbá a magyar állami adóhatóság felé, valamint rajta keresztül az USA szövetségi adóhivatalának teljesítendő jelentéstételi kötelezettsége keletkezik. Ez az azonosítási és jelentéstételi kötelezettség az úgynevezett meghatározott egyesült államokbeli személyeknek minősülő személyekre, természetes személyekre és jogalanyokra egyaránt vonatkozik, amennyiben a FATCA-törvény hatálya alá tartozó számla tulajdonosának minősülnek.
Tisztelt Országgyűlés! Az OECD nemzetközi adómenedék információs központja megküldte a Panama-projekttervet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. A Panama-iratok kiszivárogtatását követően felmerült helyzet kezelésére, illetve egyes országokban teendő intézkedések koordinálására 2016. április 13-án Párizsban rendeztek ülést, amelyen természetesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is képviseltette magát. Ez a bizonyos Panama-projektterv több részre tagolódik, például az információcsere megvitatása, a beazonosított kockázatok összefoglalása és a kockázatokat enyhítő stratégiák, a projekt eredményeinek összefoglalása. A projekt két fő munkafázisa a magas kockázatú adóközvetítőktől beszerzett információk cseréje, valamint az offshore cégek adóelkerülési technikáit felderítő módszerek kifejlesztése.
Az adóhatóság a Panama Papers elnevezésű dokumentumok nyilvánosságra kerülését megelőzően is fokozott figyelmet fordított az offshore cégekben érdekeltséggel rendelkező személyekre. Elévülési időn belül 26 magánszemély és 19 gazdasági társaság ellenőrzésére került sor, amelyek összesen 9,1 milliárd forint adókülönbözetet eredményeztek. A NAV a lezárt ellenőrzések mellett áttekintette a 40 581 folyamatban lévő ellenőrzést, amelyek kapcsán megállapításra került, hogy 6 darab kapcsolódik valamilyen formában offshore érdekeltségekhez. A folyamatban lévő ellenőrzések során jellemzően fiktív gazdasági események után történő költségelszámolás, illetve számlázási láncolatok feltárására került sor.
(15.40)
Viszont az ellenőrzési szakterület számos esetben szembesült azzal, hogy az eljárás során a gazdasági társaság felszámolásra került vagy egyszerűen eltűnt. A NAV elsődlegesen a cégjegyzék, illetve az Orbis adatbázisokból elkészítette azoknak a jelentős offshore államokban bejegyzett gazdasági társaságoknak a listáját, amelyek hazai kötődéssel rendelkeznek, majd megkezdte a magyar vonatkozások kockázatelemzését.
Összesen 2205 darab gazdasági társaságból 532 darab Panamában bejegyzett cég. Az Alkotmányvédelmi Hivatal által átadott adózói listában szereplő 68 darab gazdasági társaság kapcsán megállapításra került, hogy az adózóknál elévülési időn belül lezárt 25 darab adónem‑ellenőrzés során 186 millió 697 ezer forint adókülönbözet feltárása történt meg. A Panama Papers dokumentumban szereplő 91 darab gazdasági társaság közül már csak 12 rendelkezik aktív offshore kapcsolatokkal. A 91 darab társaság túlnyomó többsége, a Brit Virgin-szigeteken 27, a Seychelle-szigeteken szintén 27 és Niue szigetén 25 darab bejegyzett offshore társasággal állt kapcsolatban. A sajtóban megjelent információk alapján 17 magánszemély, illetve három jogi személy került az adóhatóság látókörébe. Megállapításra került azonban, hogy a sajtóértesülések jellemzően elévülési időn túli időszakra, illetve már nem aktív kapcsolatra vonatkozóan tartalmaznak információt, így azok kapcsán ellenőrzés elrendelésére nem kerülhetett sor. Az offshore érdekeltségek kapcsán látókörbe került valamennyi adózó vonatkozásában bűnügyi kockázatelemzés lefolytatásra is sor került. Az OECD iránymutatásának megfelelően az offshore társaságok létrehozásában közreműködő szereplők feltérképezése hazánkban is megkezdődött.
Az elmúlt időszakban a NAV bűnügyi szakterülete évente megközelítőleg 10-15 eljárást folytatott, illetve jelenleg 25 eljárást folytat offshore témakörben, amelyek tapasztalatai szerint alapvetően hét elkövetői magatartást lehet azonosítani. Ezek a következők: a felszámolási eljárás során valós vagy fiktív hitelezői igény került benyújtásra.
A következő: az elkövetők láncügyletek megvalósításához olyan valós gazdasági tevékenységet nem végző hazai és külföldi vállalkozásokat használtak fel, melyek valós tulajdonosait offshore cégek mögé bújtatták. A bűncselekményből származó profit szintén az offshore vállalkozások számláján realizálódott.
A következő: az elkövetők az értékesítési láncolatban offshore cégeket helyeznek el, kikerülve az adófizetési kötelezettséget.
Az elkövetők az Európai Unió vagy egyéb forrásból származó támogatás igényléséhez offshore vállalkozás által kiállított teljesítési számlát csatolnak be. A számlával kapcsolatosan megállapítható, hogy az azon szereplő érték többszöröse az áru valós értékének. Az elkövetők az offshore vállalkozásokat bűncselekményhez köthető vagyon eredetének leplezésére alkalmas ügyletekre használják.
Utoljára: a hazai vállalkozások a készpénzes ügyleteiket offshore cég által kiállított kölcsönszerződéssel próbálják legalizálni.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként megállapítható, hogy az európai integrációs folyamat a tagállamok gazdaságainak szorosabb összefonódásához vezetett, a határokon átnyúló ügyletek számának növekedését, egyúttal költségeik és kockázataik csökkentését vonva maga után. Ez a folyamat hatalmas előnyökkel járt az uniós polgárok és a vállalkozások számára, egyúttal viszont újabb kihívások elé állította a nemzeti adóhatóságokat az együttműködés és az információcsere tekintetében. A nemzeti szintű és az összehangolt uniós szintű megközelítés révén erősíteni tudjuk az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelmet, mely során határozott fellépésre van szükség. Az Európai Unió átfogó eszköztára segítségével a tagállamok hatékonyabban tudják felvenni a harcot, mely azt eredményezheti, hogy az adócsalás és adókikerülés kevésbé korlátozza a tagállamok bevételteremtési képességét a gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés