DR.
RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt
Ház! Azt hiszem, egy idősügyi nemzeti minimum vagy egy alapvető
nyugdíjkérdés lehet az, hogy ne csökkenjen senkinek a nyugdíja.

Tisztelt Képviselő Asszony! Kettőnk közül nem én voltam egy szocialista-liberális kormány helyettes államtitkára,
hanem ön. Ön dolgozott abban az MSZP-SZDSZ-kormányban, amely egy idő
után elvette a nyugdíjasok egyhavi nyugdíját. Nem azt mondom, hogy ebben
önnek közvetlen szerepe volt, de mégis közösséget vállalt azzal a
politikai csoporttal, a Magyar Szocialista Párttal és a Szabad
Demokraták Szövetségével, az ő kormányukban vállalt állami vezetői, helyettes államtitkári tisztséget, akik elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, minden magyar polgártól.

Úgyhogy
azt hiszem, amikor arról beszélünk, hogy mi a minimum, amit a
nyugdíjasok felé garantálnia kell egy kormányzatnak, akkor az az, hogy
nem csökken a nyugdíjak értéke. Azt hiszem, van az ön frakciójában már
egy másik képviselő is, aki az MSZP háza tájáról érkezett,
megbeszélhetik egymás között, hogy hogyan tudják ezt a kérdést most, a
jelenlegi üléshelyzetükből, álláspontjukból értékelni.

A
Fidesz-KDNP azt a vállalást tette minden magyar nyugdíjas számára,
akiknek 2008-2009-ben el kellett szenvedniük az egyhavi nyugdíj
elvételét a szocialista-liberális kormányzattól, hogy meg fogja őrizni a
nyugdíjak vásárlóerejét. Ezt a vállalásunkat teljesítettük, hiszen az
elmúlt években 23,1 százalékkal nőtt a nyugdíjak összege, és ha ebből
levesszük a nyugdíjaskosár szerinti pénzromlás értékét, akkor 9,5
százalékos, tehát közel 10 százalékos, nyug­díjas­kosár szerinti
vásárlóérték-emelkedést találunk a nyugdíjak tekintetében. Tehát nemcsak
hogy megőrizte a Fidesz-KDNP a nyugdíjak értékét, hanem sikerült azt
meg is emelni. Azt hiszem, ez egy minimumelvárás minden kormányzattal
szemben.

Nyilván kicsit meglep, hogy az LMP is
hirtelen elkezdett a nyugdíjasokkal, idősüggyel foglalkozni, nem nagyon
volt azoknak az elképzeléseknek, javaslatoknak nyoma az önök eddigi
választási programjaiban, amiről ön beszélt. Persze, azokban egymásnak
ellentmondó állítások is voltak. Az egyikben azt írták, hogy a
nyugdíjrendszerrel különösebben nincs probléma vagy az idősüggyel nincs
probléma, majd máskor ennek az ellentétét írták. De közeledik a
választás, az LMP sarkában van a Momentum, éppen ezért úgy látszik,
újabb súllyal választás előtti propagandisztikus ígéreteket tesznek,
ezzel próbálnak valamelyest előnyre szert tenni a Momentummal szemben,
hogy legközelebb, fél év múlva is bejussanak a parlamentbe.

Ha
összehasonlítjuk, hogy a nyugdíjasok nyugdíja mennyit ér az aktív
munkaerőpiacon dolgozók keresetéhez viszonyítva, és amikor valaki
nyugdíjba vonul, fizetésének hány százalékát kapja meg, akkor azt
látjuk, hogy Magyarországon az itteni visszaesés vagy különbség jóval
kisebb, mint az Európai Unióban általában. Hiszen az EU-ban a nyugdíjak a
fizetések 57 százalékát teszik ki, Magyarországon pedig csaknem 70
százalékát. Tehát sokkal kisebb a különbség a fizetés és a nyugdíj
között Magyarországon, mint amilyen Nyugat-Európában.

De
nemcsak a bevételeket érdemes megnézni, hanem a kiadásokat is, hiszen a
rezsicsökkentés nagyon sok idős ember hétköznapjait könnyítette meg.
Ki-ki láthatja is a gázszámláján, villanyszámláján, hogy mekkora az az
összeg, amit megspórolt a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Ez bizonyára
már a legtöbb esetben százezres nagyságrendekben mérhető. Egy társasházi
nyugdíjas házaspár számára, akik földgázt használnak, 88 ezer forint az
éves megtakarítás, abban az esetben pedig, ha távfűtéssel fűtenek, 83
ezer forint évente. Egy nyugdíjas házaspár számára, ha családi házban
földgáz fűt, több mint 100 ezer, 116 ezer forint az átlagos
megtakarítás. Ez az, ami a nyugdíjasok zsebében ott marad, nem vándorol a
külföldi multikhoz. Szintén fontos javaslata volt a kor­mánynak, amit a
parlament Fidesz-KDNP-több­sé­ge szavazott csak meg, a „Nők 40”
kedvezmény, amivel 204 ezer hölgy élt eddig. Fontos, hogy az
Er­zsé­bet-prog­ram­ban 210 ezer nyugdíjasnak tudtunk üdülési, pihenési
lehetőséget kínálni. A munkahelyvédelmi akciótervvel úgy tudtuk a
nyugdíjak értékét megőrizni, hogy 55 év felett most már nem kell olyan
nagy mértékben szembenézni a munkanélküliség rémével, mint korábban,
hiszen 10, nyugdíj előtt álló személyből 7 foglalkoztatását a
munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei alapján tudják a munkáltatók
biztosítani. Tehát 10, 55 év feletti munkavállalóból 7-nek egy
kormányzati program őrizte meg a munkahelyét. Erre négy év alatt 183
milliárd forintot költöttünk, és ez a jövedelemtöbblet ott van a
nyugdíjasok, a jövő nyugdíjasainak nyugdíjában.

De
említhetném az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését vagy a
gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának növelését, amely
mind-mind az időskor biztonságát szolgálta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu