DR.
RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Hitelesebbek lennének a szavai, tisztelt képviselő úr, ha nem lenne az
ön neve is azon a listán, amelyik azokat a jobbikos képviselőket
tartalmazza, akik, amikor szavazhattak volna, például a
„nők 40”-nél az idős emberek javára, akkor nem tették meg. Ha most
ilyen fontosak önnek az idős emberek, miért nem voltak fontosak akkor (Dr. Staudt Gábor: Mert salátatörvény volt, azért!), amikor szavazni lehetett a „nők 40”-re, tisztelt képviselő úr? (Dr. Staudt Gábor: Salátatörvény volt, te is tudod!)
Az a 200 ezer idős hölgy önnek nem fontos? Őket a szavazatával nem
tüntette ki, hanem a pártfegyelem volt fontos az ön számára, hogy ne
adja meg a támogatását? Amikor idős emberek tiszteletéről volt szó (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget.), ön miért nem szólalt fel a párt elnökével szemben? (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Salátatörvény! - Sneider Tamás: Valami konkrétum?)
Ön miért nem írt egy kommentet a Facebookon, hogy kedves pártelnök úr,
azért talán mégse kellene ilyen szavakat alkalmazni az idősekkel
szemben? Akkor, tisztelt képviselő úr, ön nem volt ennyire bátor, nem
szólalt fel ennyire az idős emberek védelme érdekében. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Dehogynem szólalt fel!)

De
ettől függetlenül a Fidesz-KDNP igyekezett megerősíteni azt a szociális
intézményrendszert, amely az önkormányzati fenntartás alatt az
egészségügyi és az oktatási intézményrendszerrel együtt oly mértékben
alulfinanszírozott volt, hogy utána 1200 milliárd forintból kellett
megváltani az önkormányzatok adósságait, hiszen ekkora összeg volt az,
amit a korábbi években nem fizettek ki a szocialista-liberális
kormányok, hanem az önkormányzatokra hárították át ezt a terhet. Az
önkormányzatoknak nem volt pénzük, ezért hitelt vetettek föl, kötvényt
bocsátottak ki. Ezeket a működési feltételeket utólag, 2010 után tudtuk
garantálni a szociális intézményeknek.

Az idősek
számára igyekeztünk minél szélesebb körű ellátást biztosítani,
étkeztetési ellátást, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi
segítségnyújtást, idősek nappali ellátását, demens személyek nappali
ellátását, időskorúak gondozóházát, idősek otthonát. Sok esetben állami
intézményben, más esetekben egyházi vagy civil szervezetekkel
együttműködve, állami pénzből, de az általuk fenntartott intézményekben.

Ha
csak a házi segítségnyújtást, a házi gondozottak körét nézzük meg,
tisztelt képviselő úr, azt mutatja, hogy hét év alatt ez a kormányzat 40
százalékkal bővítette a házi gondozásban részesülők körét. És nyilván
erre jöhetne az a válasz, hogy rendben, volt 75 ezer házi
gondozásban részesülő 2010-ben, 2016 végére 107 294-re emelkedett,
de vajon az ellátás színvonala milyen?

(14.30)

Hiszen
a korábbi években ezt úgy oldották meg, hogy egész egyszerűen ezeket a
számokat megemelték, több embert látott el ugyanannyi ember. Csakhogy
miközben a házi gondozásban, a házi segítségnyújtásban foglalkoztatottak
számát nem 40 százalékkal növeltük, mint ahogy az ellátottakét, hanem
kétszeresére emeltük, hiszen 5764-ről 13 399-re nőtt ezek száma;
tehát 40 százalékkal több időskorú embert kétszer annyi szociális
közreműködő lát el, gondoskodik róluk. Mi így gondoltunk
többlettámogatást, többletbiztonságot adni az időseknek, akik például
ezt a formát veszik igénybe. De azok, akik valamilyen idősotthoni
férőhelyen kerültek elhelyezésre, ezen férőhelyek közül 3300 férőhelyet
tudtunk megújítani az elmúlt években, 9 milliárd forintot fordítottunk
arra, hogy jobb legyen a nyugdíjasok, idősek számára az elhelyezés. Az
is fontos, hogy egy teljesen újfajta ellátási formára, a szakápolási
központok létrehozatalára pedig 1,7 milliárd forintot különített el a
kormány, ebből fog felépülni az az intézményrendszer, amely magasabb
szintű ellátást nyújt az idősek számára.

Ön
azt mondta, hogy ne beszéljünk bérkérdésről, de engedje meg, hogy én
mégis beszéljek bérkérdésről. 2014. január 1-jével vezettük be az
ágazati bérpótlékot, ez 90 ezer embernek jelentett havonta egy közel 9
ezer forintos többletet, van, akinek 17 200-at, de átlagosan közel 9
ezer forintot. 2015 júliusától vezettük be azt a bérkiegészítést, amely
66 ezer fő szociális dolgozó számára átlagosan bruttó havi 16 ezer
forintot jelentett, és ha ehhez hozzáteszem a ’17-es növekményeket,
amelyek 14 ezer dolgozó esetében 35 ezer forintot jelentenek, akkor
’13-18 között 62 százalékos a béremelkedés.

Ezt
szeretnénk folytatni. Eddig 103 milliárd forint többletet költöttünk
erre, de szeretnénk a dolgozók munkáját megbecsülni, és továbbiakra
készülünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu