DR.
GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a
szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt
Képviselőtársaim! A folytatása van előttünk az ügyvédi tevékenységről
szóló törvénynek. Azért a folytatása… (Zúg a hangosítás.) - elnézést,
mintha valami itt zavarna az erőben. Azért a folytatása, mert
elfogadtuk a jogszabályt, tehát számtalan más jogszabályt is módosítani
kell ahhoz, hogy ez minden ponton illeszkedjen a magyar jogrendszerbe.

A
neve is az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatályba léptetésével
kapcsolatos és egyéb más igazságügyi jogszabályokkal kapcsolatos
törvényjavaslat. Azt gondolom, hogyha csak arról beszélnénk… - és
szerintem itt egy hibát követett el az előterjesztő a tekintetben, hogy
külön kellett volna választani ezt a két részt, hiszen a legfontosabb
rész most az, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatos
jogszabály-módosításokat meg lehessen csinálni.

(14.50)

Nemrégen
volt egy hasonló jogszabály itt bent előttünk, amely éppen
73 jogszabályt módosított, és akkor is elmondtam azzal kapcsolatban
a vitában, hogy nagyon komoly igazságügyi előkészítést követel meg
egy-egy ilyen módosító javaslat, mégpedig azért, mert gyakorlatilag a
teljes magyar jogrendszert át kell fésülni ahhoz, hogy mit is
változtassunk rajta. Akkor, amikor az „ügyvédek” megnevezés helyett
bejön az „ügyvédek és a kamarai jogtanácsos” kifejezés, akkor nyilván
ahol korábban szerepelt az „ügyvéd” szó - mivel a jövőben ugyanazt a
tevékenységet a kamarai jogtanácsosok is elláthatják, így valamennyi
jogszabályt fogja érinteni, amelyben ez szerepel, és valamennyit át kell
írni, ami nyilván nem kis feladat. Azt gondolom, önmagában a mostani
javaslatot is így kellett volna beterjeszteni, leválasztani róla a
salátajellegét, és ha kifejezetten az eredeti céljáról lenne szó - az
eredeti célja az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével,
léptetésével kapcsolatos rendelkezések -, akkor az teljesen más tészta
lett volna, mint így. Azt gondolom, sokkal fontosabb lett volna, hogy ez
így kerüljön be.

Sorozatos probléma, és az ellenzék
mindig erről beszélt az elmúlt hét és fél évben, amióta a Jobbik
Magyarországért Mozgalom itt van a parlamentben, hogy azokat a
salátatörvényeket, amelyekben egy törvényi cím alá besorakoztatva behoz
sok más törvényt, és azokat megpróbálja egybefűzni, amelyeknek nincs
egysége és nincsen logikai kapcsolata, általában nem támogatjuk, és azt
gondolom, főleg nagy könnyelműség a kormány részéről behozni egy ilyet
egy kétharmados törvény esetén, egy sarkalatos törvény esetén, hiszen
mindig elmondtuk a kritikánkat, mindig elmondtuk a salátatörvényekkel
kapcsolatos kritikánkat. Persze az államtitkár úr majd el fogja mondani,
hogy ezek mind összefüggenek egymással, mindegyik logikailag
kapcsolódik, mind egymásra épül, amiben van is valami, mert mindegyikben
van olyan pont, ami egymásra épül, azonban nagyon sok más tekintetben
is módosítja a jogszabályt, ami logikailag semmilyen formában nem
kapcsolódik. Önmagában véve, ha részletes technikai módosítások
lennének, akkor nem lenne problémánk ezzel a jogszabállyal.

Ha
már itt tartunk, akkor nézzük, mik ezek! Répássy úr, képviselőtársam
elmondta, hogy beszéljünk az ügyvédi törvényről, hiszen itt ez
elsősorban azt módosítja, és a közjegyzői törvényről már úgyis sok szó
esett a mai napon, hiszen már kétszer is bekerült a Ház elé a mai nap
folyamán, és ez a harmadik, hogy bekerül. Azonban nem lehet elmenni szó
nélkül emellett, hiszen nagyon nagy részben a közjegyzők működését is
módosítja ez a jogszabály, sőt azt kell mondjam, hogy szinte az egyik
legnagyobb részben az ő tevékenységüket érinti, ami nincs összefüggésben
az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos
jogszabály-módosítással, hiszen rengeteg olyan dolog történik, aminek
tulajdonképpen ahhoz semmi köze.

Ilyen például a
felelősségbiztosítás kérdése is, amit már az államtitkár úr jelzett,
hogy 50 millióról 100 millióra növekszik a közjegyzők esetében
a felelősségbiztosítás összege, amelyre a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara fog majd szerződést kötni, minden egyes közjegyzőre külön-külön.
Eddig 50 millió forint volt, most 100 millió lesz. Azt
gondolom, nyilván az hozza be ezt a változást, hogy a gazdasági élet ezt
megköveteli, hiszen a közjegyzők olyan összegekben kötnek napi
rendszerességgel szerződéseket, ami nyilvánvalóan indokolja azt, hogy a
felelősségbiztosítás felső összege e tekintetben nőjön.

Ha
már itt tartunk, visszatérve Répássy úr ajánlására, akkor foglalkozzunk
egy kicsit az ügyvédi törvénnyel is. Hasonlóan érinti ez a jogszabály
az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítását is, bár nagyon-nagyon pici
mértékben, és gyakorlatilag csak technikai jelleggel érinti, hiszen
megmondja, hogy 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig lesz
10 millió forint összegű a felelősségbiztosítási maximális összeg,
amely sérelemdíj és felelősségbiztosítási díj, kártérítési díj, tehát
erre az összegre kell a biztosításokat megkötni. Ezzel kapcsolatban már
az ügyvédi törvény vonatkozásában is kifejtettük az álláspontunkat, ami
nagyjából egyezik az ügyvédi kamara álláspontjával.

Örülök
annak, ha a módosítónkat nem is fogadja el - annak nem örülök, hogy nem
fogadja el a kormányzati többség az ellenzéki módosítókat egyáltalán,
és élből elutasítják, de annak örülök, ha egy-egy olyan dolog, ami itt
bírálatként elmondunk egy törvénytervezettel kapcsolatban, mégis bekerül
majd a következő jogszabályba, vagy a következő módosításban mégis
megjelenik. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyes pontjai is
ilyenek voltak. Mégpedig én itt megbíráltam az ügyvédi tevékenységről
szóló törvénynek azt a részét, amely a felelősségbiztosítási plafonnal
foglalkozott, illetve a kártérítési összegekkel foglalkozott, hogy
milyen összegben kell kártérítés esetén felelősségbiztosítást kötni.
Ebben kamarai ajánlás volt, az Országos Ügyvédi Kamarának volt ebben
állásfoglalása, amit meg is küldött a minisztériumnak.

Ami
hiányzott ebből a javaslatból, az az volt, hogy az Országos Ügyvédi
Kamara nem tart indokoltnak egy olyan díjemelést, illetve egy olyan
összegemelést, ami nagymértékben, hirtelen következik be, hanem leírta,
hogy több lépcsőben, fokozatosan, lassan kellene egy ilyen változást
megvalósítani Magyarországon. Ez be is következett az ügyvédi
tevékenységről szóló törvényben, hiszen fokozatosság jelenik meg, évekre
lebontva egy fokozatos emelés. Azt gondolom, az emelést minden esetben a
gazdasági élet és az ügyvédi tevékenység megköveteli, még akkor is, ha
az ügyvédeknek kellemetlenebb az, hogy nyilván magasabb biztosítási
díjat kell fizetni, de akkor is tudomásul kell venni, hogy ez nyilván az
ügyvédet is védi, hiszen nem neki kell majd ezeket az összegeket
kifizetni.

Ha már itt tartunk, akkor egy része viszont
teljes mértékben hiányzik, amit az ügyvédi kamara ajánlott, ez pedig az
ügyvédek korlátolt felelőssége, tehát akár egy ügyvédi irodának a
működése úgy, mint egy korlátolt felelősségű társaság. Szintén a kamara
javasolta, hogy amennyiben viszont növekednek a díjak, növekedik a
biztosítási összeg, akkor el kellene azon gondolkodni, hogy legyen arra
lehetőség, hogy korlátozott legyen az ügyvédek felelőssége. Itt
ötletként akár az is megvalósulhat, hogy egy bizonyos, akár dupla
biztosítási díjösszeg esetén korlátlan felelősségbiztosítás lép életbe,
és akkor így korlátozott lenne az ügyvédek felelőssége. Tehát e
vonatkozásban volt a kamarának ajánlása.

Visszatérve a
közjegyzői tevékenységhez. Módosult bizonyos szempontból a közjegyzői
gyakorlat ideje eltöltésének a helye, hogy hol is lehet eltölteni ezt a
közjegyzői kinevezéshez szükséges gyakorlati időt. Azzal, ami az eddigi
jogszabályban benne volt, teljes mértékben egyetértünk, és azt sem
tartom ördögtől valónak, ha ezen változtatunk, azonban ezzel a
változással én nem egészen tudok egyetérteni minden tekintetben. Abban
egyet tudok érteni, hogy valóban az a jogász, aki szakvizsgával
rendelkezik, alkotmánybíró lesz, és alkotmánybíróként vagy akár az
európai uniós emberi jogi bíróságon dolgozik iksz évet, nyilván van
akkora jogi tapasztalata, hogy a közjegyzői tevékenységet el fogja tudni
végezni, ezzel nincs is semmiféle problémám.

Ellenben
a másik fordulattal, amelyik, ha jól emlékszem - amiről eddig
beszéltem, az a c) pont, viszont a b) ponttal nem tudok
egyetérteni, illetve nem így tudok egyetérteni. Azt mondja, hogy a
közigazgatási gyakorlatot figyelembe kell venni abban az esetben, ha
központi szervnél töltötte el ezt az időt, központi közigazgatási
szervnél. Azt gondolom, ha kibővítjük a közigazgatásban dolgozó
jogászokra is ezt a lehetőséget, hogy három év gyakorlati idő elteltével
ők is pályázhassanak közjegyzői helyre, és kinevezhetők legyenek
közjegyzői funkciókba, akkor nem szabad ezt beszűkíteni központi
kormányzati közigazgatási szerveknél dolgozó köztisztviselőkre vagy
kormánytisztviselőkre, hanem akkor már ezt a közigazgatásban dolgozókra
kellene egyformán kivetíteni. Tehát nem szabad leszűkíteni arra, mert
ebből nyilván az a következtetés jut eszébe egy ellenzéki képviselőnek,
hogy persze, már megint a bevált központi kormányzati káderembereinket
akarjuk majd beültetni, nekik akarunk lehetőséget biztosítani arra, hogy
a közjegyzői székekbe be tudjanak ülni.

(15.00)

Kizárjuk
azokat a közigazgatási szakembereket, akik egyébként ugyanúgy eljártak a
bíróságokra, ugyanúgy képviselték közigazgatási ügyekben a hivatalukat,
ugyanúgy végeztek ugyanolyan jogi tevékenységet, de nem központi, hanem
valamelyik centrális szervnél voltak, vagy helyi szinten vagy
középszinten voltak. Ezeket nem lenne szabad álláspontom szerint
semmiféleképpen kizárni, ha bővítünk. Tehát vagy ne bővítsünk ebbe az
irányba, vagy ha bővítjük, akkor ez vonatkozzon minden közigazgatásban
dolgozó jogászra, nyilván azokra, akik jogi tevékenységet végeznek,
egyformán vonatkozzon rájuk ez a jogszabály.

Nyilván
arra, hogy a számítástechnika fejlődik, figyelemmel kell lenni, és ezért
kell változtatni. De megint azt mondom, hogy ezt nem ebben a
jogszabályban kellene.

Az, hogy az öröklési jogi és
személyi állapot tárgyú ügyleteknél továbbra is papíralapon kell az
ügyeket intézni, azt gondolom, indokolt, helyes, hogy benne van a
javaslatban.

A közjegyzők
titoktartási kötelezettsége nyilván eddig is szabályozva volt. Azonban
ez most bizonyos szempontból változik, hiszen a közjegyzői iroda
ügyintézőjére is ugyanaz a titoktartási kötelezettség vonatkozik, mint a
közjegyzőkre, helyettes közjegyzőkre. Nyilván ez egy indokolt
módosítás, amit már régebben is meg kellett volna tenni, hiszen
ugyanolyan információknak, titkoknak jut a birtokába, mint a közjegyző,
és ugyanúgy társadalmi
érdek az, hogy adott esetben ezek a titkok ne kerüljenek
nyilvánosságra. Nyilván eddig is a közjegyzői iroda a munkaszerződésben,
amikor felvett egy-egy ilyen alkalmazottat, a titoktartásra kitért, de
sokkal erősebb az, ha e tekintetben törvényi szabályozás lesz, és
törvényi szinten kerül rögzítésre a titoktartás.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ha
túllépünk a közjegyzői módosításon, illetve az ügyvédi tevékenységről
szóló törvény módosításán is, akkor látjuk, hogy további más ügyek,
fontos jogszabályok is megváltoztatásra kerülnek ebben a tervezetben.
Így a szabadalmi ügyvivői tevékenységről szóló törvény, vagy a hagyatéki
eljárásról szóló törvény, vagy akár a Nemzeti Bankról szóló törvény,
vagy a polgári perrendtartás, amelyet nem olyan régen fogadtunk el,
illetve amely már azóta is módosult. Nyilván ha csak arról szólna a Pp.
módosítása, hogy az ügyvéd helyett az ügyvéd és kamarai jogtanácsos
kerül bele, akkor egy szót sem szólnék. Csak valóban, ahogy már az
előttem szóló is említette, az Igazságügyi Minisztériumnak
ez a jogalkotó tevékenysége hagy némi kívánnivalót maga után. Itt is az
látszik, hogy folyamatosan jönnek be olyan módosítások, amelyekről
nemrégen fogadtuk el a törvényt. Még hatályba sem léptek, máris kiderül,
hogy ebben is, abban is hozzá kell nyúlni, itt is kell változtatnunk
rajta, ott is kell változtatnunk rajta. Azt gondolom, hogy ezen a
módszeren kellene változtatni. Az lenne jó, ha valóban
sziklaszilárdságú, ahogy önök az Alaptörvényt hívták (Dr. Völner Pál: Gránit!),
gránitszilárdságú törvények születnének. A sors iróniája, hogy ahhoz is
nagyon hamar hozzá kellett nyúlni, az sem állta meg sok tekintetben a
helyét, és mint tudjuk, a kormánypártok azok, amelyek nagyon sok esetben elsőként szegik meg a saját Alaptörvényüket, még ahhoz sem ragaszkodnak, amit maguk fogadtak el. Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu