DR.
RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót,
elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő
törvényjavaslat jól példázza, hogy az Országgyűlés olyan hosszú
felkészülési időt biztosított az új büntetőeljárási törvény
hatálybalépésére - tudniillik 2018. július 1-jén lép hatályba -, hogy ez
alatt a hosszú felkészülési idő alatt is szükséges lehet a még
hatályban lévő régi büntetőeljárási törvény módosítása, hiszen az új Be.
hatálybalépéséig is szükséges a bűnüldöző munkát, az
igazságszolgáltatás munkáját segíteni egyes törvénymódosításokkal. Tehát
nem tévedés, az Országgyűlés az előttünk fekvő törvényjavaslattal a
nemsokára hatályon kívül helyezendő, de még hatályos 1998. évi
büntetőeljárási törvényt módosítja.

Tisztelt Ház!
Képviselőcsoportunk támogatja a törvényjavaslatot. Államtitkár úr
expozéjában részletesen ismertette a törvényjavaslat tartalmát. Én csak
szeretném megismételni ezek közül, hogy a törvényjavaslat az új polgári
perrendtartás hatálybalépése miatt tartalmaz néhány törvénymódosítást,
valamint az elektronikus kapcsolattartás új szabályainak átvezetése a
büntetőeljárási törvénybe okából is szükséges módosításokat, és a
nemzetközi és uniós követelményeknek való megfelelést szolgáló
módosításokat is tartalmaz a törvényjavaslat, valamint az előbb már
említett esetben, a büntetőeljárási törvény esetében olyan egyéb
törvénymódosításokat, amelyek hátterében jogalkalmazói észrevételek vagy
a jogrendszer koherenciájának biztosítása áll. A hatályos szabályozás
egyes hiányosságainak kiküszöbölésére tesz javaslatot a
törvénymódosítás.

Én mégis
elsősorban a büntető anyagi jogi módosításokat szeretném ismertetni és
azokra szeretném felhívni a figyelmet. A büntető törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvényben a javaslat módosításokat céloz, elsősorban a
pénzbüntetéssel kapcsolatos, a pénzbüntetés és az életfogytig tartó
szabadságvesztés találkozását próbálja új módon rendezni a
törvényjavaslat, hiszen ebben a tárgyban alkotmánybírósági határozat is
született ez év június 19-én. A javaslat erre figyelemmel kizárja a
pénzbüntetés életfogytig tartó szabadságvesztés melletti kiszabásának a
lehetőségét, egyúttal rögzíti, hogy életfogytig tartó szabadságvesztés
esetén a pénzbüntetés végrehajtásának nincs helye. Valóban, nincs sok
értelme az életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetést
kiszabni, illetve ha már ilyet szabnak ki, annak a végrehajtását nem
lehet megengedni, hiszen az életfogytig tartó szabadságvesztés még
feltételes szabadságra bocsátás esetén is az elítélt életének a végéig
tart, és a pénzbüntetés mint mellékbüntetés ilyen esetben a főbüntetés
letöltése után másodlagosan terhelné az elítéltet.

Szintén
fontos módosítás ebben a javaslatban az illegális gyógyszer
előállítására alkalmas gyógyszerhatóanyagok kereskedésével kapcsolatos
magatartások, amelyet a jövőben egy előkészületi magatartásként
büntetendővé tesz majd ez a Btk.-módosítás. Tehát olyan
gyógyszerhatóanyagokról van szó, amelyek nem minősülnek egészségügyi
terméknek, és nincs engedélyük az elkövetőknek arra, hogy ezzel
kereskedjenek. Sajnos ez a magatartás nem is egy esetben fordult elő a
múltban, ezért szükséges legalább előkészületi magatartásként büntetni.

A
következő módosítás, amire szeretném felhívni a figyelmet, a hatósági
eljárás megzavarásának a bírósági eljárásban való elkövetése, amely
eddig is büntetendő volt, de a jövőben mint minősített eset súlyosabban
lesz büntetendő. Tehát ha a bírósági eljárást zavarja meg valaki, akkor
azt az igazságszolgáltatás zavartalan működésének védelme érdekében
szigorúbban büntetik a jövőben.

Jelentős módosítás,
vagy legalábbis mondjuk úgy, hogy az elmúlt hetek, hónapok vitáit
elkerülendő a tiltott adatszerzés tényállásának pontosítása, hiszen a
jövőben minden olyan magatartás szankcionálhatóvá válik, amelyhez, ha
azt hatóság végezné, a hatóságnak bírói engedélyre lenne szüksége. Tehát
minden olyan tevékenység, akárhol történjen az, magánlakásban vagy azon
kívül, magánszemélyhez kapcsolódóan vagy más cél érdekében végzett
titkosszolgálati eszköz alkalmazása, amely bíróiengedély-köteles, bírói
engedély hiányában a jövőben egyértelműen tiltott adatszerzés
bűncselekményének fog minősülni.

Szeretném még
felhívni egy büntetőeljárási módosításra a figyelmet. A zárt célú
távközlő hálózaton keresztül történő kihallgatás, vagy ahogyan jobban
ismert, a távmeghallgatás intézményének vagy eszközének a módosítására
is sor kerül. A jövőben sokkal szélesebb körben alkalmazható a
távmeghallgatás. A nyomozási bíró a távmeghallgatás útján gyorsabban
tudja a döntéseit meghozni adott esetben például a fogva tartást
végrehajtó intézetben tartózkodó gyanúsítottal szemben. A félreértések
elkerülése végett nemcsak az előzetes letartóztatásban lévő személy
hátrányára történhet ilyen döntés, hanem nyilván a javára is történhet.
Tehát az, hogy a nyomozási bíró gyorsabban tud dönteni, és a döntésének
egyre kevésbé akadálya az, hogy fizikailag távol tartják fogva az
előzetes letartóztatásban lévő személyt, nem lehet akadálya annak, hogy
esetleg döntsön az előzetes letartóztatás átváltoztatásáról, és más,
enyhébb kényszerintézkedést alkalmazzanak.

Még
egy büntetés-végrehajtási módosításra szeretném felhívni a figyelmet. A
jövőben abban az eset­ben, ha a büntetés-végrehajtási bíró elé egy
olyan kérelmet terjeszt fel a büntetés-végrehajtási intézet, hogy
szüntesse meg a reintegrációs őrizetet, akkor azért, hogy a szabadlábon
lévő, reintegrációs őrizet alatt nem a büntetés-végrehajtási intézetben
tartózkodó elítélt minél kisebb kockázatot és veszélyt jelentsen a
közrendre és a közbiztonságra, a törvényjavaslat azt javasolja, hogy a
szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét ügyész is elrendelhesse.
Amellett, hogy én üdvözlöm ezt a módosítást, vannak kételyeim a javaslat
alkotmányosságát illetően. Azt gondolom, meg kell próbálnunk, hogy a
közbiztonság és a közveszély kizárása érdekében minél gyorsabban
lehessen dönteni egy olyan személy bv-intézetbe való visszahozásáról,
aki egyébként a jogerős ítéletét tölti.

Tehát
nem arról van szó, hogy őt bírói ítélet nélkül fosztanák meg a
szabadságától, hanem a szabadságvesztését tölti, de szabadságvesztésének
az utolsó néhány hónapját házi őrizetben töltheti, úgynevezett
reintegrációs őrizetben.

Azonban, ha olyan magatartást
tanúsít, ami egyértelművé teszi, hogy ezt a reintegrációs őrizetet meg
kell szüntetni, akkor fennáll annak a veszélye, hogy megszökhet, kivonja
magát az eljárás alól, ezért szükséges minél hamarabb a
szabadságvesztés végrehajtását folytatni, és a reintegrációs őrizetből a
büntetés-végrehajtási intézetbe visszavinni az elítéltet. Tehát itt egy
bírói döntés történt már. Bírói döntés történik magáról a reintegrációs
őrizetről is, és e mellett a bírói döntés mellett és e mellett a bírói
döntésnek a hatálya alatt álló elítéltet viszont, ha szükséges, akkor a
büntetés-végrehajtási intézetbe ideiglenesen az ügyész döntése alapján
vissza kell vinni, és a szabadságvesztést folytatni kell, a
szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről kell az ügyésznek
meghoznia a döntést.

(15.30)

Amellett,
hogy ez a közbiztonság érdekében mindenképpen szükséges, kérdés, hogy
vajon bírói döntés nélkül vissza lehet-e hozni a házi őrizetből vagy a
reintegrációs őrizetből az elítéltet a szabadságvesztést foganatosító
büntetés-végrehajtási intézetbe. Mindenképpen erre a döntésre van
lehetőség, hiszen a reintegrációs őrizetnek az az értelme, hogy az egy
kedvezmény, egy kedvezőbb helyzet az elítélt számára. Az elítéltnek
tisztában kell lennie azzal, benne van a bírói határozatban is, hogy
amennyiben megszegi a reintegrációs őrizet szabályait, akkor visszakerül
a büntetés-végrehajtási intézetbe, és le kell töltenie a
szabadságvesztést. Csupán az a kérdés, hogy alkotmányosan ki rendelheti
ezt el.

Meg fogjuk látni, hogy ez az ügyészi
szabadságvesztés ideiglenes foganatba vétele megfelel-e az
alkotmányossági szempontoknak. Azt gondolom, az Országgyűlésnek a
közbiztonság védelme érdekében, a közbiztonságra veszélyes személyek
minél hamarabbi büntetés-végrehajtási intézetbe való visszaszállítása
érdekében ezt a döntést most meg kell hoznia. Majd meglátjuk, hogy ez
kiállja-e az alkotmányosság próbáját.

Tisztelt Ház! A
törvényjavaslat számos olyan indítványt vagy olyan módosítást tartalmaz,
amely szükséges a büntetőjogi tárgyú törvényeink korrekciója és
javítása érdekében. Minden esetben a jobb alkalmazhatóság és a
közbiztonság igénye az, ami indokolja ezeket a módosításokat. Teljesen
természetes, hogy a büntetőjogi tárgyú törvényeket néha felül kell
vizsgálni, és nehéz azt megítélni, hogy mikor van szükség ilyen
felülvizsgálatokra. Az új Btk. 2012-es, azóta már nem is egyszer
módosítottuk az új büntető törvénykönyvet, tehát nincs abban sem
meglepő, hogy a büntető törvénykönyvet módosítjuk.

A
büntetőjog nem merevedhet meg olyannyira, hogy a bűnözők a bűnüldöző
szervek előtt járjanak, minden esetben a jognak, a törvényességnek kell
elöl járnia a bűnözéssel szemben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu