DR.
RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma a
közjegyzők nagy napja van, ugyanis ez a harmadik törvényjavaslat, amely
módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt. Ma délelőtt
szavazott a Ház ugyanis a közjegyzőkről szóló törvény első
módosításáról, az előbb tárgyaltunk Vitányi István előterjesztésében egy
közjegyzőitörvény-módosítást, és ez a törvényjavaslat is módosítja a
közjegyzőkről szóló törvény módosítását.

Való
igaz, hogy a törvényjavaslat fő iránya azonban az ügyvédi
tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével
összefüggő törvények módosítása. Államtitkár úr részletesen ismertette
ezeket a szabályokat, nem tartom szükségesnek, hogy ezeket
megismételjük, inkább szeretném kiemelni közülük azt a legfontosabb
módosítást, amely miatt elénk került ez a törvényjavaslat. Ez a
legfontosabb törvénymódosítás pedig a jogtanácsosok helyzetének
megváltozása a jövőben.

A
jogtanácsosok évtizedeken keresztül átmenetet képeztek az ügyvéd és a
jogi előadó, a jogi ügyekkel foglalkozó alkalmazott között. Ma már a
jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet egy
elavult jogszabálynak tekinthető, még akkor is, ha nyilván sok
módosításon keresztülment már, de alapvetően a jogtanácsosi tevékenység
keretei mind a mai napig, egészen pontosan 2018. január 1-jéig, az új
ügyvédi törvény hatálybalépéséig nem változtak. Tehát a jogtanácsosi
tevékenység valamikor a ’80-as években kialakított szabályok szerint
zajlott - ahogyan mondtam - egészen az új ügyvédi törvény
hatálybalépéséig.

(14.30)

Az
új ügyvédi törvény, amelyet itt a Házban néhány hónappal ezelőtt
fogadtunk el, létrehozza a kamarai jogtanácsos intézményét, amely megint
csak egy sajátos átmenetet fog képezni az ügyvéd és a jogi előadó
között. De mégis közelebb áll már ez a kamarai jogtanácsos az ügyvédhez,
hiszen a nevében is benne van, hogy az ügyvédi kamarában bejegyzett, az
ügyvédi kamara tagjaként, jogtanácsosként bejegyzett személyről van
szó, aki az ügyvéd egyes jogosítványaival rendelkezik, az ügyvédi
tevékenység bizonyos részleteit, így elsősorban a polgári eljárásokban
való képviseletet, jogi képviseletet, valamint az egyes
okiratszerkesztési tevékenységet ellátó jogász, mármint a kamarai
jogtanácsos. Ez a jogász azonban továbbra sem lesz teljes joggal, önálló
felelősséggel eljáró személy, mint ahogyan azt az ügyvéd teszi. Tehát
az ügyvédnek továbbra is sokkal szélesebb mind a szakmai tevékenységi
köre, mind pedig a felelőssége sokkal nagyobb a jövőben is.

Tehát
a kamarai jogtanácsos bevezetésével és annak január 1-je utáni
működésének megkezdésével szükséges számos jogszabályt módosítani. Az
előttünk fekvő törvényjavaslat öt ilyen jogszabályt nevez meg, amelyet a
kamarai jogtanácsosok működésének megkezdésével szükséges módosítani.
Az előbb említett közjegyzői törvényt, a szabadalmi ügyvivőkről szóló
törvényt, a hagyatéki eljárásról szóló törvényt, a jogi
segítségnyújtásról szóló törvényt, valamint a pénzmosásról szóló
törvényt kell módosítani a kamarai jogtanácsosok tevékenységének
megkezdése miatt.

Természetesen a javaslat - ahogyan az
államtitkár úr ismertette - más jogszabályokat is érint, és nem csak az
ügyvédi törvénnyel összefüggésben. Tehát egyfajta igazságügyi
korrektúráról van szó ebben a törvényjavaslatban. Számos szükséges
módosítás, amelyek részben összefüggenek az ügyvédi törvény
hatálybalépésével, részben pedig összefüggenek más, az elmúlt hónapokban
általunk elfogadott igazságügyi tárgyú törvényekkel, ezek tették
szükségessé, hogy elénk kerüljön most ez a több törvényt módosító
jogszabálytervezet. Ha jól számoltam, akkor összesen nyolc törvény
módosítását javasolja az igazságügyi miniszter ebben a jogszabályban.

Tisztelt
Ház! Az előbb azért említettem, hogy a közjegyzői tevékenységről szóló
törvényt újból tárgyaljuk, mert bízom benne, hogy nem szükséges
megismételni az előbb a közjegyzőkről folytatott vitát, bár elvileg
formálisan lehetőség lenne erre, én azért javaslom, hogy zárjuk le a
közjegyzőkről szóló vitát, és inkább a törvényjavaslatnak elsősorban az
ügyvédi tevékenységgel összefüggő részeit tárgyaljuk, hiszen ez a
legnagyobb horderejű változás a következő évben.

A
2018-as esztendőben egyébként nemcsak az ügy­védi tevékenység
szabályai, hanem számos, az ügyvédek által és egyébként az egész
igazságszolgáltatás által napi szinten alkalmazott jogszabály is
meg­újul. Gondoljanak csak arra, hogy nemcsak az ügyvédi törvény lép
hatályba, de hatályba fog lépni a bün­tetőeljárási törvény, vagy
hatályba fog lépni a polgári perrendtartási törvény, és még számos,
ehhez kapcsolódó jogszabály is hatályba lép, és a közigazgatási
rendtartásról nem is beszélve, amely szintén hatályba lép.

Tehát
a 2018-as esztendőben az igazságügy, a szűkebb és a tágabb értelemben
vett igazságszolgáltatás egy nagy feladat előtt áll, az általunk
megalkotott törvényeket meg kell kezdeni végrehajtani, meg kell kezdeni
alkalmazni ezeket a jogszabályokat. Megjegyzem, hogy az Országgyűlés
bölcsen elegendő időt hagyott a felkészülésre, bár nyilván itt
figyelembe kell venni, hogy több új jogszabály párhuzamos hatálybalépése
nehezebb feladat, mintha csak egy törvényt kellene újratanulnia ezeknek
az igazságszolgáltatásban dolgozó személyeknek.

Tisztelt
Ház! Tehát kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák, a Fidesz-Magyar
Polgári Szövetség képviselőcsoportja is támogatja a javaslatot. Köszönöm
szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu