DR.
VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont
előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az
önök előtt levő törvényjavaslat több törvényt is módosít, közülük a
legnagyobb terjedelmű változtatások a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvényt, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a büntető
törvénykönyvről szóló törvényt, az Európai Unió tagállamaival folytatott
bűnügyi együttműködésről szóló törvényt, valamint a büntetések, az
intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló törvényt érintik. A törvényjavaslatban szereplő
főbb módosításokat a megalkotásuk okául szolgáló igények szerint
szeretném a következőkben röviden bemutatni.

A
módosítások egy részét az új polgári perrendtartás elfogadása
indokolta. A kártalanítással, illetve a polgári jogi igénnyel
összefüggésben a polgári perrendtartás hatálybalépése alapjaiban érinti a
büntetőeljárást, ezért a büntetőeljárás szabályozását e tör­vény
terminológiájához, rendelkezéseihez kell alakítani. Ennek keretében a
törvényjavaslat kiemeli, hogy a polgári jogi igény vonatkozásában a
hiva­tal­bóliság követelménye az ügyész tekintetében nem érvényesül,
mivel az ügyész csak kisegítő jelleggel és korlátozott jogosítványokkal
érvényesíthet a sértett helyett polgári jogi igényt.

A
törvényjavaslat a magánfél tekintetében eltér a sértetti jogutódlásra
vonatkozó általános rendelkezésektől, ennek megfelelően a hozzátartozó, a
törvényes képviselő vagy a sértett által eltartott személy helyett
egységesen a jogutódnak biztosítja a magánfélként történő fellépés
lehetőségét.

(15.10)

Emellett
a módosítás révén a büntetőeljárási törvényben egyértelműen rögzítésre
kerül az is, hogy a polgári és büntetőeljárások közötti összhang és
minél egyszerűbb átmenet érdekében a keresetlevél előterjesztésének és a
perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott
joghatásai fennmaradnak, ha egyéb törvényes útra utasítás vagy
visszavonása esetén az igényt a magánfél külön polgári eljárásban
érvényesíti.

A gyakorlatban jelenleg problémát okoz,
hogy a polgári bíróságok számos esetben nem kérik számon a beadványokon a
polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresetlevélre vonatkozó
követelményeit, ami egyrészt megnehezíti az ügy teljes körű elbírálását,
másrészt a törvényességgel szemben is kételyeket ébreszt. Ennek
megoldására a törvényjavaslat rögzíti, hogy a kártalanítás iránti igényt
keresetlevéllel kell előterjeszteni, valamint meghatározza a
keresetlevél kötelező tartalmi elemeit is.

A
módosítások jelentős részét teszik ki az elektronikus kapcsolattartással
kapcsolatos új szabályok. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény
és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján az
elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1-jétől
kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani. Ennek megfelelően
az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus ügyintézés
szabályait a büntetőeljárás vonatkozásában is szükséges rendezni.

Fontos
kiemelni, hogy a 2018. július 1-jével hatályba lépő új büntetőeljárási
törvény már tartalmazza az elektronikus kapcsolattartás szabályait, így
csak a 2018. január 1-jétől július 1-jéig terjedő időszakra kell a
szabályozást megteremteni, mégpedig az új, büntetőeljárásról szóló
törvény szerinti szabályok átvételével.

Emellett a
büntetőeljárási törvény jelenlegi szabályozása papíralapú iratkezelésre
és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és
kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kellett vizsgálni. E
felülvizsgálat alatt sor kerül azon ügyviteli szabályok
technológiasemlegessé tételére, amelyek a hatályos szabályozás alapján
kifejezetten papíralapú dokumentumokra vonatkoznak.

A
nemzetközi és uniós joggal való harmonizáció, az uniós jogi aktusokból
és a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekből származó új
vívmányok átvétele mára a nemzeti jogalkotás egyik meghatározó
feladatává vált. Hazánk 2003. január 15. napján írta alá a nemzetközi
bűnügyi együttműködésben jelentős változásokat bevezető, a kölcsönös
bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 2. kiegészítő
jegyzőkönyvét.

A kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetésére
ugyanakkor a hiányos jogszabályi környezet miatt mindeddig nem
kerülhetett sor. A nemzetközi bűnügyi együttműködés hatékonyságát az
Európai Unió területén kívül jelentősen növelő kiegészítő jegyzőkönyv
kihirdethetőségéhez szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvény módosítása. Ennek keretében a büntetőeljárás átadásának,
átvételének újraszabályozása egyértelmű és egyedi döntési helyzetet
határoz meg. Emellett részletesen meghatározásra kerül az eljárás
átadásának folyamata, valamint a speciális helyzetek esetén követendő
eljárásrend.

A törvényjavaslat világosan elkülöníti a
büntetőeljárás átadásától a külföldi államnál történő feljelentést,
amely utóbbi akkor tehető, ha Magyarországnak nincs joghatósága vagy a
Legfőbb Ügyészség nem intézkedik az eljárás megindítása végett.

A
törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról a speciális eljárási
jogsegélyről is, amikor a fogva tartott személy ideiglenes átadására
kerül sor az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba.
Ilyenkor a megkeresett állam az általa fogva tartott sze­mélyt adja át a
megkereső állam részére. A megkeresett tagállam tehát nem teljesít
eljárási cselekményt, csupán a fogva tartott személy jelenlétét
biztosítja a megkereső tagállam által folytatott eljáráshoz.

A
törvényjavaslat több, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvényben már szabályozott jogintézményt
lényegében azonos tartalommal épít be a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvénybe. Így például a zárt célú távközlő hálózat útján történő
kihallgatás, az ellenőrzött szállítás, a fedett nyomozó alkalmazása vagy
a hivatalos irat kézbesítése is az uniós tagállamok között már működő,
hatékony rendszer átvételével kerül szabályozásra.

A
nemzetközi bűnügyi együttműködés egyik kiemelt célja a bűncselekménnyel
összefüggésben a sértett tulajdonát képező dolgok, vagyontárgyak
visszaszolgáltatása. A törvényjavaslat átfogóan szabályozza a tárgy
visszaadására irányuló közvetlen és formális jogsegélyi együttműködést,
valamint a nemzetközi körözésen alapuló, egyszerűsített eljárási formát
is.

Több ponton módosításra
kerül az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
szóló törvény is. Ezek közül kiemelendő, hogy az eu­ró­pai nyomozási
határozatról szóló irányelvnek megfelelően immár a hazai szabályozás is
egyértelművé teszi, hogy a fogvatartottat az ideiglenes átadással
kap­csolatban nyilatkoztatni kell, de az ideiglenes átadásra
hozzájárulás hiányában is sor kerülhet.

Újraszabályozza
a törvényjavaslat a felügyeleti intézkedést is, rögzítve, hogy a
felügyeleti intézkedés végrehajtása során a magyar jogszabályok az
irányadók, azzal, hogy a magatartási szabályok megszegése miatt
rendbírság kiszabásának helye lehet, azonban a terhelt személyi
szabadsága nem korlátozható. A gyakorlati tapasztalatok alapján
megreformálásra került a konzultációs eljárás intézménye is, amelynek
célja a párhuzamos eljárásokból fakadó joghatósági összeütközések
feloldása.

Végül a módosítások közül azokat emelném ki,
amelyek a jogalkalmazói visszajelzések útján felszínre kerültek, vagy
jogalkotó által saját hatáskörben észlelt visszásságok, hiányosságok
kiküszöbölését szolgálják, illetve új társadalmi jelenségekre, újonnan
felmerült problémákra igyekeznek megoldást nyújtani. E körben
mindenekelőtt a büntető törvénykönyv egészségügyi termék hamisítása
tényállásának kiegészítését kell megemlíteni.

Az utóbbi
időben egyre gyakrabban előfordul, hogy Magyarországra nagy
mennyiségben, illegálisan, kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas
gyógyszerhatóanyag érkezik. A hatályos szabályozás szerint ezen anyagok
nem minősülnek egészségügyi terméknek. Annak érdekében, hogy azokkal a
személyekkel szemben, akik a kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas
hatóanyagokkal arra feljogosítva engedély nélkül kereskednek, valamint
akik a gyógyszerésztől, gyógyszer-nagykereskedőtől az eredeti
készítményeket nagy mennyiségben, szervezetten megszerzik és
továbbadják, hatékonyabb legyen a büntetőjogi fellépés, szükségessé vált
az előkészületi magatartás pönalizálása is.

Ugyancsak
a büntető törvénykönyvet érintő módosítás a tiltott adatszerzés
tényállásának pontosítása. A hatályos szabályozás „más lakása, egyéb
helyisége vagy azokhoz tartozó bekerített hely” fordulatát ugyanis az
eredeti jogalkotói szándékkal el­lentétben a joggyakorlat szűkítően
értelmezte. A jog­értelmezési probléma feloldása érdekében a
törvényjavaslat által tett kiegészítés révén minden olyan magatartás
szankcionálhatóvá válik, amely során a magánszemély elkövető alapvetően
zárt térben olyan titkosszolgálati eszközt alkalmaz, amelyhez a
hatóságnak bírói engedélyre lenne szüksége.

Jogalkalmazói
visszajelzések alapján felmerült a hatályos büntetőeljárási törvény
olyan módosításának az igénye, amelynek az a célja, hogy lehetővé tegye a
zárt célú távközlő hálózaton keresztül történő kihallgatás szélesebb
körű alkalmazását. A módosítás jelentős könnyítéseket vezet be e téren,
biztosítva ezáltal ennek a kihallgatási formának a gyakoribb
megvalósulását.

Ilyen
egyszerűsítés például, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása
tárgyában tartott nyo­mo­zási, bírói ülés esetén a távmeghallgatás
elrendelését nem kell indokolni, illetve lehetőség van öt napnál
kevesebb időtartamon belül is elrendelni. A tör­­vényjavaslat a
büntetés-végrehajtási kódex csomagküldésre vonatkozó szabályait a
tiltott áruk, első­sorban a kábító hatású anyagok, pszichoaktív szerek
bejutásának megakadályozása céljából módosítja. A csomagok számának és
gyakoriságának megtartása mellett a törvényjavaslat a csomagban
megküldhető tárgyak körét korlátozza, azonban ezzel egyidejűleg olyan
megoldást tartalmaz, amely továbbra is lehetővé teszi az elítélt
kapcsolattartó általi támogatását.

Az
Alkotmánybíróság 2017-es határozatában megállapította, hogy az
Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett
elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott
pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülését. A törvényjavaslat e
hiányosságot megszüntetve a büntetés-végrehajtási törvény új alcíme
alatt szabályozza a pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnését.

Tisztelt
Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat számos kardinális
kérdést kíván rendezni. A megoldandó problémák egytől egyig olyan
fontos kérdéseket érintenek, amelyek kezelése a jogrendszer hatékony,
eredményes és a kor követelményeinek megfelelő működéséhez szükséges. A
törvényjavaslat elfogadásával ezért nemcsak a külső kötelezettségeinknek
tehetünk eleget, hanem a jogértelmezési kérdések tisztázásával, az
eljárási szabályok aktualizálásával, az új jelenségekre reagáló
háttérszabályozás kidolgozásával a jogalkalmazók munkáját is könnyebbé,
hatásosabbá tehetjük.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.

(15.20)

Forrás: parlament.hu