DR.
VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont
előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt
Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a mai napon kezdi
meg a tisztelt Ház, a 2017. június 13. napján elfogadott, az ügyvédi
tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei
hatálybalépésének zökkenőmentes megvalósulását szolgálja, továbbá a
jogrendszer egységességének megőrzését célozza. A törvényjavaslat
emellett olyan igazságügyi tárgyú törvényeken végez a jogalkalmazás
szempontjából hatékonyságnövelő módosításokat, mint a közjegyzőkről, a
bírósági végrehajtásról vagy a hagyatéki eljárásról szóló törvények.

Engedjék
meg, hogy elsőként azokat a módosításokat és ezek indokait ismertessem
röviden önökkel, amelyeket az ügyvédi tevékenységről szóló új törvény
hatálybalépése tesz szükségessé. A törvény az igazságszolgáltatásba
vetett közbizalom erősítése érdekében az ahhoz közvetlenül kapcsolódó
ügyvédi tevékenységekre, valamint az ezek ellátására jogosult
személyekre vonatkozó egységes és teljes körű szabályozást valósít meg.
Legfontosabb újítása, hogy változtat a jogi képviseletre és az okirati
ellenjegyzésre jogosultak körén. Hatálybalépését követően kizárólag az
ügyvédi kamarai taggá váló kamarai jogtanácsosok, illetve irányításuk
mellett az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett jogi előadók
végezhetnek ügyvédi tevékenységnek minősülő feladatot. Egyidejűleg
hatályát veszíti a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3.
törvényerejű rendelet, és annak végrehajtási rendelete.

A
törvény alapján megvalósuló ügyvédi kamarai integráció biztosítja az
immár kamarai jogtanácsosi tevékenység garanciális feltételeit, így az
azonos tevékenységet ellátó személyekre azonos követelményrendszer fog
vonatkozni. Az integráció eredményeként a kamarai tagsággal rendelkező
jogtanácsosok vonatkozásában is érvényesülni fognak azok a garanciális
szabályok, amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységnek.
Idetartoznak a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai
szabályzat, a szakma gyakorlására vonatkozó előírások, a kamara
felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések,
továbbképzések. Ezek együttesen garantálják a megfelelő szakmai
színvonal biztosítását. E tör­vényi háttér jelenti az alapját annak,
hogy a jelen törvényjavaslatban a kamarai jogtanácsosok számára - a
törvényben meghatározott keretek között - a jogi képviselet tekintetében
az ügyvédekkel azonos eljárási jogok és szélesebb körű okirati
ellenjegyzési jog biztosítható. Ennek érdekében számos eljárási és egyéb
ágazati törvény módosítása vált szükségessé.

Tisztelt
Hölgyeim és Uraim! A módosítások egy része technikai jellegű. A
hatályos jogszabályoknak megfelelő „jogtanácsos” kifejezést az új
terminológia szerinti kamarai jogtanácsosi státusz váltja fel. Ilyen
módosítás érinti többek között a polgári törvénykönyv egyes
rendelkezéseit. Szintén elengedhetetlen a hatályos ügyvédi törvényre
történő hivatkozások módosítása. A módosítások másik része a fentiek
szerinti tartalmi felülvizsgálat eredménye, amely indokolt esetben a
hatályosnál szélesebb körben, általánosan biztosítja a kamarai
jogtanácsosok eljárási lehetőségét.

A
kamarai jogtanácsosok feladatkörének bővülése indokolja, hogy
tevékenységükre ki kell terjeszteni a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása meg­előzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
hatályát, ezzel párhuzamosan pedig e tevékenységük vonatkozásában az
ügyvédi kamarák felügyeleti jogkörét is. A módosítás ezenfelül az
ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összhangban egyértelművé teszi,
hogy a felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és
felügyeleti útmutatóról a Ma­gyar Ügyvédi Kamara készít egységes
szabályzatot.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló
törvény egyes rendelkezéseinek a módosítását az ügyvédi tevékenység
gyakorlásának az új törvényi szabályozásához való igazítása indokolja. A
szabadalmi ügyvivői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében
indokolt a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába történő felvételt kizáró
okok esetkörét bővíteni, az ügyvédi tevékenységet kizáró okokhoz
hasonlóan.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény
módosításával az ügyvédi tevékenység gyakorlásának új
összeférhetetlenségi szabályai itt is megjelennek. Indokolt volt a
szabadalmi ügyvivői titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is
felülvizsgálni és kiegészíteni, illetve az ügyvédi tevékenység
szabályainak megfelelően elválasztani az ügyvivői titoktartás és az
ügyvivői titok megismerésének, a titkot tartalmazó iratokba való
betekintésnek a szabályait. Az új szabályok az ügyvédi tevékenységről
szóló törvény vonatkozó szabályainak indokolt mértékben történő
leképezésével, az ügyvivői titoktartási és a titkokat tartalmazó iratok
megismerésére vonatkozó anyagi és eljárási rendelkezések pontosításával
szándékunk szerint hozzájárulnak majd a kiszámíthatósághoz.

Tisztelt
Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szerinti felülvizsgálat szerteágazó
jellegét jól mutatja, hogy a kamarai jogtanácsok integrációja nyomán az
egyes jogi hivatásrendek pályázati követelményeire vonatkozó, a
szakterületen szerzett gyakorlat elismerését megállapító rendelkezések
módosítása is szükséges. E körben többek között a közjegyzői, bírói és
ügyészségi álláspályázatok esetében elismerhető gyakorlatra vonatkozó
szabályok technikai módosítása vált szükségessé.

(14.20)

Mivel
a jogtanácsos mint jogszabályi kategória 2018. január 1-jével
megszűnik, indokolt e rendelkezésekben a kamarai jogtanácsosi gyakorlat
megkövetelése. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépését
követően a kamarába be nem lépő, jogi munkát végző alkalmazottak nem
végezhetnek olyan releváns gyakorlatot garantáló tevékenységeket, mint
az ellenjegyzés, vagy közhatalmi eljárásokban a jogi képviselet
ellátása. Természetesen e szabályok mellett átmeneti rendelkezésekkel
szükséges biztosítani, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki
nyilvántartásba vett jogtanácsosként teljesített joggyakorlat a jövőben
is elismerhető legyen a pályázati eljárásokban. Mivel a pályázati
követelmények megállapítása a bírák és az ügyészek esetében az
Alaptörvény értelmében sarkalatos törvényhozási tárgykört érint, e
módosítások elfogadásához a tisztelt Országgyűlés minősített többségének
támogatása szükséges. Kérem majd képviselőtársaimat, hogy a bemutatott
érvekre tekintettel támogassák ezen a területen a módosítást.

Tisztelt
Országgyűlés! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény koncepcionálisan
arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltató belső
munkaszervezésére, így a vezető jogtanácsosokra vonatkozó törvényi
szintű szabályozás nem indokolt. A kamarai integrációval összefüggésben
az ügyvédi tevékenységről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a
tipikusan munkaviszonyban tevékenykedő kamarai jogtanácsosok és jogi
előadók munkáltatója a kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget
átvállalhatja. Ilyen az adminisztratív eljárási költség vagy az ügyvédi
kamarai tagdíj is. Ezzel kapcsolatban szükséges a személyi
jövedelemadóról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a
jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható tételként nevesítésre
kerüljön a munkáltató által átvállalt összeg. Indokolt e szabályt az
szja-törvényben az ügyvédi tevékenységet más kamarai formában, például
ügyvédjelöltként vagy alkalmazott ügyvédként munkaviszony alapján
gyakorlókra is kiterjeszteni.

Az ügyvédi
tevékenységről szóló törvény részletesebben szól az ügyvédi titoktartási
kötelezettség szabályairól. E körben általánosan garantálja az ügyfél
és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti kommunikációban az
úgynevezett védekezés céljából készült iratok védelmét, valamint
meghatározza a hatóságok ügyvédi titkot tartalmazó iratokkal kapcsolatos
jogosítványait. Ez a változás szükségessé tette például a Magyar
Nemzeti Bankról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítását
annak érdekében, hogy az az ügyvédi tevékenységről szóló törvény mellett
csak az eljáráshoz kapcsolódó kiegészítő szabályokat tartalmazza.

Végezetül
engedjék meg, hogy kitérjek az ügyvédi tevékenységről szóló törvény
hatálybalépésével szorosan össze nem függő, a törvényjavaslattal
érintett egyéb módosítások bemutatására. A közjegyzők feladatellátásának
hatékonyabbá tétele érdekében a törvényjavaslat számos ponton módosítja
a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a hagyatéki eljárásról szóló
törvény rendelkezéseit. A közjegyzők kötelező felelősségbiztosítási
összege 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Ennek
megkötésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lesz köteles. A
tör­vényjavaslat a jogi szakmák közötti átjárhatóság érdekében bővíti a
közjegyzőhelyettesi gyakorlatként figyelembe vehető jogi tevékenységek
körét.

A digitalizáció térhódítására
tekintettel az egységes ügykezelő alkalmazás bevezetése által
korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások rendszere, valamint
változnak az elektronikus közjegyzői okiratok aláírásának, illetve az
elektronikus aláírás tanúsításának szabályai is.

A
hagyatéki eljárást illetően a törvényjavaslat megteremti az összhangot a
bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a
végrendeleti végrehajtó szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban,
valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a
pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás
lehetőségét.

A törvényjavaslat a bírósági
végrehajtásról szóló törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során
felmerülő problémákat, és egyértelművé teszi a szabályozást. Az egyik
legjelentősebb módosítás, amely minden végrehajtási eljárást érint, a
végrehajtható okirat végrehajtó általi személyes kézbesítése helyett a
végrehajtható okirat postai kézbesítését teszi főszabállyá. A törvény a
továbbiakban is biztosítja természetesen a választási lehetőséget, így a
végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben a végrehajtó általi
személyes átadást is kérheti. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kar
hivatali szervének nem csupán a végrehajtói iroda alapítását kell
engedélyeznie, hanem azt is, hogy az alapító okirat módosulhat.

Tisztelt
Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az új polgári
perrendtartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit is, tekintettel
arra, hogy annak elfogadását követően került sor az új ügyvédi törvény,
az általános meghatalmazások bírósági nyilvántartásáról szóló törvény,
valamint többek között az új választottbíráskodásról szóló törvény
elfogadására is.

Tisztelt
Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a május 30-i ülésnapján elfogadta az
új választott­bí­ró­sági törvényt, ami alapján 2018. január 1. napjától
megújult szervezeti rendben fog működni a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság. Az elnökség
tagjait delegáló szervezetek eddigi tárgyalásainak eredményét értékelve
arra kellett következtetni, hogy a választott bíróság működőképességének
biztosítása érdekében a törvényben kell szabályozni a tiszteletdíj
viselésének kérdését. A törvénymódosítás ezért kimondja, hogy a
választott bíróság elnökségének tagjait tiszteletdíj illeti meg,
valamint hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat
delegáló szervezeteknek kell megállapodni.

Tisztelt
Országgyűlés! Magának az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek a
hatálybalépést megelőző módosítását teszi szükségessé többek között az
azt megelőzően elfogadott, de egy időben, 2018. január 1-jén hatályba
lépő egyes törvényekkel való összhang megteremtése.

A
megváltozó eljárási környezetre, így az új Pp.-re, a közigazgatási
perrendtartásról, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló
törvény hatálybalépésére tekintettel szükséges egy arra vonatkozó
átmeneti szabály beiktatása, amely alapján a 2018. január 1-jét
megelőzően hatályos jogszabályok alapján folytatott, a 2018. január
1-jét követően folyamatban lévő eljárásokban az e törvényekben nem
szabályozott és nem ismert kamarai jogtanácsosok és az ügyvédi kamarai
nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak eljárni. Az ügyvédi
tevékenységről szóló törvényt szükséges ezenfelül a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvény korábban bemutatott módosításaihoz igazítani.

Kérem
a tisztelt Országgyűléstől az Igazságügyi Minisztérium által a
szaktárcák bevonásával kidolgozott és széles körben egyeztetett
törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő
figyelmüket.

Forrás: parlament.hu