MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Szerintem helyes, hogy Szilágyi képviselő úr egy kicsit tovább részletezte ezt a felvetést, hiszen akkor valóban még arról nem is beszéltünk, hogy még utóhasznosítás szempontjából sem tudták jól megtervezni ezeket a létesítményeket és projekteket. Hát még mi lenne akkor, ha Magyarország olimpiát is rendezhetne! Akkor, azt gondolom, egészen biztos, hogy a magyar költségvetés csődbe is menne, mert ha ilyen arányban növekednének a megrendezés költségei egy olimpia esetében, mint ami a vizes vb-nél volt, akkor azt már a magyar költségvetés egészen biztosan nem bírná el.

Még egy dologra szerettem volna felhívni a figyelmét itt a vitában államtitkár úrnak, erről Gúr Nándor már részben beszélt, és valóban a jóléti kiadásokkal is kapcsolatos. Itt a vitában ma még nem hangzott el, hogy nem is olyan régen az Európai Unió egy felmérést tett közzé, ha jól emlékszem, 260 körüli, pontosan 263 régióját mérte föl az Európai Uniónak különböző gazdasági mutatók alapján, hogy milyen fejlettséggel rendelkeznek az EU-átlaghoz mérten ezek a régiók. Itt az a sajnálatos eredmény született, hogy az Európai Unió 20 legrosszabb helyzetben levő régiója között 4 régió Magyarországról tartozik bele ebbe a körbe, ez az észak-alföldi régió, az észak-magyarországi régió, a dél-dunántúli régió és a dél-alföldi régió. Tehát magyarul, a kormány a 2016-os költségvetésben sem fogalmazott meg olyan költségelemeket, olyan komplex fejlesztési programokat, amivel nemcsak ennek a négy nagyon elmaradott régiónak a helyzetét tudta volna javítani, hanem a különböző regionális fejlesztésekben élen járhatott volna.

De ha hozzáteszem egyébként még a legfejlettebb régiókat, a budapesti központi régió a legfejlettebb, ez az EU-s átlag 105 százalékát éri el, csak összehasonlításképpen mondom ‑ az előbb államtitkár úr nem volt akkor éppen itt, amikor a regionális helyzetről beszéltem a GDP-növekedés szempontjából ‑, akkor most mondok egy másik adatot. A pozsonyi régió 188 százalékon van ugyanebben a felmérésben, a prágai 178 százalékon, Bukarest, amit mindig úgy szoktunk emlegetni, hogy hol vannak ők hozzánk képest, 136 százalékon van, Budapest pedig, ismétlem, 105 százalékon. Tehát magyarul, lenne mit tennie a kormánynak nem csak a jóléti kiadások tekintetében, ahogy itt a vitában többször elhangzott.

Ön beszélt mindenféle reálérték-növekedésről, meg Hargitai úr is, hogy mekkora pluszforrások jelentek meg az oktatás és az egészségügy területén. Ez megint csak konkrétan egyrészről vagy hazugság, vagy a statisztika öncélú torzítása, hiszen a bázist eléggé levitték, több száz milliárd forintot vettek ki ezekből a szektorokból megszorítások révén az elmúlt hat-hét évben, tehát ahhoz képest, hogy valamit visszapótolnak, az messze nem azzal az eredménnyel jár, mintha eleve nem vettek volna el forrásokat, sőt inkább ezekhez a forrásokhoz esetleg pluszforrásokat is biztosítottak volna. Arról nem is beszélve, hogy például az egészségügy területén azokat a forrásokat is beleszámítják ebbe, amelyeket az európai uniós forrásokból tudnak, tudtak ezekre a célokra fordítani.

Tehát ahogy korábban is elhangzott, a jóléti kiadások tekintetében ez a költségvetés kevesebbet költ, mint a válság előtti vagy a válság közbeni 2010-es költségvetés, és emellett pedig nem látunk olyan fejlesztéspolitikai elképzelést, aminek persze kell hogy legyen egy költségvetési leágazása, ami például ennek a négy régiónak a helyzetét turbó gyorsasággal javítaná, hiszen itt nem beláthatatlan kérdésekről van szó, hanem olyanokról, amivel valóban van értelme és lehet is belátható időn belül valamit kezdeni.

Még egy olyan kérdés volt, amire nem kaptunk eddig választ. Az ÁSZ elnöke arról beszélt, hogy valamilyenfajta versenyképességi fordulatot látott ő a 2016-os költségvetésben. Sajnos az ÁSZ elnöke elment rögtön a hozzászólása után, tehát tőle már ezt nem tudtuk megkérdezni pontosítás végett, ezért államtitkár urat kérdezném, hogy miben látja ezt a hatalmas versenyképességi fordulatot, hiszen az ön főnöke, Varga Mihály a költségvetési bizottsági meghallgatásán a tavalyi év végén arról beszélt, hogy nagyon sok fantasztikus sikert értek el, de egy témakörben valóban önkritikusan, meglepően önkritikusan fogalmazott, azt mondta, hogy bizony a magyar versenyképesség tekintetében van még mit tenni. Igaz, hogy a miniszterelnök éppen pár nappal ezelőtt valahol meg arról beszélt, hogy Magyarország már az európai uniós források nélkül is fantasztikus eredményekre volna képes, és hogy nem igaz az az állítás, hogy esetleg a magyar cégek bizony versenyképességi hátrányban lennének az európai uniós források nélkül.

(15.00)

Ami azért érdekes, mert számos olyan tanulmány, amit egyébként a kormány rendelt meg, például Lázár János által fémjelzett minisztérium ‑ ugye, a KPMG, és azt hiszem, a GKI közös tanulmányában is az szerepelt ‑, hogy bizony európai uniós források nélkül a magyar GDP-növekedés, ahogy erről Gúr Nándor már beszélt, hosszú éveken keresztül negatív is lehetett volna, illetőleg, hogy ezeknek az európai uniós forrásoknak bizony van negatív, úgynevezett kiszorító hatása is a magyar gazdasági szférában. Tehát egy picit mintha ellustulnának a cégek, hiszen az európai uniós forrás ilyen szempontból egy ‑ talán szabad így fogalmazni ‑ egyszerűbb forrás, mintha a banki hitelekhez akarnának fordulni ezek a cégek, hiszen ezeknek egy jelentősebb vissza nem térítendő támogatást is jelent sok esetben. Tehát magyarul, a versenyképesség tekintetében egészen biztosan újabb és újabb lépéseket kellene tennie a kormánynak, nem is beszélve az oktatásról, az innovációról és sok minden másról, amihez hozzásegítheti Magyarországot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu