GAAL GERGELY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. A mai, az ellenzék által nyilvánvalóan a politikai kampány jegyében kezdeményezett, de egyébként általuk elég alacsony létszámban látogatott vitanap elég bonyolultan megfogalmazott címéből én most az önkormányzatisággal kapcsolatban szeretném néhány dologra felhívni a figyelmet. Már csak azért is, mert talán az ellenzéki kommunikációban ezzel kapcsolatban tapasztalhattuk leginkább azt, hogy álhírekre alapozott kijelentéseket is tettek.Először is az önkormányzati rendszernek az alkotmányos fundamentumai, amely az Alaptörvény és az önkormányzati törvény, szilárdak, és ezért mi a kormánypártok részéről nem látjuk okát annak, hogy ezekhez hozzányúljunk. Természetesen sehol sem fogunk önkormányzatokat felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága a jövőben is.

(10.20)

Egyébként kereszténydemokrataként ezt még azzal szeretném megerősíteni, hogy mint az jól ismert, történelmi pártként nekünk hosszú évtizedek óta lefektetett alapelveink vannak, és ezeknek az egyik legfontosabbika a szubszidiaritás elve. A szubszidiaritás az autonóm, öntevékeny és szabad közösségek teoretikus megalapozásának elve. Kereszténydemokrata társadalomszervezési elv, amely hatalomszervezési technika és erkölcsi norma is egyben. Hatalomszervezési technika, amennyiben az egyén, a természetes közösségek és az állam viszonyrendszerét szabályozza, és erkölcsi elv, amennyiben a közjó megvalósításában kötelezettségeket ró mind a társadalomra, mind pedig az államra. Egyszerre legitimálja az egyének és a csoportok szabadságát és jeleníti meg a másokért vállalt felelősség imperatívuszát. A szubszidiaritás elve emellett válasz a politikai filozófiának az egyén és a közösség harmóniáját kereső, örök kérdéseire is. Tehát látható, hogy mi, kereszténydemokraták is mindenképpen kiállunk ezen alapelveink mellett.

Engedjék meg, hogy három területre külön is felhívjam a figyelmet az önkormányzatisággal kapcsolatban, amelyek az önkormányzatokat érintő kérdések, és amelyek, úgy gondolom, fontosak számunkra. Először egy olyan területre szeretném ráirányítani a figyelmet, amely a Fidesz-KDNP-kormányzás egyik alappillére, a magyar nemzet határokon átívelő egységének kifejezése szempontjából volt fontos az önkormányzatok számára. Itt a testvértelepülési programokról és együttműködésekről szeretnék beszélni néhány szót. A magyar kormány, egész pontosan a Bethlen Gábor Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása érdekében több éve pályázati rendszert működtet, amelynek célja, hogy Magyarország és a Kárpát-medence magyarok lakta települései közötti magyar-magyar kapcsolatokat ápolja, ezeket fejlessze és testvértelepülési programokat lehessen szervezni.

Konkrétan itt arról van szó, hogy meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatása, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködésének támogatása, a kulturális örökség ápolása, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítása, és természetesen új testvértelepülési kapcsolatok kiépítése is.

Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A teljes támogatási keretösszeg 200 millió forint. Úgy gondolom, hogy ez a program az önkormányzatok bevonásával is hozzájárul az elmúlt 100 év történelmi sebeinek begyógyításához, ráadásul ezt a helyi közösségek közötti kapcsolatok megerősítésével teszi.

A másik terület, amire szeretnék utalni vagy szeretném a figyelmet ráirányítani, a helyi közösségek erősítése. Erre kínál lehetőséget az önkormányzatoknak a települések kulturális és közösségi tereinek fejlesztését támogató program, a terület- és településfejlesztési operatív program, amely pályázat célja integrált és programalapú fejlesztések megvalósítása városi szinten, a helyi közösségek részvételének és tudatosságának fokozása a helyi társadalmak megújítása, valamint a helyi közösségi alapú gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek eszköze a városok kulturális és közösségi életének megújítása, a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítása és elterjesztése a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével. A teljes rendelkezésre álló keretösszeg körülbelül 45 milliárd forint volt.

Szeretném továbbá felhívni a figyelmet egy harmadik területre is, amely szintén az önkormányzatok számára is rendkívül fontos, hiszen az egyházak a társadalmunkban igencsak fontos társadalom- és közösségformáló erőként is részt vesznek. Ennek a közösségépítő tevékenységnek a támogatását is felkarolta a kormányzat. Ez az önkormányzatok számára is nagyon fontos, hiszen az egyházak szervezetei az önkormányzatok területén működnek szoros összefüggésben, és egymás munkáját is nem egy területen tudják segíteni.

Az egyházi szervezeteknek közösségi programokra és beruházásokra 2017-ben juttatott támogatásokról szeretnék beszélni. 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, egyházi szervezetek és határon túli magyar ajkú egyházi szervezetek közösségi célú programok és beruházások támogatására, valamint az épített örökség védelmére. Az elmúlt öt évben csaknem 9,4 milliárd forint értékben mintegy 2800 támogatási kérelmet fogadtak be a különböző pályázatok keretében, amely célja, hogy a közösség, amely megvan az iskolában, legyen meg minden közösségben, városban is. Úgy gondolom, ennek is az önkormányzatok számára rendkívül fontos jelentősége van.

Ezek mellett a konkrét programok mellett, engedjék meg, hogy egy kicsit általánosabban is megfogalmazzak néhány gondolatot. Nyilvánvaló, hogy ami jó Magyarországnak, az jó az önkormányzatoknak is. Itt elsősorban arra szeretnék utalni, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye egy általános, Magyarország állapotát, helyzetét javító tényező, ami az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált, azaz nem eladósodás vezérli a bővülést. A kedvező trendet az aktuális növekedési adatok is alátámasztják. Hazánk GDP-je 2016-ban 12,4 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Ágazati teljesítményt tekintve a hozzáadott érték kiemelkedő mértékben nőtt a mezőgazdaságban, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a turizmus, az üzleti és közszolgáltatások területén.

A növekedés gyorsulása várható idén 4,1 százalékkal, jövőre pedig 4,3 százalékkal, és az azt követő években is 3,5 százalék feletti ütemben bővülhet a magyar GDP. A növekedés támogatása érdekében korábban hozott kormányzati intézkedések, mint például az szja és a bankadó mérséklése, egyes termékek áfakulcsának csökkentése, a családi adókedvezmények növelése, valamint az újlakás-építések ösztönzése érdemben hozzájárultak a belső kereslet erősödéséhez az elmúlt években. Egyébként az önkormányzatok területén nagyon sok helyen láthatjuk például a lakásépítések ösztönzésének a településképet is javító, igen látványos hatását.

A növekedéstámogató gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán közelmúltban kötött hatéves bérmegállapodás, aminek köszönhetően többletjövedelem képződik a gazdasági szereplők számára a béremelések, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése következtében, egyaránt erősítve így a belső kereslet, a foglalkoztatás és az exportkapacitások bővülését, illetve a magyar gazdaság versenyképességét.

Ejtsünk szót a közfoglalkoztatásról is! Az elmúlt időszakban a segélyalapú társadalomtól a munkaalapú társadalom felé mozdult el Magyarország. Mindenki számára, aki tud és képes rá ha éppen arra van szükség, kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással , biztosítani kell a munka lehetőségét. A közfoglalkoztatási programok azon kívül, hogy széles tömegeket mozgattak meg, közösségi célú tevékenységeket is támogattak az értékteremtő foglalkoztatás társadalmi hasznossága mellett, továbbá lehetőséget kínáltak arra is, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára munkát és ezzel együtt megélhetést biztosítsanak.

A közfoglalkoztatást a kormány átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a közfoglalkoztatás az ország leghátrányosabb térségeiben élők számára az egyetlen lehetőséget jelenti az értékteremtő munkára, kiemelten fontos alapeleme a területi aránytalanságok felszámolása.

A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez, tehát a közfoglalkoztatást átmeneti állapotnak kell tekinteni. A kormány hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn egy olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel.

Egyébként a közfoglalkoztatottak munkájának eredményeképpen javult a települések összképe, rendezettsége, a lakó- és természeti környezet szebbé, tisztábbá vált, megvalósult a lakosság értékeinek védelme, jobb lett a közbiztonság, ennélfogva nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje is, tehát ennek nagyon sok vonatkozása van, amely az önkormányzatokat is érinti, és mindezek okán nőtt, erősödött a közösségért való tenni akarás is.

(10.30)

Ejtsünk szót az önkormányzati béremelésekről is. A kormány határozott szándéka, hogy a gazdaság teljesítőképességétől függően mind szélesebb körben rendezze a különböző hivatásrendek bérezését, javítsa a közszolgálatban állók bér- és kereseti pozícióit, ennek egyik jelentős eleme a kormány, valamint a munkaadói szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közötti egyeztetés. A kormány közszférában dolgozók bérének emelése iránti elkötelezettségét mutatja a katonák, a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a mentők, a felsőoktatási dolgozók bérének az emelése.

A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően számos önkormányzatokhoz kapcsolódó területen tudott segítséget nyújtani a kormány, így az adósságkonszolidáció, a közfoglalkoztatás és a béremelés területén is.

Hölgyeim és Uraim! Ha csak az előttem elhangzott kormánypárti felszólalásokat nézzük és az általam elmondottakat is, világosan láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt években az önkormányzatok segítése érdekében. Bánki Erik képviselőtársamhoz hasonlóan engedjék meg, hogy én is egy idézettel zárjam a mondandómat. Az idézet Zrínyi Miklóstól, a költő és hadvezértől származik, aki a „Mátyás király életéről való elmélkedések” című művében a következőképpen ír: „…ne fogjon lágyan senki a dolgában, hanem keze-lába legyen az aktiónak, akit ember cselekeszik, mert ha csak lassú és negédesen operál, semmi jutalmát nem vészi.” Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek igen lendületes kormányzati tevékenységére nagyon jól illik ez a néhány évszázaddal ezelőtt már megfogalmazott alapelv. Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen a figyelmet.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu