DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Én azzal kezdeném a vezérszónoki mondandómat, hogy idézek a Nemzeti hitvallásból, annak is az első mondatát idézem: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Úgy gondolom, hogy ez a mondat mindannyiunkat sok mindenre kötelez, és itt, a tisztelt Ház falai között arra is kötelez minket, hogy az alkotmányos rendünk, az Alaptörvény szellemiségét figyelembe véve folyamatosan tartsuk karban az Alaptörvényünket. Az Alaptörvény hetedik módosítása igazából az első olyan módosítás, amely ezt a karbantartási feladatot kívánja megvalósítani, jó okkal, nemes céllal és a Nemzeti hitvallás első mondatában foglalt indokokkal, illetve célokkal.

Nyilvánvaló mindannyiunk előtt, és az előttem szólók is ezt hangoztatták, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása elsősorban abból indul ki, hogy meg kell erősíteni az önazonosságunkat, meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás alkalmazhatóságának a kereteit, célját, és meg kell mondanunk azt, hogy melyek azok a dolgok, amelyek nem képezik vita alapját, amelyek nem képezik az Európai Unióval kötött szerződés alapján a jogátadás lehetőségét.

Nyilvánvaló az is, és az is elhangzott, hogy ennek az alaptörvény-módosításnak van egy másik okozója, kiváltója, nevezetesen az illegális bevándorlás, amely 2015-ben elementáris erővel zúdult hazánkra, áldatlan állapotokat okozva a közterületeken, és igazi terrorveszélyt teremtve veszélyeztette hazánk nyugalmát, biztonságát, veszélyeztette nemzeti szuverenitásunkat.

Akkor és ott a magyar kormány gyorsan, egyedülállóan és hatékonyan reagált arra, hogy hogyan lehet ezt az illegális bevándorlást célszerűen és okszerűen megakadályozni, ezt akkor kerítésépítéssel hajtottuk elsősorban végre, majd ennek lett egy jogi védelmi struktúrája is. Természetesen az akkori ellenzék, amely nagyrészt ugyanaz, mint a mostani, tiltakozott ez ellen, migránssimogató (Gyöngyösi Márton: A mi szavazatunk kellett ahhoz, hogy fel tudjátok húzni a kerítést, ne viccelj már!), migránspárti hozzászólásokkal próbálták aláásni hazánk szuverenitását. És ugyanezt kaptuk természetesen a migránsbarát Soros-szervezetektől, valamint Európa azon országaitól is, amelyek történelmi vagy gazdasági okok miatt érdekeltek voltak a bevándorlás támogatásában, érdekeltek voltak abban, hogy az illegális bevándorlással idekerülő embercsoportok tartósan itt maradjanak, és miután már terhükre vált az ellátásuk, illetve az integrálásuk, célként tűzték ki, hogy áttelepítsék őket azokba az országokba kötelezően, amelyek nem akarják befogadni az illegális bevándorlókat, oly módon, ahogy azt az Európai Unió előírná számukra.

Fontos kérdés az is, hogy miért kell az Alaptörvényt módosítani a szuverenitás és az önazonosság szempontjából. Az időközben kialakult helyzet az Európai Unión belül… gondolok itt a lisszaboni szerződés alkalmazhatóságára, amely jelentős területeken az egységes, egyhangú szavazás elvét átültette egy többségi kétharmados szavazás elvévé, ezáltal olyan területekre is bemerészkedtek az európai döntéshozók, amelyek korábban nem voltak olyan területek, amelyeken a tagállamok szuverenitását ásták volna alá. Jelen pillanatban azt látjuk, akármerre nézünk, ilyen a migráció kérdése, de más például a klímavédelem, az energetika kérdése is, ahol az egységes szavazás helyett kétharmados döntések születnek, hogy e tekintetben fontos meghatározni, hogy ezek a kétharmados döntések mely területeken nem áshatják alá, nem ronthatják le a magyar nemzet szuverenitását.

Úgy gondolom, hogy azok a területek, amelyeket az alaptörvény-módosítás tervezete rögzít, ilyen a népesség, az államforma és az állami berendezkedés megváltoztathatóságának tiltása az európai szerződés keretein keresztül, ez egy jó cél, ez erősíti a nemzet önazonosságát, és erősíti a nemzeti szuverenitásunkat is. Tehát e tekintetben vissza lehet csatolni a Nemzeti hitvallás első mondatának azon részére, hogy szilárd alapokra helyezte Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a magyar államot. Ezt a szilárd alapot fogja erősíteni a hetedik alaptörvény-módosítás az elfogadása esetén, és erre a szilád alapra szükségünk is van a XXI. század kihívásai tekintetében.

A következő része az Alaptörvény módosításának a magánélet és a családi élet biztonságát és védelmét szolgálja. Mindenki tudja, hogy a modern világban leginkább kitett a családi élet a modern médiaeszközöknek, gondolok itt a gyerekek veszélyeztetésére, gondolok itt olyan életformáknak a bevitelére a családi élet keretei közé, amelyek a család által nem szándékoltak és nem követendő célok, de mégis elkerülhetetlenek, és igen negatív hatással tudnak lenni a családi élet továbbvitelére. De gondolok arra is, és politikusként mondom, ismerek olyan politikustársamat, akinek a családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert a lakása, az ingatlana közelében, ahol lakott, rendszeresen tüntettek folyamatosan olyan ügyért, amihez a politikusnak egyébként nem sok köze volt, de kapóra jött, hogy nem kellett messzire utazni a tüntetőknek, hanem a közelben folyamatosan zaklathatták a családját, zaklathatták a kiskorú gyerekeit ennek a képviselőtársamnak.

Tehát nyilvánvaló, hogy ilyen szempontból fontos alkotmányos, alaptörvényi fundamentuma kell hogy legyen a magánélet és a családi élet védelmének, illetve tiszteletben tartásának, amelynek az elsődlegességét az előterjesztő is leírta, és teljes mértékben jogi, jogelméleti alapokon megtámogatta.

A következő terület, amely kapcsolódik az illegális bevándorláshoz is, kapcsolódik egy olyan dologhoz is, amit a magyar történelem során keserűen kellett megtapasztalnunk, nevezetesen az idegen népesség betelepítése tilalmának és a tömeges kitoloncolás, kitelepítés tilalmának Alaptörvényben történő rögzítése.

(11.40)

Azt gondolom, hogy ezek a területek megint csak oda vezetnek vissza, hogy biztosítják önazonosságunk megtartását, és biztosítják azt a képességét a magyar társadalomnak, hogy saját szokásai, kultúrája és hite szerint harmonikusan tudjon élni ebben a hazában, és saját döntésén alapuló változtatásokat hozzon létre adott esetben egy betelepítési kérdésben is.

Azt kell hozzátennem még ehhez a gondolathoz, hogy nyilvánvaló annak az alkotmányos szintű kezelése és a szándékkal teljes mértékben egyet lehet érteni -, hogy nem lehet segíteni, nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek olyan illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon való tartózkodást, akik egyébként olyan országokon jöttek keresztül, ahol nem veszélyeztette senki az életüket, biztonságukat. Azt látom ebben a kérdésben, hogy ennek is megvan a jogi és természetesen a politikai alapja is, és ez a politikai alap nem más többször megkérdeztük az embereket, mi a véleményük erről -, a nemzeti konzultációkban is, valamint a 2016-os népszavazás során is elsöprő többséggel döntöttek úgy az emberek és most a legutóbbi, 2018-as országgyűlési választáson is -, hogy nem kérnek az illegális bevándorlásból, nem kérnek abból, hogy Magyarország, a magyar társadalom ellenére átalakítódjék a népesség, a lakosság összetétele.

Fontos és része az alaptörvény-módosításnak a bíróságokról szóló rész. Már többször elhangzott, hogy a közigazgatási bíróság a háború előtt egy jól működő, és megfelelő szakértelemmel bíró testület volt, önállóan működött. Ma szomorú az, hogy közel harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kommunizmus után ismét lehet önálló közigazgatási bíróságról beszélni.

Azért indokolt egy ilyen bíróság létrehozatala és bizonyos ügycsoportok elbírálását biztosítani ennek a bíróságnak, mert egy nagyon speciális, az állam és az állampolgár kapcsolatát nagyon széles körben szabályozó jogterületet kell alkalmazni, és ehhez megfelelő, erre specializálódott bírói karra van szükség, amely bírói karnak és az önálló közigazgatási bíróságnak a létrehozatala felgyorsítja az ilyen ügyek elbírálását, egységesíti a joggyakorlatot, biztonságosabbá teszi a jogalkalmazást is, amely célnak az elősegítését jól szolgálja a létrehozatala az önálló közigazgatási bíróságoknak, ezért úgy gondolom, hogy a törvénynek ezen szakasza is fontos dolog.

Nagyon érdekes és előremutató elképzelés az, amikor a bírósági szakaszban meghatározza az Alaptörvény tervezete, hogy milyen keretek között lehet alkalmazni, élni a bírósági mérlegeléssel. Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, korábban a polgári perrendtartásban is volt ilyen keretrendszer, hogy a bírónak miket lehet, és milyen módon lehet mérlegelni. E tekintetben nagyon helyesnek és üdvözlendőnek tartom, hogy ezt a mérlegelési jogkört, a mérlegelési peremfeltételeket az Alaptörvény rögzíti, összhangban az Alaptörvény szellemiségével, szabályaival és meghagyva természetesen ezen belül az igen széleskörűen alkalmazható bírói szabadságot, illetve bírói mérlegelés egyéb szempontjait, amit a tényállásból lehet majd igazolni.

Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat jól fogja szolgálni a jövőben a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságunkat, és biztosítja azt, hogy ezekhez a feltételekhez kapcsolódóan biztosítani tudjuk a helyi népesség védelmét, az államrendszerünk és az állami struktúránk védelmét. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja az előttünk lévő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu