JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünk kiáll az egységes magyar nemzetben való gondolkodás mellett, valamint megerősíti az Alaptörvény D) cikkét, amely a felelősségviselést jelenti a határon kívül élő magyarok sorsáért. 2010. június 4-én lépett hatályba a törvény, és a Fidesz-KDNP-kormány következetes kiállásának köszönhető az, ahogyan az ukrán oktatási törvény kapcsán kiállt a kárpátaljai magyarok oktatási jogaiért, amelynek első látható eredményeként június 4ét, a nemzeti összetartozás napját követően most, 2018. június 5-én az első érdemi konzultáció megkezdődött a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és az új oktatási miniszter, Lilija Hrinevics között.

Szeretném elmondani, hogy nemzetközi jogászként is elfogadhatatlannak tartom azt, hogy Ukrajna, amely az Európa Tanács tagja, és ratifikált olyan nemzetközi kisebbségvédelmi szerződéseket, mint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, és hatályban van a két ország között az 1991-ben megkötött bilaterális szerződés, olyan oktatási törvényt kíván elfogadni, amely az 5. osztálytól felfelé gyakorlatilag felszámolja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanulásának a lehetőségét, ezáltal a tradicionális oktatási hálózatot Ukrajnában.

A jelenlegi ismereteink szerint 2016 és ’17 között 71 magyar intézmény van Ukrajnában, és 27 olyan intézmény, amelyben a diákok magyar nyelven tanulhatnak. Ez összesen 16 275, magyar nyelven tanuló diákot jelent. Tudjuk, hogy 2017 decemberében a Velencei Bizottság kiadta a véleményét az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyére vonatkozóan, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnának haladéktalanul meg kell kezdenie a nemzeti kisebbségekkel való konzultációt, valamint hogy az új oktatási törvény a magánintézményekre ne vonatkozzon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-kormány nemzetpolitikai eredményei vitathatatlanok, amelynek része az a fajta kiállás, amelyet az elmúlt háromnegyed évben tanúsított az ukrán oktatási törvény kapcsán, ezzel is megmutatván azt, hogy az Alaptörvényből fakadó kötelezettségünk mennyire magától értetődő egy kereszténydemokrata kormány gondolkodásmódjában.

Tiszteletre méltó az a diplomáciai harc és offenzíva, amelyet a magyar kormány képviselt a nemzetközi szervezetekben, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban, amelynek látjuk az első eredményeit. Petro Porosenko ukrán elnök az állampolgársági törvényre vonatkozó módosítási javaslatát is visszavonta, amely az ukrán állampolgárságot vonta volna meg azoktól a kettős állampolgároktól, akik részt vesznek más országok választásain, valamint az új oktatási miniszter felvázolta azt a törvényjavaslatot, amely értelmében az oktatási törvény végrehajtását és alkalmazását 2023-ra tolná ki Ukrajna, valamint azt is tartalmazza a törvényjavaslat, hogy a magánintézmények vonatkozásában ez az oktatási törvény gyakorlatilag nem fog vonatkozni.

A fenti előrelépésekben a magyar kormány határozott, következetes és a konfliktusoktól nem félő, magyarokért, határon túli magyarokért kiálló nemzetpolitikájának és diplomáciájának vitathatatlan érdemei vannak. Köszönöm, hogy tanúja lehetek ezeknek az eredményeknek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu