DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Még a beszéde közepén talán megteremtette a lehetőségét, hogy egyet is értsünk, de a végén, azt hiszem, teljes mértékben elvette ennek a lehetőségét; amit a végén mondott, azt teljes mértékben visszautasítom. A kormány számára a legfontosabb, hogy mindenki Magyarországon biztonságban éljen férfiak, nők, idősek, gyerekek egyaránt. Mindenki számára meg kívánjuk teremteni a biztonságos életnek a lehetőségét. És azt hiszem, hogy ez a kormányzat az elmúlt nyolc évben igencsak sokat tett akár itt a parlamentben, akár a kormányzatban azért, hogy mindenki számára, aki kiszolgáltatott, aki nehéz helyzetbe került, akit megfélemlítettek bármilyen módon, érezhetőbb segítséget nyújtson, mint ami korábban rendelkezésre állt. Mert ön itt felállt, tisztelt képviselő asszony, de az ön frakciója régóta itt van a parlamentben, és emlékeim szerint talán ön is volt itt parlamenti képviselő, és akkor a büntető törvénykönyv módosítását a kapcsolati erőszakkal kapcsolatban nem ejtették meg. Megvolt a parlamenti többségük. Volt olyan, hogy kétharmados többségük volt, és a büntető törvénykönyvet a bántalmazott nők érdekében való segítség helyett érintetlenül hagyták ebben a körben. Miért nem tették akkor meg?
Miért kellett Magyarországnak egy Fidesz-KDNP-kormányra várni ahhoz, hogy a büntető törvénykönyv emlékeim szerint talán 2011-től vagy 2013-tól már tartalmazza a kapcsolati erőszaknak a fogalomkörét, és védje azokat a gyerekeket, védje azokat a nőket, védje azokat az asszonyokat, akiket akár fizikailag, akár anyagi, akár lelki sanyargatással próbálnak valamilyen nehéz helyzetbe hozni vagy embertelen helyzetbe kényszeríteni? Ezt a korábbi években is meg lehetett volna tenni, de nem tették meg; a Fidesz-KDNP megtette, itt a parlamentben beterjesztette a módosítást, természetesen az MSZP frakciója akkor ezt a büntető törvénykönyvet, az új kódexet nem támogatta.
(9.20)
Mi azonban bevezettük a kapcsolati erőszak tényállását, pontosan azért, hogy Magyarországon mindenki, leginkább a kiszolgáltatottak biztonságban érezzék magukat.
És nemcsak egy helyen nyúltunk a büntető törvénykönyvhöz, hiszen nemcsak a gyerekek vagy a nők, hanem az idősek is egy olyan csoport, amely fokozottan kitett a bűnözőknek vagy különböző kényszerítő vagy más bűncselekményt elkövetők kegyetlenkedéseinek. Ezért őket is beemeltük a kiemelten védett kategóriákba, hogy az idősek, a gyerekek és a nők egyaránt fokozottan védve érezhessék magukat a büntető törvénykönyvben.
Valóban jól sorolta fel azt, hogy vannak új áldozatvédelmi központok, vannak már titkos menedékházak is, amit shelter house-nak hívnak a nemzetközi szaknyelvben, pontosan azért, hogy akinek el kell menekülnie és egy ilyen titkos helyre kell költöznie, hogy ne érjék őt utol, annak legyen lehetősége. Csak miért nem szólt a képviselőtársainak, tisztelt képviselő asszony, hogy amikor a szociális törvényben bevezettük ezt az új védelmi kategóriát, nemcsak a büntető törvénykönyvnél a jogi fellépés lehetőségét, hanem az elrejtőzködésnek ezt az államilag támogatott lehetőségét, hogy támogassák azt a parlamentben az ellenzéki pártok? A szociális törvény módosításánál miért nem tudták megnyomni az igen gombot? Amit ön itt elmondott, annak a 60 százalékával szerintem minden józan gondolkodású ember egyetért, leszámítva a végén elmondott 40 százalékot. De amikor szavazni kell erről országgyűlési képviselőként, miért nem ugyanilyen határozottak?
Mi a család- és gyermekjóléti szolgálatok számát is igyekeztünk megnégyszerezni, hogy amikor anyagi nehézség vagy más adódik a család életében, akkor könnyebben, gyorsabban, rövidebb fizikai távolságot leküzdve tudjanak odajutni a családok, nemcsak akiket valamilyen erőszakkal sanyargatnak, hanem azok is, akik anyagi nélkülözésben vannak, közelebb találják meg a segítséget, amikor a szociális ellátórendszer tud nekik segíteni. S arra törekszünk, hogy az iskolákban is megjelenjen, hogy már ott felismerjék a problémát, és már onnan tudjanak segítséget nyújtani a családoknak, amikor nem szükséges, nyilván nem beavatkozva a család hétköznapi ügyeibe, de mégis segítséget nyújtani mindenki számára.
Ha megnézi az európai uniós forrásainkat, nagyon nagy mértékben pontosan nővédelemre, áldozatvédelemre fordítjuk ezeket a forrásokat, hogy minél több helyen szakértők, kiképzett szakértők érdemi segítséget tudjanak nyújtani, nemcsak egy fizikai helyet, ahol fenyegetettség nélkül, az adott férfinak vagy másnak a fenyegetettsége nélkül tudják élni a hétköznapjaikat, hanem konkrét mentálhigiénés segítséget tudnak kapni, a munkába álláshoz segítséget tudnak kapni, a gyermek neveléséhez, az erőszak feldolgozásához segítséget tudnak kapni.
2010 előtt ezeket a pénzeket a 4-es metróra költötték, és egy részét ellopták, elcsalták. Mi 2010 után nem ilyen projektekre fordítottuk ezt, hanem ebből létrehoztunk olyan áldozatvédelmi központokat, olyan helyeket, ahol ezeknek a nőknek, ezeknek az asszonyoknak, ezeknek a gyerekeknek valóban segítséget tudunk adni; mint ahogy más téren is, hiszen akár a nők helyzetét nézem, akár a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzését, akár a rekordmagas női foglalkoztatottságot, a munkahelyvédelmi akciótervet, mind-mind a nők helyzetén kívántunk javítani. Ezek szerintem érezhető lépések voltak, és minden magyar nő számára, akár fenyegetett erőszakkal, akár nem, egy biztonságosabb országot alapozott meg az elmúlt nyolc esztendőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés