DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Államtitkár úrnak, Tuzson államtitkár úrnak az előbbihez hozzáfűzném, hogy azért nyelvészekkel is nyugodtan lehet konzultálni, nem csak beszólni a kollégának az ülésteremben, és akkor majd a „törvénykezés” szót ő is pontosan tudja értelmezni. (Dr. Rétvári Bence közbeszól.) Annyit szeretnék elmondani ma itt a tisztelt Házban, hogy bizonyára érzékelik azért az elmúlt időszakban, hogy alapvetően a szociális, egészségügyi és a gyermekjogi kérdések azok, amelyek számomra igencsak fontosak, és ennek egyik rendkívül komoly kérdése a véradás. 2007-ben még 446 865 véradás történt az országban, amiből új donor 50 120 volt. 2017-ben már csak 372 360 véradás volt, és láss csudát! 2017-től az új véradók számát már nem tartalmazza a vérellátó statisztikája. 2016-ban még láthattuk, hogy mennyi volt az új véradó, 2017-ben a statisztikai tematikából már kihagyták ezt kíváncsi lennék, hogy miért. Mondhatjuk persze azt, hogy a társadalom lélekszáma csökkent, nagyon sokan elvándoroltak, és ez is okozhatja a véradás számának csökkenését, de míg 2007-ben 10 millió 66 ezren voltunk, 2017-ben már csak 9 millió 797 ezren, ez 2,5 százalékos lélekszámcsökkenés az országban, a véradók száma viszont 16,7 százalékkal csökkent. Tehát hétszer annyi ember nem ad már vért, mint amennyivel az ország lakosságának a száma csökkent.

Mindannyian tudjuk, hogy ez a kérdés milyen fontos egy társadalomban, a szolidaritásnak egy rendkívül komoly megjelenési formája, és bizony míg egymásért felelősek vagyunk, a véradás maga az, amivel a leginkább kifejezhetjük embertársainknak azt, hogy mi egy társadalomban élünk, mi egymás iránt szolidárisak vagyunk, mi szeretnénk, hogyha a beteg emberek meggyógyulnának, ha az azon múlik, hogy mi adjunk vért.

(20.10)

Az elmúlt időszakban, amikor ezt a kérdést többször felvetettem, bizony rengeteg levelet kaptam arról, hogy azért csökkent ilyen rendkívüli módon a véradások hajlandósága, mert a vérplazmát bizonyos kormányközeli vállalkozói csoportok óriási pénzekért adják el vállalatoknak, és gyakorlatilag az önzetlen donorok megtermelnek óriási profitokat vállalkozói köröknek, és bizony ebben rengeteg ember nem akar részt venni. A korábbi tízezer forintos, plazma érdekében való véradási díjat éppen az Orbán-kormány csökkentette 3500 forintra, hogy ettől is elmenjen a véradók kedve, viszont azzal, hogy kevesebbet kell fizetni, a még maradó véradók megint óriási profitot a kormányközeli cégeknek ajándékoztak.

Ez az üzleti jelenség oly mértékben lerontotta a véradói hajlandóságot, hogy úgy érzem, a kormányzatnak nagyon komoly munkát kell végeznie azért, hogy ezt a százezres nagyságrenddel kevesebb véradást valamilyen módon igyekezzék visszatornászni, hogy az a fajta érzés, amikor az ember odaadja a vérét, és az a fajta öröm, hogy hátha ezzel tudnak embereket megmenteni, minél több honfitársunknak élményként legyen meg. Én annyiban szerencsés vagyok, hogy kétnaponta kapok levelet, mert az A Rh-negatív vércsoport nagyon ritka, ebből mindig nagyon kevés van, és természetes, hogy az ember odateszi magát, odaadja a vérét, mert hátha e kevés vagy e kisszámú ilyen vércsoportú embernek legalább ezzel lehet segíteni.

A legnagyobb probléma Magyarországon, hogy ez a mindent átható üzletiség, üzleties jelleg, a legszebb és a legszentebb dolgoknak is az üzleti alapokra vitele oly mértékben elszakította egymástól a társadalom egyes tagjait, hogy leginkább a véradás kérdése az, ami ilyen nagyon látványosan megjelenik mint negatív következmény. Nagy tisztelettel kérem a kormányzatot, hogy ezt az egész kérdést próbálja átgondolni.

Nem elég önmagában az, hogy a Vöröskereszt egy nap akár hatszáz helyen is megjelenik, mert az emberek tudatából veszett ki ez a szolidaritás, és először a tudatukat kellene oly mértékben elősegíteni, hogy ez a felelősségvállalás újra kialakuljon, vagy aki még ebben nem vett részt, hajlandó legyen rá, hogy ez például az egyik fontos lépése lenne annak, hogy ha a kormányzat itt egy erős, összetartó társadalmat szeretne maga mögött, akkor ezen kérdés útján induljon el afelé. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu