Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben a kormányzat kecsegtetőnek tűnő gazdasági eredményekkel kábítja a közvéleményt bár egy-két mutató tekintetében nem vitatkozom, de rendszerszinten igen , azért mégse feledkezzünk meg arról, hogy ha egy tipikus magyar fiatal pár egy átlagos az életét elkezdené, akár az együttélését, különélését, akkor Budapesten és a nagyvárosokban százezer forint fölötti albérleti díjakkal fog találkozni nem számolva még ide a rezsiköltségeket , és tulajdonképpen a politikai science fiction kategóriája az, hogyha valaki most itt a teremben nekik ajánlásokat szeretne adni, hogy mégis hogyan tegyenek szert önálló otthonra. A friss tanulmányok szerint még egy New York nagyságrendű területen is 7 ezer és 13 500 ingatlan közötti mennyiséggel csökkentették az online szállásmegosztó alkalmazások és megoldások a hosszú távú albérletpiacot. Magyarországon is több ezres nagyságrendről beszélünk, még a pár évvel ezelőtti mérések szerint is 2 ezer fölötti ingatlanmennyiség tűnt el az albérleti piac kínálati oldaláról. Eközben egy állami hátterű bérlakásépítési program híján egyértelmű kínálati szűkösség lépett fel. És hogy a szállásmegosztó portálok, oldalak, alkalmazások sikerességét demonstráljuk: 2017 közepére a pesti airbnb-s kínálat kis híján már elérte a szállodák kapacitását. Tehát egy elképesztően nagy befogadóképességről van szó, amely hiányzik az albérleti piacról, egyértelműen az árak felveréséhez járult hozzá, és, miniszter úr, értetlenül állok az előtt, hogy egy magára valamit is adó, gazdasági felkészültséggel bíró kormányzat tehetetlenül szemléli az eseményeket.

Tehát a kérdésem rövid és egyszerű: mit üzen ön a, mondjuk, Budapesten vagy nagyvárosokban albérletet kereső vagy éppen albérletet fizető fiatalok számára? Valóban ez lenne a gazdasági szabadságharc? Valóban ez lenne az érdemi kilátás számukra a jövőre nézve? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu