Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár a mai napon a legnagyobb problémánk, a demográfiai katasztrófa kapcsán viszonylag kevesebb szó esett, ugyanakkor a lakhatási válságot érintő kérdések tekintetében annál több. Az előző napirendi pont ahol vérlázító módon a vita előtt pár órával gyakorlatilag átírták azt a törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők, amit meg kívántak vitatni 3 vagy 4 órával később rámutatott arra, hogy elég egyetlen feltételezhető lobbibehatás, elég egyetlen külső gazdasági impulzus, és adott esetben még a különböző ingatlanépítési szabályokat is átírja ez a kormányzat, három óra alatt mindenféle szakmai előkészítés nélkül, feltételezhetően a jóbarátai és üzlettársai megrendelésére. El kell mondjuk, hogy láttunk már hasonlót például lakóhelyem környékén, Óbudán, amikor a római-parti mobil gát, egy elképesztő létesítmény tervének az előkészítése során amivel szemben nyilván én felszólalok minden fronton azt láttuk, hogy változtatási tilalmat rendeltek el az érintett területre, aztán ezt a változtatási tilalmat egy rövid időre feloldották, hogy az egyik lakóparképítéssel is foglalkozó társaság mégiscsak kapjon egy engedélyt a területre, majd amikor ezt az engedélyt kipörgették, akkor újra elrendelték a változtatási tilalmat. És hogy, hogy nem, a Kopaszi-gáttól kedve Óbudáig mindenhol Garancsi-cégek vagy a hasonló társaságok tűnnek fel, és azt látjuk, hogy miközben ez a kormányzat a CSOK-ot kipörgeti a szerencsésebb társadalmi osztályoknak, és tulajdonképpen egy jól körülhatárolható kivitelezői körnek igyekszik kedvezni, ezek az engedélyek, ezek az épületek valahogy elkezdenek tető alá kerülni.

Amikor arra hivatkoznak itt államtitkárok, hogy a kiadott építési engedélyek száma néminemű növekménynek indult, hát pontosan ilyen baráti folyamatok állnak e mögött jórészben, és államtitkár úr látom, hogy ingatja a fejét, örülök, mert az ingerkiváltás ebben a parlamentben már önmagában nagy eredménynek számít , el kell mondjam önnek, ha ön tisztában van a magyarországi ingatlanállomány mivoltával, akkor azzal is tisztában lehet, hogy ha a mostani építési számokat vesszük górcső alá, akkor mintegy három-négyszáz évente cserélődne ki a magyar ingatlanállomány a mostani számok alapján.

Értem én, hogy a kiadott építési engedélyek tekintetében némi elmozdulás érezhető, de engem leginkább két dolog érdekel: egyrészt a konkrétan megépített, átadott, birtokba vett magyar ingatlanok száma, ami egyáltalán nem egyezik meg a kiadott építési engedélyek számával, másrészt az, hogy a saját tulajdonú ingatlantömeg mellett adott esetben bérlemény formájában mennyire tudjuk szélesíteni a kínálatot. Azt látjuk, hogy ezen a területen ez a kormány elvérzett, pedig még egyébként más frontokon is lenne a lakhatási szegénységen oldási lehetősége, példának okáért nemcsak közintézmények felújítására kellene fordítani az uniós forrásokat, hiszen saját maga a kormány kérte Brüsszeltől azt, hogy csak erre a célra fordíthassa ezt a forrástömeget, pedig ez a lakosság számára is igénybe vehetővé vált volna. Adott esetben össze lehetett volna kötni a CSOK-kal, és ha egy felújítás legalább egy energetikai szinttel járó ugrással járt volna együtt, akkor bizony itt egy nullaszázalékos hitellehetőség is kinyitható lett volna. Ennek akadálya az elmúlt 8 évben nem volt, és én úgy látom, hogy költségvetési gátja sem.

Azt is látjuk ugyanakkor, hogy az elképesztő kivándorlási krízis megoldása gyanánt nem a lakhatási válság csillapítását választotta a kormányzat, hanem azt, hogy egyszerűen eltagadja ezt a kivándorlási krízist, úgy tesz, mintha ez nem létezne. Tállai államtitkár úr, akinek van véleménye a mezőkövesdi benzinártól kezdve a futballcsapaton át az adóügyekig, elmondja, hogy többen térnek haza szerinte az ő álomvilágában vagy hagymázas lázalmaiban külföldről, mint ahány magyar kivándorol ebből az országból. Bárcsak igaza lenne az ő hagymázas lázálmainak! De sajnos nincs, mert túl sok Poe-t vagy Lovecraftet olvashatott feltételezhető módon. De én sokkal jobban szeretném azt, hogy ha már ilyen katasztrofális folyamatokkal nézünk szembe, akkor próbáljuk meg együtt rendezni azokat, és a demográfiai kérdések és a lakhatási kérdések mentén lehetne pártok fölött álló nemzeti minimumot elérni; erre kísérletet fogunk tenni a költségvetési vita során.

(20.20)

És szeretném elmondani azt is, hogy a költségvetési vita kiváló terepe annak, hogy a kormányzatot bátorítsuk a gyermekvállalás ösztönzésében valóban mérhető módon, tehát oly módon, hogy a világrekorder 27 százalékos áfáját csökkentse. Kimondottan a gyermeknevelési cikkek áfatartalmának radikális csökkentését tartjuk elengedhetetlennek, illetve azt, hogy az érintett családok lakhatását olyan módon támogassa Magyarország, hogy meg tudjanak maradni ebben az országban, mert ennél fontosabb nemzetstratégiai feladatunk nem létezik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu