TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar emberek a 2016-os kvótanépszavazáson világosan véleményt nyilvánítottak arról, mit akarnak a tömeges migráció ügyében: 3,3 millióan mondtak nemet az illegális migránsok betelepítésére. Ezt a döntést, a politikai irányvonal támogatását erősítették meg a tavaszi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP-frakciószövetségre leadott szavazataikkal. A magyarok döntöttek, világosan jelezték: nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. Ezért a kormány minden eszközzel meg fogja védeni az országot az illegális migrációtól, nemcsak a határzárral és büntetőpolitikai eszközökkel, hanem pénzügyi, adópolitikai eszközökkel is fel kívánunk lépni a migráció szervezése ellen. Az illegális migráció elleni védekezés ugyanis jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek, hiszen ez közel 300 milliárd forintba került.

A közös teherviselés elvével nem egyeztethető össze, hogy a társadalom egésze viselje azokat a költségeket, amelyek azért keletkeztek, mert egyes szervezetek tevékenysége a bevándorlás növekedését, így egyúttal az állami feladatok és kiadások növekedését is magával vonja. Ezért a kormány javasolja, hogy a közteherviselés jegyében új fizetési kötelezettség kerüljön bevezetésre: a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadót a múlt héten benyújtott adócsomag tartalmazza. A javaslat általános vitáját a holnapi ülésnapon kezdi meg az Országgyűlés. Amennyiben elfogadja az Országgyűlés, úgy a törvény a kihirdetést követő 30. napon hatályba lép.

A törvényjavaslatban szereplő bevándorlásiadó-kötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló, bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására, függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától, továbbá a bevándorlást segítő, Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatásától, függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét. A javaslat külön meghatározza a bevándorlást segítő tevékenység fogalmát. E körbe tartozik a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampányok, szemináriumok folytatása, abban való részvétel, a hálózatépítés és -működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység.

Az adó alapja és mértéke igazodik ahhoz a hatáshoz, amit a bevándorlást segítő szervezet fejt ki, ezért az adó alapja a bevándorlással összefüggő anyagi támogatás, például átutalt pénzösszeg, illetve juttatott ingóság. Az adó önadózással teljesítendő, azaz az adóalanynak kell megállapítania a fizetési kötelezettséget, bevallania, és azt megfizetnie.

Az adó alanya tehát elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amely legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig köteles nyilatkozni a támogatás címzettje felé, hogy a bevándorlási különadó-kötelezettségét teljesítette. Ha e nyilatkozattételt elmulasztja, a támogatás címzettje válik adóalannyá. A támogatás címzettjének, ha a támogatást nyújtó nyilatkozattételi kötelezettség mulasztása miatt a bevándorlást segítő szervezetet terhelő adóbevallási és adófizetési kötelezettség feléled, azt a második hónap 15. napjáig kell teljesítenie. A különadót az adóhatóság kezeli, a költségvetésbe befolyt összeg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu