BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót ismét, elnök úr. Szeretném kiegészíteni az ellenzéki hozzászólók által elmondottakat, illetve nem is kiegészíteni, hanem megválaszolni. Szerencsére Z. Kárpát Dániel végül kimondta, mert többször belekeveredett az a gondolat, hogy a külföldiek kik is valójában, tehát az EU-n kívüli tagállamokról beszélünk és a Svájci Államszövetség államairól beszélünk. Mert egyszer-kétszer belekeverte az első hozzászólása elején, ezért ez jó, hogy tisztáztuk.Szeretném jelezni Vadai Ágnesnek is, Harangozó Tamásnak, hogy ha ez a törvény lett volna 2002 és 2010 között, akkor sem a MOL, sem a Malév, sem az akkori néven Ferihegyi repülőtér nem tudott volna kikerülni a magyar nemzeti vagyonból, nem tudták volna eladni, oroszoknak, törököknek és más államok befektetőinek. Tehát jó lett volna, ha ez a törvény akkoriban lett volna, mert nem kellett volna visszavásárolni egy részét ennek az állami vagyonnak, és persze nem ment volna csődbe a Malév sem.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy az oroszok, illetve az egykori szovjetek Pakson vannak a 70-es évek óta. Tehát Pakson ez a jelenlét önmagában nem sértő az ottaniak számára, hiszen ők építették annak idején Paks I.-et is. Most a Paks II.-t idekeverni, amikor az nem befektetés, hanem beruházás, összességében ebbe a törvénybe nem igazán illeszkedik.

Emellett nagyon fontos, hogy ez az EU melletti patrióta törvény, hiszen az EU jelenleg 27 tagállamát, illetve még a 28.-at is védi, az ottani beruházókat, akik bejönnek Magyarországra, szintén védi. De nézzük meg, hogy mely ágazatokba érkezhet befektetés, hiszen ezt megint tisztázni kell. Egyrészt a hadiiparba nem akarunk beengedni harmadik országbeli befektetőket, nem akarunk beengedni a bankrendszerünkbe, illetve a víziközmű- és egyéb közműszolgáltatási rendszerünkbe nem akarunk harmadik országbeli külföldieket beengedni.

És szeretném megjegyezni, hogy ha ez nem fontos önöknek, akkor nézzék meg Szerbiát. Szerbiában hatalmas harmadik országbeli beruházások vannak a víziközmű-vagyon tekintetében, szinte a fél országot fölvásárolták különféle érdekeltségek. Név szerint nem akarom őket megemlíteni, mert nem tartozik a tárgyalásunk jogkörébe, illetve mondandójába. De Szerbiát lassan fölvásárolják a harmadik országbeli beruházók. Ezt szerintem nem árt, ha védjük, hogy mi ne így járjunk.

Emellett pedig azt szeretném jelezni, hogy a törvény továbbra is a befektetésekről szól, nem a beruházásokról, a tulajdonszerzésekről beszélünk magyarországi cégekben. Illetve szeretném Mellár Tamásnak mondani, hogy a belügyminiszter úr szerepe ebben az ügyben szerintem nem rossz, nehéz lenni kibontani ágazati miniszterekre, hiszen a különféle szolgálatok nagy része Pintér Sándor belügyminiszter úr hatáskörében, operatív felügyelete alatt működnek. Tehát szerintem jó helyen van ez a személyt, illetve a minisztériumot illetőleg, hiszen a miniszter nem egymaga dönt egyébként, hanem valószínűleg ezt egy elég komoly stáb fogja segíteni.

Vadai Ágnes megkérdezte, hogy mi alapján dönt. A 4. § (2) bekezdésében az van, hogy „a bejelentésben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos”. Tehát magyarán megvan ennek a jogi háttere, hogy hogyan tud a miniszter dönteni. Ezt már csak valószínűleg részletezni kell majd a különféle miniszteri rendeletekkel, illetőleg végrehajtási utasítással. Tehát ez rendben lesz.

A lényeg az, hogy ez egy patrióta törvény, és kérem, fogadják el a kormány javaslatát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu