IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatban a tervezett adóváltozások fókuszában az adóadminisztráció radikális csökkentése, az egyszerűsítés, valamint a megkezdett adócsökkentés folytatása áll.A javaslat szerint a személyi jövedelemadót érintő változások illeszkednek a kormány azon törekvéséhez, hogy a magánszemélyek és a kifizetők adóadminisztrációs kötelezettségei jelentősen csökkenjenek. Ebben a vonatkozásban rendkívül sikeres intézkedés, hogy az adóhatóság már 2016-tól kezdődően a rendelkezésére álló információk alapján elkészíti a személyi jövedelemadó bevallásának tervezetét. A javaslat értelmében tovább bővül az érintett személyi kör, akik részére az adóhatóság a bevallási tervezetet elkészíti. Eszerint a magánszemélyeken, a mezőgazdasági őstermelőkön, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeken kívül már az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók részére is készül majd bevallási tervezet, amelynek a vállalkozási tevékenységre vonatkozó adatokkal való kiegészítése után a tervezet bevallásként jóváhagyható. Ehhez kapcsolódóan a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is május 20-ára módosul. Eddig ugye, ez a határidő február 25e volt.

Az egyszerűsítés jegyében lehetővé válik az is, hogy a magánszemélyek az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat elektronikus úton töltsék ki és azt az ügyfélkapun keresztül nyújtsák be, amelyet aztán az adóhatóság a nyilatkozatban megjelölt munkáltatóhoz vagy kifizetőhöz továbbítani fog. Ebbe a körbe tartoznak a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény érvényesítését, valamint a költségek figyelembevételét szolgáló nyilatkozatok is.

A vállalkozások kérésének eleget téve egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a vállalkozások által működtetett kafetéria-rendszerekhez kapcsolódó adószabályozás is.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége amelynek alapvető feladata a hazai vállalatok érdekvédelme és támogatása kifejezett kérése volt, hogy a kormány tekintse át és egyszerűsítse a kafetéria-rendszert.

A pénzügyi tárca rendelkezésére álló adatok alapján kiderült, hogy jellemzően nem az arra leginkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresettel rendelkező munkavállalók részesülnek kafetériában. Jelenleg a vállalkozások töredéke, csak 24 ezer munkáltató fizet kafetériát, az ott dolgozók átlagos jövedelme magas, mintegy duplája a kafetériát nem fizető cégek foglalkoztatottjainak. Mindemellett a gazdálkodók visszajelzése szerint a rendszer jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak.

A kormány célja, hogy egyre inkább arra ösztönözze a vállalatokat, hogy a csak meghatározott célra felhasználható juttatások vagy utalványok helyett szabadon elkölthető pénzt adjanak munkavállalóiknak, hiszen az elvégzett munkáért mindenkinek munkabér jár, nem pedig utalvány. A gyakran bérkiváltó szerepet betöltő, számos juttatási elemet tartalmazó kafetéria-rendszer visszaszorítása érdekében ezért úgy módosul a kedvezményes közteherfizetés mellett adható juttatások köre, hogy csak a SZÉP-kártya három alzsebébe lesz adható ilyen kedvezményes közteher mellett béren kívüli juttatás.

Jelentősen csökken továbbá azon juttatások köre, amelyek a kedvezményesnél magasabb, de a béreket terhelő közterheknél alacsonyabb mértékű teher mellett biztosíthatók. Így, azt gondolom, elmondható, hogy a javaslat módosító hatása kettős: egyrészt egyszerűsíti a rendszert, másrészt pedig tovább növeli a SZÉP-kártya gazdaságfejlesztésben, gazdaságösztönzésben betöltött pozitív szerepét. A SZÉP-kártya mindezek mellett mára a rekreációt középpontba állító olyan juttatási elemmé vált, amely a családok kikapcsolódását, pihenését egyaránt szolgálja.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint az ország versenyképességének javítását is segítheti a kafetéria-rendszer átalakítása, ugyanis 2017-ben a magyarországi hotelekben a vendégek több mint 17 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kár-tyával, ami a döntően vidéki, családi tulajdonban levő, kkv-formában működtetett panziók, szállodák belföldi szállásdíjbevételének közel 20 százalékát tette ki.

A javaslat ezen túlmenően több kisebb, pontosító jellegű módosítást is kezdeményez. Így például az ingatlanjukat bérbe adó magánszemélyek adminisztrációs kötelezettségeit egyszerűsíti az a javaslat, amely kimondja, hogy az adóköteles jövedelem megállapításánál nem kell bevételként figyelembe venni a bérlő által megfizetett rezsiköltségeket, amit egyébként is költségként elszámolhatnának a bérbeadók.

A családokat segíti az a módosítás, amely szerint a bölcsődei, óvodai térítési díjakat 2019-től a munkáltató akkor is átvállalhatja, ha az intézmény a számlát a szülő nevére állítja ki. Korábban csak a munkáltató nevére kiállított számla volt elfogadható ezen a jogcímen, ez pedig adminisztrációs többletmunkával járt. Ezt kívánjuk jövő év január 1-jétől feloldani.

A kormány azzal is támogatja a családokat, hogy hozzájárul a 20 évesnél fiatalabbak jogosítványának megszerzésével kapcsolatban felmerülő nem csekély kiadásokhoz. A javaslat ezt a támogatást adómentesnek minősíti január 1-jétől.

Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatáshoz, önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek kapcsán jogalkalmazást könnyítő, valamint számos kedvező változást eredményező módosítás lép életbe. Legfontosabb ezek közül, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő nyugdíjas személyek munkaerőpiaci reaktivizálása érdekében 2019. január 1-jétől eltörlésre kerül a munkáltatókat terhelő, 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint a 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás.

Könnyítést eredményez a nyugdíjas munkavállalók esetében is a módosítás, mivel a munkabérük után már csak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség áll majd fenn, a továbbiakban járulékfizetésre nem lesznek kötelezettek, mivel esetükben eltörlésre kerül a nyugdíj- és a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Tehát röviden összefoglalva: csak a 15 százalékos szja fogja terhelni a nyugdíjasok munkabérét.

Szintén kedvező változás, hogy a szociális hozzájárulási adóból a megváltozott munkaképességű személyek által igénybe vehető kedvezmény esetében a kedvezményezettek köre kibővül, így az önfoglalkoztató magánszemélyek is ebbe a körbe esnek, ezzel támogatva e személyek önfoglalkoztatóvá válását.

A társasági adót érintő módosítások az elmúlt években is jelentősen hozzájárultak az adórendszer versenyképesebbé tételéhez. Nincs ez másként az önök előtt fekvő törvényjavaslat esetében sem. A társasági adót érintően a javaslat a meglevő szabályozás jogalkalmazást és jogértelmezést is elősegítő finomítására törekszik.

Ezen belül az energiahatékonysági kedvezmény eddigiekben is nagy érdeklődésre számot tartó rendszerét továbbfejleszti a törvényjavaslat annak érdekében, hogy az energiahatékonysági beruházások, korszerűsítések minél szélesebb köre számára elérhető legyen e kedvezmény. Az adókedvezmény mértéke is változik: a támogatási intenzitást az uniós lehetőségekhez igazodva növelni javasolja a törvényjavaslat.

A versenyképesség javítása érdekében enyhülnek a fejlesztési tartalék értékhatárával kapcsolatos előírások is. A javaslat értelmében 500 millió forint helyett 2019. január 1-jétől 10 milliárd forint kerülhet ennek a szabálynak a hatálya alá, azaz csaknem 1 milliárd forintnyi adóelőnyben részesülhetnek azok az adózók, akik ezt a szabályt alkalmazzák, és így előrehozott értékcsökkenés formájában igénybe vehetik ezt a kedvezményt.

A startup vállalkozások támogatása kiemelt kormányzati cél, így adópolitikai eszközökkel is ösztönözzük ezen innovatív vállalkozások létrejöttét és tőkéhez jutását. Ennek megvalósítását segíti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetén az éves szinten érvényesíthető adóalap-kedvezmény mértékének enyhítése. Itt eddig egy 20 millió forintos adókedvezmény-határ volt generálisan, és ezt most egy-egy befektetésnél limitáltuk 20 millió forintban. Tehát jóval szélesebb lehetőség lesz ezt az adókedvezményt kihasználni.

A törvényjavaslat lehetővé teszi a kutatási és kísérleti-fejlesztési szolgáltatásra tekintettel alkalmazható adóalap-csökkentő tétel megosztott érvényesítését is. Ez azt jelenti, hogy a javaslat révén a jövőben a kutatási és kísérleti-fejlesztési szolgáltatások költségei jobban hasznosulhatnak, és a belföldi K+F szolgáltatások költségei bizonyos feltételekkel a megrendelő oldalán is érvényesíthetővé válnak.

A javaslat a kedvezmény megosztását szigorú feltételekhez köti. A felek a megosztásról közös írásbeli nyilatkozatban kell hogy rendelkezzenek. A nyilatkozat valóságtartalmáért is közösen, egyetemlegesen fognak felelni.

Összhangban a családok támogatásának kiemelt céljával, a jövőben a munkahelyi óvodák költségei elismert költségnek fognak minősülni társaságiadózási szempontból.

A javaslat módosító tétel bevezetésével rendezi az IFRS 9 sztenderd változására tekintettel az IFRS-ek és a magyar számvitel szerinti adózók között keletkező adóalap-megállapítási eltérést. A javaslat továbbá szintén az IFRS-eket alkalmazó adózók vonatkozásában elérhetővé teszi a komponensenkénti értékcsökkenés érvényesítését a társaságiadó-alap meghatározása során.

A társasági adót érintően a törvényjavaslat több adminisztrációs egyszerűsítést is javasol. E körben megszűnik az adófelajánlásra vonatkozó nyilatkozat megtételekor százezer forintot meghaladó adótartozás vizsgálatára vonatkozó szabály, az adótartozást ennek megfelelően csak a felajánlás kiutalása előtt kell megvizsgálni.

Civil szervezetek esetén bővül az egyszerűsített nyilatkozat alkalmazásának köre. A javaslat szerint elismert költségnek minősül az ingyenes juttatás miatt elszámolt ráfordítás abban az esetben is, ha a juttatásban részesülő civil szervezet csak arról nyilatkozik, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, illetve ha a civil szervezetnek a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(15.50)

Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő adózók esetében eltörlésre kerül az áttérés adóévét megelőző, az áttérési különbözet összegére és az IFRS-ek szerinti saját tőke és a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke várható összegére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, tekintettel arra, hogy az áttérésre kötelezettek, továbbá az áttérni szándékozók nagy része már megvalósította az áttérést.

A törvényjavaslat a jogszabályok közötti koherencia biztosítása érdekében, illetve az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából kimondja, hogy a társasági adót érintően önellenőrizhetővé válik az adókedvezmény alkalmazására vonatkozó választás.

Az innovációs járulékot illetően a javaslat előírja, hogy a kkv-törvény valamennyi vonatkozó rendelkezését figyelembe kell venni az adóalanyiság vizsgálatakor. Ez azt jelenti, hogy csak az az adóalany mentesülhet az innovációs járulék alól, amely a kapcsolódó, illetve a partnervállalkozások adatait is figyelembe véve minősül kisvállalkozásnak. A javaslat kapcsán az NKFI Alap bevételeinek növekedése várható, és ennek révén nagyobb összeg lesz fordítható a K+F pályázatok támogatására.

Tisztelt Ház! A kisvállalkozások fejlődése Magyarország gazdaságának egyik mozgatórugója. Fejlődésük fontos eleme az egyszerű és versenyképes adórendszer, ezt biztosítja a 2012-től bevezetett kisvállalati adó, amelynek szabályozása 2017-től még egyszerűbbé, még versenyképesebbé vált. A kormány célja a kisvállalati adót alkalmazó adózók körének folyamatos bővítése. E törekvés sikerességét mutatja, hogy az elmúlt két évben majdnem ötszörösére nőtt az adóalanyok száma, így 2018-ban már 28 ezer vállalkozás alkalmazza ezt az innovatív új adót.

Az adóalanyok számának további bővítése érdekében 2019-től a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatár a duplájára, 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételi értékhatár pedig háromszorosára, a korábbi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő. A módosítás eredményeképpen a kisvállalkozások szélesebb köre térhet át a kisvállalati adóra, és a vállalkozás növekedése során is tovább lesz lehetősége alkalmazni az adónemet, így e beruházások ösztönzése is jobban fog érvényesülni.

A javaslat kiegészíti a kisvállalati adó szabályozását részletes, a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges rendelkezésekkel, amelyeknek köszönhetően tovább javul a kisvállalati adónem és a nemzetközi egyezmények összhangja, átláthatóbbá válnak a külföldről származó jövedelmek kezelésével kapcsolatos elvárások is.

A törvényjavaslat a kisvállalati adót érintően további jogalkalmazást segítő pontosításokat és technikai módosításokat tartalmaz. Egyértelművé teszi, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására kerül sor. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja ebben az esetben a választott mérlegfordulónap lesz.

Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a javaslat rögzíti, hogy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozás mértékét a kisvállalati adóalanyiság megszűnésekor alkalmazandó előírással azonosan kell vizsgálni, azaz a vállalkozásnak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot.

A kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója technikai nyelven a kiva és a kata sikerének tükrében már nem kínál annyi előnyt az egyszerűsített vállalkozó adó leánykori nevén az eva -, amely 2003. január 1-jei hatállyal került bevezetésre. Az elmúlt években folyamatosan csökkent az eva versenyképessége, köszönhetően a társaságiadó-kulcs jelentős csökkentésének és az új, egyszerű, az adózók számára kedvező adónemek bevezetésének. Ennek eredményeképpen a benyújtott törvényjavaslat kezdeményezi az eva választhatóságának megszüntetését. A javaslat szerint az eva utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az áttérés nem lesz lehetséges.

Azok az adózók ugyanakkor, akik a határidőig élnek az eva választásának a lehetőségével, illetve akik jelenleg is az eva hatálya alatt vannak, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak és használhatják ezt az adónemet. Az evatörvény másik módosítása szerint a számviteli törvénnyel összhangban megszünteti az osztalék felhasználásának kötött sorrendjét.

A pénzügyi szervezetek nagy része jelenleg már a nemzetközi számviteli sztenderdeket, tehát az IFRS-eket alkalmazza, ezért a törvényjavaslat biztosítja, hogy az áttért adózók a bankadó adóalapját is az IFRS-ek szerint állapíthatják meg.

A törvényjavaslat kedvező módosításokat javasol a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozásában is. 2019. január 1-jétől minden lakossági átutalás tranzakciónként 20 ezer forintig illetékmentes lesz. Meggyőződésünk szerint az intézkedés hozzájárul a feketegazdaság visszaszorításához azáltal, hogy csökkenti a készpénzhasználatot, és elősegíti az elektronikus fizetések további elterjedését.

Egy kiegészítő szabály is belekerült a javaslatba, miszerint ha a Kincstár a kincstári körbe tartozó számlatulajdonosokon kívül más kincstári számlatulajdonos részére hajt végre fizetési műveletet, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték felső határa a javaslat szerint műveletenként 6 ezer forint lesz. Tehát ugyanazt a felső határt alkalmazhatjuk ebben az esetben is, ami az általános felső határ a tranzakciós illeték esetében.

A vámigazgatási területen is egyszerűsítést hajtunk végre azáltal, hogy az eljárási bírság jogintézménye kivezetésre fog kerülni. Azon eljárási cselekmények, ahol szankcionálandó jogsértő magatartás valósul meg, a jelenlegi vámigazgatási bírság rendszerébe kerülnek implementálásra.

Tehát elkerülendő, hogy két párhuzamos bírság kerüljön kiszabásra, a jövőben csak egy bírság kiszabására lesz lehetőség. További módosítási javaslat, hogy a vámjogi képviselet szabályain a gazdálkodók jelzése alapján finomítottunk, illetve kisebb jogtechnikai pontosításokat fogalmaztunk meg a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági életben egyre több, változatos formát öltő vásárlásösztönző megoldás jelenik meg, ezen túlmenően egyre nagyobb teret nyer az elektronikus kereskedelem is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat, igazodva az uniós szabályokhoz, konkrét általánosforgalmiadó-szabályokat határoz meg az utalványok értékesítésére és közvetítésére, valamint a határon átnyúló elektronikus kereskedelem áfakezelése kapcsán vezet be könnyítéseket, elsősorban a kisvállalkozások számára.

Az adócsalás elleni hatékony fellépés folytatása érdekében a törvényjavaslat meghosszabbítja az üvegházhatású gázok, egyes gabona- és acélipari termékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket.

Az EU-n kívüli országokkal történő gazdasági kapcsolatok olajozottabbá tétele érdekében a törvényjavaslat megteremti a hazai feltételeket a Törökország és Szerbia vonatkozásában történő kölcsönös áfa-visszatérítéshez.

A jövedéki törvény módosítása a jogalkalmazás során felszínre került, törvénymódosítással orvosolható problémák kezelését szolgálja, így a gazdálkodók által feltárt adóköteles hiány esetén a módosítást követően nem alkalmazható majd jövedéki bírság. Ezen túl egyszerűsödnek az adminisztratív terhek, például az éves készletfelvételnél megszűnik a kötelező hatósági jelenlét, továbbá a módosítás több könnyítést is tartalmaz, így például ötszörösére emelkedik a borászatok kistermelői pezsgő előállítására vonatkozó mennyiségi korlátja.

A helyiadó-változásokból két fontos módosítást emelnék ki. Az egyik, hogy az önkormányzatok jövő évtől lehetőséget kapnak arra, hogy az iparűzési adóban helyi szinten kedvezményezzék a beruházásokat, s ekképp ösztönözzék a vállalkozások településen való letelepedését. Erről mindösszesen a helyiadó-rendeletükben kell egy rendelkezést hozniuk. A rendeletben valamennyi vállalkozás számára azonos feltételekkel meghatározhatják az iparűzésiadó-előny formáját és mértékét, sőt rendelkezhetnek arról is, hogy a kedvezmény más adóévekre is átvihető legyen, de kiköthető az is, hogy az adóévi adó egy részét a beruházás értékétől függetlenül meg kell fizetni. A helyi adókban is tovább csökkennek a vállalkozások adóadminisztrációs terhei. Ennek keretében 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság székhely szerinti önkormányzati hatóhatóság felé történő adatközlése. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adóhatóság fogja ezeket az adattovábbításokat megtenni a helyi önkormányzat felé.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány elkötelezett az egészséges életmód, az egészségtudatos táplálkozás, általában a betegségek megelőzése mellett. Részint ez indokolja a népegészségügyi termékadó mértékeinek emelését, részint pedig az, hogy azok tételes mértékei régóta változatlanok. Ezen okból nem kívánunk tovább vitázni az Európai Bizottsággal sem, le kívánjuk zárni az alkoholtermékek kapcsán zajló kötelezettségszegési eljárást, noha nem értünk egyet a Bizottság álláspontjával. Olyan változtatást szeretnénk, amely aggálytalanná, azaz egységessé teszi az alkoholtermékek adóztatását a népegészségügyi termékadóban.

A számviteli törvény javasolt módosítása a jogszabályi környezet változásainak a számviteli törvény előírásain történő átvezetését szolgálja, valamint az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. A törvényi előírás kiegészül többek között a könyvvezetés pénznemére, a negatív kamat számviteli elszámolására, valamint a támogatásként kapott összegek időbeli elhatárolására vonatkozó előírásokkal.

Pontosításra kerülnek a követelések engedményezésének elszámolására vonatkozó előírások, továbbá a Ptk. előírásával összhangban rögzítésre kerül az is, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

(16.00)

A pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében felülvizsgálatra kerülnek a cash-flow kimutatásra vonatkozó előírások is. A törvényjavaslat beolvadás, illetve összeolvadás esetén, az egymásban lévő részesedések kiszűrése során lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását. Ez a technikai elszámolás a korábbiakban nem volt lehetséges. Ennek az a feltétele, hogy már a részesedés vásárlásakor is érvényesítésre kerüljön a vételárban üzleti vagy cégérték, ez csak a vásárolt részesedés bekerülési értékének a részét képezte korábban, és nem kerülhetett külön kimutatásra. Tehát e feltételek mentén lesz lehetőség üzleti vagy cégérték kimutatására.

Emellett a törvényjavaslat pontosítja az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó előírásokat, többek között a saját tőkemegfeleltetési táblára, a kiegészítő megjegyzések kötelező tartalmi elemeire, az üzleti jelentésre, valamint az osztalékfizetés szabályaira vonatkozóan.

A törvényjavaslat a könyvviteli szolgáltatást végzőkre, valamint a kötelező éves továbbképzésüket lebonyolító szervezetekre vonatkozó adatkezelési szabályokat kiegészíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény követelményeinek megfelelően.

Tisztelt Országgyűlés! A könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok módosítása pontosítja, illetve kiegészíti a hatósági ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat, valamint az egységes gyakorlati végrehajtást segítő, pontosító és kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek banknál csak a közfelügyeleti hatóság által kiállított igazolás alapján végezhetnek könyvvizsgálói tevékenységet. A törvényjavaslat az igazolás hatókörével és érvényességi idejével kapcsolatban tartalmaz kiegészítő rendelkezéseket.

Az okleveles könyvvizsgálói képzés szakmai és gyakorlati tapasztalatait magába foglaló módosító javaslatok az okleveles könyvvizsgálói képzés bemeneti feltételeire, idejére, főbb tanulmányi területeire és a képzésben részt vevőkre vonatkozóan tartalmaznak új rendelkezéseket.

A törvényjavaslat a Könyvvizsgálói Kamara kezdeményezésére megteremti a pártoló személy, a pártoló szervezet, valamint a szenior könyvvizsgáló jogintézményét. A pártoló személy, a pártoló szervezet, valamint a szenior könyvvizsgáló nem jogosult könyvvizsgálói tevékenységet végezni, ugyanakkor részt vehet a kamara tevékenységében, igénybe veheti a kamara egyes szolgáltatásait is. Mindezek részletszabályait a kamara alapszabálya, illetve egyes egyéb szabályai fogják majd tartalmazni. A számviteli törvényben a kereteket határoztuk meg.

Tisztelt Ház! Magyarországon 2011 óta lehet már szabályozott ingatlanbefektetési társaságot létrehozni. Az elmúlt években több esetben is finomításra kerültek a vonatkozó szabályok, aminek köszönhetően jelenleg már működnek szabályozott ingatlanbefektetési társaságok. A törvényjavaslatban szereplő módosítások a már létrejött szabályozott ingatlanbefektetési társaságok működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezik. Emellett a javasolt módosítások további új ingatlanbefektetési társaságok létrejöttét és piacra lépését is segítik.

Megtartva az eredeti szabályozás lényegi elemeit, a törvényjavaslat pontosítja a vezető állású személyre, illetve az ügyvezetési feladatokat ellátó szervre vonatkozó fogalmakat, az osztalékfizetésre vonatkozó előírásokat, valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és projekttársaságai által végezhető tevékenységi köröket. Emellett a törvényjavaslat az elsőbbségi részvények kibocsátásának a lehetőségével a tőzsdei közkézhányadmérték jelentős növekedésének a lehetőségét is megteremti, miközben megfelelő garanciát is biztosít a szabályozott ingatlanbefektetési társaság tartós és hosszú távú működtetésére.

Tisztelt Országgyűlés! Ami a bevándorlási különadót illeti, a helyzet roppant egyszerű. Vannak olyan szervezetek, amelyek azt a nézetet képviselik, hogy a bevándorlás egy pozitív folyamat, azt erősíteni kell, és erre forrásokat is kell áldozni. Azon túlmenően, hogy a kormány gyökeresen más elképzelést vall a bevándorlásról és annak hatásairól, a magyar állam számára a modern kori népvándorlás és annak elősegítése jelentős költségeket is okoz.

A közteherviselés elvéből fakadóan nem fogadható el, hogy azok a szervezetek, amelyek az egész közösségünket terhelő kiadások növekedését okozzák, ne járuljanak hozzá a tevékenységük következményeként előálló társadalmi közös kiadások viseléséhez. Különösen úgy, hogy sokszor e szervezetek, tipikusan a civil szervezetek mentességet élveznek a közterhek alól. Ezért a bevándorlást segítő tevékenységet anyagilag támogató szervezeteknek a támogatás összege után 25 százalékos különadót kell fizetniük, továbbá nyilatkozatot kell adniuk a támogatott, bevándorlást Magyarországon segítő vagy magyarországi székhelyű szervezeteknek arról, hogy az adót megfizették. Amennyiben adófizetési kötelezettségüket nem teljesítik és ilyen nyilatkozatot nem adnak, akkor a bevándorlást segítő és nem a finanszírozó szervezet lesz az adó alanya.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül, de nem utolsósorban, kvázi keretbe foglalva az elmondottakat, szeretném kiemelni, hogy az adórendszer egyszerűsítése érdekében több adónemet megszüntetni javasolunk ebben a törvényjavaslatban. Költségvetési bevételi szempontból nem túl jelentős adónemeket, így például a 75 százalékos különadót, a hitelintézeti különadót és a kulturális adót javasoljuk megszüntetni, amely intézkedések szintén az adórendszer egyszerűsítését szolgálják. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu