SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ember legyen a talpán, vagy képviselő legyen a talpán, aki erre a hétre becsületesen felkészült, hiszen olyan komoly törvények vannak a Ház előtt, mint az adótörvények, akkor a költségvetésről nem beszéltem, a költségvetést megalapozó törvények, amelyek önmagában kitesznek nem egy kötelező olvasmányt, hanem nyolc év általános iskolai kötelező olvasmányt, hiszen ha csak az adótörvényeket nézzük, 183 oldalon kell olvasgatnunk. Én megpróbáltam becsületesen végigolvasni, két óráig olvastam is alaposan, de aztán kicsit feladtam, mert alapvetően elég nehéz olvasmánynak bizonyult. Úgyhogy mindenkinek, aki itt van a teremben, köszönöm, hogy ezekben a komoly, a társadalom széles körét érintő kérdésekben részt vesz a vitában, minden más képviselőnek pedig mentségére legyen mondva, hogy valószínűleg nem is érdekli ez a történt. Mivel 183 oldalon kellett az adótörvényeket végigolvasnom, és én nem tartom magamat egy olyan kiváló zseninek, hogy mindenhez értsek, ezért csak néhány dologra próbálok reagálni, többek között elsősorban azokra, amelyek elsősorban tényleg a nehezebb sorban élő emberek mindennapjait nehezítik meg, így az szja-törvények vonatkozásában a kafetériarészre, az áfatörvényekre, mivel az önkormányzati világból jöttem, a helyi adókra, az önkormányzatok világára és a gazdasági társaságokat érintő taotörvényre.

Elsősorban akkor a kafetéria. Nagyon sokat beszéltek vagy sokat beszéltünk már itt róla. Én is azt gondolom, hogy a kafetéria túlzott leegyszerűsítése csupán a SZÉP-kártyára, ez teljesen indokolatlan, ahogy, azt hiszem, Burány képviselőtársam elmondta. Hiszen itt alapvetően szállás, vendéglátás, szabadidő eltöltése az a repertoár, amit egyébként felhasználhatunk, de ugye, azt azért látni kell és tudni kell, hogy azok az emberek, akik korábban kafetériát kaptak, nem elsősorban ezeket a szolgáltatásokat vették igénybe, hanem azokat a szolgáltatásokat, amelyekről itt sokat beszéltünk, úgymint a munkavállalási jellegű mobilitást segítő juttatásokat, utazási bérlet, munkába járás költsége, albérlet, tehát valóban az alacsonyabb keresetű, kiszolgáltatottabb dolgozókat segítő juttatások szűnnek meg, és inkább azok maradnak, amelyeket elsősorban ők kevésbé tudnak kihasználni.

Ha valóban a SZÉP-kártya marad csak 2019. január 1-jétől, akkor technikailag úgy módosul az szja-törvény, hogy semmi más nem marad kedvezményes adózású vagy adómentes tételként, csupán ez, ami egyrészt mint mondtam a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek mindennapjait érinti, másrészt egyébként nagyon sok könyvelő és adótanácsadó szokta korábban javasolni ügyfeleinek, hogy bizony-bizony ezeket a kafetériaelemeket vegyék számba. Úgyhogy azzal nem értek egyet, államtitkár úr figyeltem, amikor az expozéját mondta -, hogy ez elsősorban nem a kis- és középvállalatokat érinti. De, nagymértékben a kis- és középvállalatokban dolgozókat érinti, hiszen elsősorban arról van szó, hogy ezeket a kafetériaelemeket azoknak adták, akik a cégben nagyon hasznos munkát végeztek, nagyon lojálisak voltak, vagy akár a tulajdonosi körben találhatók voltak, vagy akár olyan megbízható alkalmazottak voltak, akiknek a munkájára nagyon-nagyon nagy szükség volt.

Ilyen komoly tételnek bizonyul a lakáshitel-törlesztő munkaadói finanszírozás eltörlése is, ami azért jelenthet problémát, azt gondolom, hiszen az egyfajta garancia lehetett arra nézve, hogy fixen fizetve volt a törlesztés. Itt a múlt héten volt szó szintén a parlamentben a kilakoltatás kérdéséről, és láttuk, hogy mekkora problémát jelent ma ez Magyarországon. Én nem értem, hogy ha egyszer volt egy ilyen lehetőség, és ott volt az adótörvények között, hogy ezt adhatta a munkáltató a munkavállalójának, akkor ezt miért kellett kivezetni, hiszen ez egy nagyon fontos dolog volt. Legfeljebb azon lehetett volna elgondolkodni, hogy egy kis szigorítással a kifizetés módjánál a mostanival szemben talán a munkavállaló által nem hozzáférhető bankszámlára kellett volna ezt a kafetériát utalni, de ez sem volt általános, hogy a munkavállaló, amikor megkapta ezt a kafetériát, akkor nem a törlesztőrészletre fordította.

Ezekkel a juttatásokkal szerintem egyébként egy normálisan működő és adózó kkv-nál tudták enyhíteni a bérfeszültséget, a munkaerőhiányt. Most azt fogjuk látni, hogy vélhetőleg egy multicég nyilván kifizeti majd ezeket az összegeket a teljes adó- és járulékteher mellett, de a munkaerő-elszipkázás lehetősége rontani fogja a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét. És hogyha belegondolunk, az sem egy pozitív forgatókönyv, hogy akiknek azt mondják jövőre, hogy nincs tovább ilyenfajta juttatása, vagy az adóteher miatt csökken a jövedelme, az vélhetőleg felmond, vagy esetleg átgondolja, és akkor külföldre veszi az irányt.

A másik ilyen tétel, amiről szeretnék beszélni, a helyi adók, önkormányzatok szerepe. Itt az üdvözlendő, hogy egyébként több ponton egyszerűsíti az adminisztrációt az adótörvény. Kiemelendő ebből, hogy 2019. július 1-jétől lényegében megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettség, adatközlés. Persze, ezzel csökken az önkormányzatok feladata, munkája, de vélhetőleg csökken a rálátása, illetve a kapcsolattartása is a helyi székhelyű vállalatokkal, cégekkel, ami azért, lássuk be, nem nagyon erősíti a helyi autonómia szerepét, valamint a helyi önkormányzatiság lényegét.

Az iparűzési adó kapcsán az is egy üdvözlendő dolog, hogy az iparűzési adóból kedvezményt biztosíthat az önkormányzat azon cégek számára, amelyek komolyabb beruházást valósítanak meg egy-egy településen, de itt azért azt is meg kell nézni az iparűzési adó tekintetében, hogy az a legjelentősebb forrása az önkormányzatoknak, már amelyik önkormányzatnak egyáltalán van iparűzésiadó-bevétele. Úgyhogy azt a forrást, ami egyébként is szűkösen áll az önkormányzatok rendelkezésére, azt azért nem biztos, hogy osztogatni kéne, sokkal inkább arról kellett volna a kormányzatnak elgondolkodnia, hogy esetleg egy másik nagy csomagból, akár pályázat útján, vagy egy nagy pufferként ezt rendelkezésre bocsátja az önkormányzatoknak, és az önkormányzatoknak nem az amúgy is szűkös bevételeiket kell majd esetlegesen erre fordítaniuk.

Megfontolandó az is ez egy teljesen új elem -, hogy a földhivatal és a helyi önkormányzatok adóirodáját össze lehetne kapcsolni, hogy egy telek-, egy ingatlanvételnél például az önkormányzat is egyből információhoz jusson az új tulajdonos kilétéről, hogy forrásainak növelése érdekében az önkormányzat maga is megtehesse a szükséges lépéseket, és ne az új tulajdonos bejelentési kötelezettségére alapozva növelhesse meg az amúgy is szűkös bevételeit.

Az áfatörvény kapcsán az mondható el általánosságban, hogy bármilyen erős is az a kormányzati kommunikáció, hogy milyen erős Magyarország, a valóság azonban nagyon sok esetben mást mutat. Ma Magyarországon még mindig a lakosság több mint 30 százaléka él a létminimum alatt, közel másfél millió ember él mélyszegénységben, ami azért, lássuk be, egy tízmilliós országban bődületesen nagy számnak bizonyul. Éppen ezért az üdvözlendő, hogy a kormány, ha szép lassan is, de apró lépésekben rájön arra, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra kell mérsékelni, mert alapvetően a legrászorultabb embereknek nyújt ez segítséget, csak az a baj most is, hogy pusztán egy termék, a tej tekintetében történik meg ez az 5 százalékra csökkentés. És egyébként Bangóné képviselőtársam elmondta, én is olvastam, és látjuk is, hogy a pékek két számjegyű áremelésen gondolkodnak, hiszen a pékáru tekintetében nyilván az üzemanyagár emelkedéséből adódóan növekedtek a költségek.

(18.10)

Úgyhogy fölhívom a figyelmét a kormánynak arra, hogy az MSZP-nek volt, van is átfogó javaslata az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra való csökkentésére, amit egyébként a t. Háznak többször is benyújtottunk, ezt eddig nem tetszettek támogatni. Itt a lehetőség, hogy ezzel éljenek.

A tao tekintetében pedig egy dolgot szeretnék elmondani. Az is örvendetes, hogy az energetikai hatékonysági projektek esetében lehívható lesz a ked-vezmény számviteli szempontból akár akkor is, ha fel-újításnak minősülnek ezek az energetikai beru-házások. Az is üdvözlendő, hogy bevezetésre kerül a munkahelyi óvoda társasági adózási célú fogalma, de itt is föl kell hívni a kormány figyelmét arra, hogy fel kell ismerni azt a társadalmi igényt, hogy a társa-ságiadó-kedvezmény lehetőségét többen vennék igénybe, amennyiben több társadalmilag fontos célt is lehetne támogatni a jelenlegi kedvezményezettek mellett. Többek között a társaságiadó-kedvezmény rendszerének olyan átalakítását kellene megvaló-sítani, amely a sportágak, sportszervezetek támogatá-sát ugyan nem korlátozza a látvány-csapatsport-ágakra, ugyanakkor a köznevelési, felsőoktatási és egészségügyi intézményrendszer támogatását is lehetővé teszi, különös tekintettel az infrastruktúra-fejlesztésre, a tárgyi eszközök beszerzésére és a mun-kavállalók jövedelmi helyzetének rendezésével kap-csolatos támogatásokra.

Mindezt azért kell megtenni, mert a közoktatás, valamint az egészségügy finanszírozása, önök is pon-tosan tudják, hogy nem megfelelő, és a magyar lakos-ság körében a legjobban támogatandó célok közé tar-tozik mindkét terület. Felhívom a figyelmüket, hogy erre vonatkozólag is volt az MSZP-nek korábban javaslata. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu