BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! A felszólalásom néhány reagálással kezdeném. Legelőször is dr. Szűcs Lajos kormánypárti képviselő úr felszólalására reagálnék, aki azt mondta, hogy az ellenzék felelőtlen, mert folyamatosan azt kommunikálja, hogy ők vitatkozni szeretnének, de nincsenek bent a parlamentben, és hogy nem fognak vitatkozni akkor. Szeretném figyelmeztetni képviselő urat, hogy tegnap délután egy másik nagyon-nagyon fontos törvény vitája zajlott a parlamentben, amely szorosan kapcsolódik a 2019. évi költségvetéshez. Ez az adótörvény vitája volt. Hát, nem sok kormánypárti képviselővel vitatkoztunk itt a jobbikos képviselőkkel, ellenzéki képviselőkkel. Sőt, a jobbikos képviselők tettek egy javaslatot, hogy a bent maradt kormánypárti képviselők több mint száz percét, amit nem beszéltek ki, nem vitatkoztak velünk, ellenzéki képviselőkkel, adják át nekünk, mert lenne még miről beszélnünk az adótörvények módosításával kapcsolatban. Ez ugyebár nem történt meg. (Dr. Rétvári Bence: Az arányokat a választók határozzák meg!) Szerintem dobálhatjuk ezt oda-vissza, majd meglátjuk, hogy ma délután meg a holnapi napon hány képviselő fog itt a kormánypárt részéről részt venni. Mi, ellenzéki képviselők próbálunk vitatkozni. A másik reagálásom dr. Hargitai János képviselő úrra: említette, hogy az áfacsökkentés mekkora segítség volt a magyar családoknak. Nem tudom, hogy hallgatta-e Domokos László felszólalását a képviselő úr. Domokos László konkrétan azt mondta, hogy semmilyen eredményt nem értek el az áfacsökkentéssel, és lényegében ő azt képviseli, hogy ezt be kell fejezni, és nem áfát kell csökkenteni, hanem be kell hajtani az áfát. Lényegében így hangzott el, majd a jegyzőkönyvben meg kell nézni. Nem áfát kell csökkenteni, hanem be kell hajtani Magyarországon az áfát.

Orbán Viktor, Matolcsy György, Varga Mihály, Domokos László, Kovács Árpád mindegyik felszólalásban azt hallgatjuk, Orbán Viktor már a választások után elkezdte felkészíteni kommunikációjával a magyar népet arra, hogy megszorítások jöhetnek Magyarországon. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Konkrétan ma el is hangzott, hogy megszorítások jöhetnek, azért, mert válság közeleg az Európai Unióban, és válság várható a világban is. Folyamatosan készítik fel erre az embereket. A költségvetés ezt lényegében tartalmazza is, mert népjóléti kiadásokra, jóléti kiadásokra egy fillérrel nem terveztek be többet a tavalyi év költségvetésénél.

Még egyetlenegy dolgot hiányoltam Varga Mihály felszólalásából. Varga Mihály szó szerint azt mondta, hogy óvatos tervezés, mert válság fenyegetése miatt óvatosan kellett a 2019-es év költségvetését megtervezni. (Németh Szilárd István: Nem ezt mondta.) Ezt Varga Mihály mondta a felszólalásában, ne haragudjanak, ezen lehet vitatkozni. (Németh Szilárd István: Azt mondta, hogy biztonságos!) Mondom, Matolcsy György, Varga Mihály, Domokos László, Kovács Árpád és Orbán Viktor is folyamatosan erről beszél.

Egyetlenegy dolgot viszont nagyon hiányoltam, amikor a családtámogatásról beszélünk. Orbán Viktor a választások után arról beszélt, hogy hosszú távú megállapodást szeretne kötni a magyar nőkkel, pontosan amiatt, amit mi, ellenzéki képviselők már többször is mondtunk, hogy demográfiai válság van, nem tudta kezelni az elmúlt nyolc évben a Fidesz-KDNP-kormány a demográfiai válságot sem. A jövő évi költségvetésben nem sok jelét látjuk ennek a hosszú távú megállapodásnak. Varga Mihály egyetlenegy dolgot emelt ki, hogy a „Nők 40”, a nyugdíjba vonulás segítését megtartják a jövő évi költségvetésben. Konkrét példákat pedig nem sorol fel, hogy mi lenne az a nagyon szoros megállapodás a kormány részéről, amivel ösztönözni tudnák a gyermekszületések számának növekedését.

(11.30)

Akkor most menjünk bele a részleteibe! A 2009. évi központi költségvetéssel kapcsolatban… (Dr. Szűcs Lajos: ’19! ’19!) 2019. évi költségvetéssel kapcsolatban elsősorban azt szükséges megjegyezni (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), hogy ez ismét egy olyan költségvetés… (Dr. Szűcs Lajos: ’19!) Majd felszólalhat, képviselő úr, jó? (Dr. Szűcs Lajos: Felszólaltam! Derültség a kormánypártok soraiban.) Ez ismét egy olyan költségvetés, amely nem valós számokon és a már teljesült mutatókon alapszik. (Dr. Szűcs Lajos: A 2009-es ilyen volt!) A költségvetést évek óta úgy fogadjuk el, hogy nem tárgyaljuk az előző évi beszámolót, nem látjuk a mutatókat, nem tudjuk, hogy mi valósult meg, és ugyebár, most már hosszú évek óta nem ősszel, hanem tavasszal kerül a Ház elé a költségvetés.

Jelen pillanatban, mondhatom újra azt, hogy még nem ismert a 2018. évi központi költségvetés pontos teljesülése sem, sőt itt el kell mondanom, hogy ha a tavalyi évi költségvetést megnézzük, akkor láthatjuk azt, hogy tudva azt, hogy folyamatosan azt kommunikálták, hogy a 2018. évi költségvetés nem választási vagy a ’19. évi költségvetés sem választási költségvetés lesz, akkor folyamatosan ezt kommunikálták, és azt láttuk, hogy év végén több száz milliárd forintot osztott szét úgy a kormány, hogy ezt a költségvetésben 2018-ban nem jelenítették meg. Hát, sejtésünk szerint a ’19. évi, a 2019. évi költségvetéssel is így fogunk járni, hogy tárgyalunk most számokról, látunk számokat, majd amikor kiderül, hogy 2019-ben, tudjuk, európai uniós választások és önkormányzati választások lesznek, akkor év végén majd szembesülni fogunk azzal, hogy a kormány őrült költekezésbe fog kezdeni, mivelhogy meg akarják nyerni ezeket a választásokat.

Ez az előző évekhez hasonlóan ismét egy biankó költségvetés, amelyben a kormányzat mindenféle ígéreteket tesz, amelyeket vagy be fog tartani, vagy sem. Ilyen például egy komolyabb béremelésre tett ígéret a közszférában dolgozó hozzávetőlegesen 200 ezer embernek, amelynek mértéke 25-30 százalék lehet, azonban ez csak ősszel lehet aktuális. Itt szükséges megjegyezni, hogy ebben a szektorban 2008-ban volt utoljára béremelés.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt is előrevetítette, hogy lesz egy külön törvénymódosítás is, ami a nyugdíjasok foglalkoztatása esetén teljesen eltörölne minden utánuk fizetendő közterhet. Ezzel a várható intézkedéssel megbukni látszik a Kósa Lajoshoz és társaihoz köthető nyugdíjas szociális szövetkezeti forma. (Cseresnyés Péter: Nem fog megbukni, butaságokat beszélsz! Két külön foglalkoztatási forma! Nem értenek hozzá, ezért mondanak ilyen hülyeségeket!)

Itt el kell mondani, tegnap is elmondtam, hogy amikor a nyugdíjas szociális szövetkezeti formát létrehozták, akkor Kósa Lajos azt mondta, hogy körülbelül 800 ezer nyugdíjasnak a munkába visszatérését segítenék elő a szociális szövetkezet létrehozásával. A mostani számokból tudjuk, hogy körülbelül 7 ezer nyugdíjast tudtak a munkaerőpiacra visszavezetni. Várhatóan megszűnnek a nyugdíjasok előtt álló munkavállalási korlátok is, elsősorban az egyre növekvő munkaerőhiány miatt. A jelenlegi szabályok szerint, ha egy nyugdíjas a minimálbér 12-szeresét keresi, akkor le kell mondani a nyugdíjáról. Ezt a szabályozást a kormány jövőre eltörölheti.

Közben az 50 év felettiekkel nem nagyon foglalkozik a kormány (Cseresnyés Péter: Nem igaz!), tegnap is elmondtuk az adótörvénynél, hogy az 50 év felettiek körülbelül fele munkanélküli ma Magyarországon, és ennek a problémának a megoldására a kormány nem nagyon tesz semmit, az elmúlt években azt láttuk, hogy nem foglalkozik ezzel a problémával. Az 50-55 éves korosztálynak ma a legnehezebb elhelyezkednie a munkaerőpiacon, róluk mindenki lemondott, legfőképpen az Orbán-kormány.

A kormány azt ígéri, hogy jövőre új szociális hozzájárulásiadó-törvény készül, amibe bele fog tartozni az egészségügyi hozzájárulás is. Ez az adónem feltehetően megszűnik, mindez az adórendszer egyszerűsítése érdekében. Jól látható módon ismét olyan költségvetést fogad el a Fidesz-többség, amit már most látható módon többször kell majd módosítani a hatálybalépése előtt.

A fennmaradó időmben még szeretnék a jóléti kiadásokról beszélni, és néhány gondolatot megosztani önökkel. Az indoklás szerint a kormány által előterjesztett 2019-es költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése, tervezésekor a nemzeti kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt. Ehhez képest a szociális területre jövőre megint kevesebb jut.

Minden évben felállunk, és elmondjuk ezt, tisztelt képviselőtársaim, hogy amióta önök kormányoznak, azóta minden évben kevesebbet terveznek be a szociális és jóléti kiadásokra. Jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány, ennek ellenére a jóléti funkciókra ismét kevesebb jut az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásairól szóló táblázat alapján, az idei 26,03 százalékos tervezet, majd az elfogadott számok alapján 25,78 százalékos GDP-arányos kiadás, jövőre még kevesebb, 25,19 százalék jut oktatásra, egészségügyre, nyugdíjkiadásokra, szociális ellátásokra, családtámogatásokra, munkanélküli-ellátásokra, kultúrára, lakásügyekre.

Amikor önök arról beszélnek, hogy a legfontosabb a magyar családoknak a támogatása, ezt a 2019. évi költségvetésben a számok alapján nem látjuk. Az állami kiadások megoszlását tekintve pedig változatlanul a teljes kiadás 55,4 százaléka jut jóléti funkciókra. Miközben ismét nő az állam működési funkciója, minden évben felállunk, és elmondjuk, hogy egyre többet költenek önmagukra, az állam fenntartására. Itt felhozhatom azt, hogy több mint 60 államtitkárt nevezett már ki az Orbán-kormány a 2018-as ciklus elején, és még meglátjuk, hogy hol lesz ennek a vége.

Ha itt a számokba belemegyünk, a konkrét összegeket nézve az oktatáson belül az egyéb oktatási funkciókra jut nominálisan is kevesebb, több mint 62 milliárd forintos csökkenést láthatunk. Az egészségügynél szembetűnő a közegészségügyi feladatokra jutó csökkenés. Több felszólaló is elmondta, hogy az oktatásnál körülbelül 15 milliárd forinttal költ többet a kormány 2019-ben, az egészségügynél minimálisan 100 milliárd forinttal költenek többet a 2019-es költségvetésben, ha megnézzük a számokat, de itt el kell mondani, hogy az a 100 milliárd forintos emelés éppen csak arra lesz elegendő az egészségügyben, hogy tüzet oltsanak.

Folyamatosan látjuk, hogy az adósságállomány kezelésére, amit a kórházak folyamatosan felhalmoznak önhibájukon kívül, folyamatosan pumpálja a kormány a milliárdokat, de minden évben újratermelődik. 60-70 milliárd forintokról beszélünk, lényegében a 100 milliárd forintos emelkedés arra lesz jó, hogy egy részsikert úgymond előidézzenek, de ténylegesen javulást nem várhatunk a 2019-es költségvetés szerint.

A családi támogatásokról néhány gondolat. Folyamatosan mondjuk és adunk be módosító javaslatokat a családi pótlék, a gyes, a gyet, az anyasági támogatás összegének növelésére. 2008-ban történt utoljára emelés a családi pótléknál. A családi pótlék az az összeg, ami nem azon múlik, hogy ki mennyit keres, hanem ez kimondottan a gyermek juttatása. Független attól, hogy… (Balla György közbeszól.) A családi adókedvezményhez dolgozni kell, és remélhetőleg olyan keresettel kellene egy családnak rendelkeznie, hogy igénybe is tudja venni. Ma Magyarországon a több mint 4 millió munkavállalóból több mint 50 százalék minimálbérre van bejelentve. Én nem tudom, hogy önök szerint ez jól van-e így, hogy teljesen jól működik-e.

Hargitai képviselő úr mondta azt a felszólalásában, hogy a 2010 előtti kormányok nem dolgoztak azon, hogy ne zsebbe kapják a bérüket a munkavállalók. Több mint fele a munkavállalóknak minimálbéren van ma Magyarországon bejelentve, ami azt jelenti, hogy a… (Dr. Hoppál Péter: Ami a duplájára nőtt! Dr. Hargitai János közbeszól.) Bruttóban, képviselő úr, bruttóban! (Cseresnyés Péter: Nettóban még jobban nőtt!)

Tegnap is elmondtam, hogy mennyi a bruttó, mennyi a nettó, folyamatosan azt hozzák fel, hogy az hibás volt, hogy a minimálbér adómentes volt a 2010 előtti kormányoknál. Én azt gondolom, hogy maguknak meg vissza kellene vezetni, hogy a minimálbér, a legkisebb keresetű családoknak a segítése, ami több mint 2 millió ember, azoknak a minimálbérét újra adómentessé kellene tenni, és efölött újabb kedvezményeket adni, és olyan adópolitikát kellene folytatnia a kormánynak, hogy megérje a vállalkozóknak többet fizetni, többel bejelentenie az állam felé a munkavállalókat, mint minimálbéren, és képviselőtársamnak mondom, hogy ma is nagy arányban fizetnek zsebbe a munkavállalóknak. Látszik a számokból, mert olyan nincs, hogy több mint 2 millió ember csak annyit keressen, hogy minimálbéren van bejelentve.

(11.40)

Az előirányzatok összege pedig, feltehetően a csökkenő gyermeklétszám szerint: soha ilyen mértékben nem csökkent még költségvetési táblázatban a családi pótlékra betervezett összeg. Most 5 milliárd forintról beszélünk már az elmúlt évhez képest. Ez azért is van, mert a kormány úgy tervezi látszik, ezt tudja maga a kormány is -, hogy a családpolitikája sikertelensége miatt évről évre kevesebb gyermek születik Magyarországon, és lényegében azért terveznek most már be mindig és most a legjelentősebb, 5 milliárd forinttal kevesebb családi pótlékot, mivelhogy újra az látszik a számokból, hogy a tavalyi évhez képest pontosan tegnap jött ki a legújabb KSH-adat, hogy 1,7 százaléknál tartunk, 1,7 százalékkal kevesebb gyermek született eddig az elmúlt hónapokban a tavalyi évhez képest, és sajnos a Fidesz-KDNP politikája a gyermekszületésszám csökkenését az elmúlt években nem tudta megállítani.

Hozzá kell tennem, születnek magyar gyermekek, csak nem Magyarországon. Minden hatodik magyar gyermek külföldön látja meg a napvilágot. Beszélhetünk arról, hogy Angliában, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Európa országaiban… aminek örülni kell, mert tudom, hogy az lesz a válasz, hogy az Európai Uniónak ez az egyik sikere, nyitottá váltak a határok, odamennek az európai uniós tagországok állampolgárai, ahova akarnak, és nekünk ez nagyon jó. Csak kedves képviselőtársaim, önök sokféle válságról nem beszélnek. Nem beszélnek demográfiai válságról (Cseresnyés Péter: Amit ti okoztatok!), nem beszélnek az oktatás válságáról, nem beszélnek az egészségügy válságáról, nem beszélnek a családok helyzetének a válságáról, hanem folyamatosan olyan felszólalásokat hallunk, ahol idézve előttem felszólalókat, hogy tündérmeséről, tündérvilágról adnak itt képet nekünk, és közben meg a magyar valóság régen nem ez. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)

Forrás: parlament.hu