BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg nekem, hogy egy cikket hadd olvassak fel! Míg mi itt ültünk bent a parlament plenáris ülésén, addig azért a világ odakint működött, és elég érdekes dolgok zajlottak. 16 óra 2 perckor jelent meg a hír a portfolio.hu hírportálon, amelynek az a címe, szerintem ez nagyon fontos, ha a 2019. évi költségvetésről beszélünk: „Lassan senki nem hisz a forint feltámadásában. Sorra vizsgálják felül korábbi jóslataikat az elemzők a forint esését látva, ma már egyre kevesebben hisznek abban, hogy 330 alatt visszafordul az euróval szembeni jegyzés. A történelmi csúcs ugyan szerdán még nem valósult meg, de ha hinni lehet a szakembereknek, akkor ez csak napok kérdése lehet. Mi történt a forintunkkal? Az utóbbi egy hónapban 2,3 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben, az év eleje óta pedig már több mint 5 százalékkal került feljebb az árfolyam. Közben a régióban a lengyel złoty például 2,3 százalékot esett idén, míg a cseh korona 2 százalékkal erősödni tudott. Az utóbbi hetekben többször megemlékeztünk arról, milyen okok állnak a forint gyengélkedése mögött, röviden összefoglalva:” ha megengedi, államtitkár úr: „A világ nagy jegybankjai lassan elindulnak a szigorítás felé, ebben élen jár a Fed, melynek lépései erősítették a dollárt és emelték az amerikai hozamokat. Néhány hete az EKB is bejelentette, hogy az év végéig két lépésben kivezeti eszközvásárlási programját.

(18.10)

A fenti globális folyamatok elindítottak egy tőkekivonást a feltörekvő piacokról, ennek legnagyobb vesztesei a sérülékeny országok, Argentína, Törökország és Brazília voltak eddig. Az elmúlt hónapban az olasz kormányválság aggasztotta a befektetőket, akik így a biztonságosabb eszközök felé fordultak. Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúról szóló aggasztó hírek sem nyugtatják meg a piacokat.” Ez is többször elhangzott már ma. „Mindezek tetejébe a Magyar Nemzeti Bank, ez a legérdekesebb, ultra laza monetáris politikát tart fenn, és a jelek szerint ezen nem is tervez egyelőre változtatni. A múlt heti kamatdöntés utáni üzenetben a jegybank egy kicsit lépett a jövőbeli szigorítás felé, akkor átmenetileg erősödött is a forint, azonban hamar realizálták a befektetők, hogy ez sem jelent a gyakorlatban változást a jegybank politikájában.” Sajnos, az elmúlt napokban láttuk, hogy felső kormányzati szinten nem szólalnak meg politikusok. Bár hozzáteszem, hogy Kósa Lajos jobb is, ha nem szólal meg, nehogy még nagyobb bajt tudjon okozni, mint 2010-ben. Folytatnám a cikket.

„A fenti hatások vezettek oda, hogy már történelmi mélypontját nyaldossa a forint, sőt igazából a gyakorlatban sosem volt ilyen drága egy euró. Hivatalosan 2015 januárjában volt egy felszúrás 327,6 pontig akkor, amikor a svájci jegybank váratlanul elengedte a frank árfolyamát. Akkor azonban szinte teljesen megfagyott a világ devizapiaca, így az csak technikai árfolyamnak tekinthető.” Tehát egy percig sem tartott.

„Mi lesz a jövő? A 320 az új 310? Nem, 340. A forint gyengülése kapcsán a Portfolio már hetekkel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a jelek szerint „a 320 az új 310”, vagyis az évekig stabil euróárfolyam tartósan feljebb tolódhat. Az azóta eltelt időszak alátámasztotta ezt a vélekedést, sőt már egyre kevesebben gondolják, hogy megállna itt a forint gyengülése. Az utóbbi napokban ugyanis sorra jönnek azok az elemzések, melyek már magasabb, 330-340-es árfolyamról szólnak.” Nem olvasom tovább a cikket, államtitkár úr.

Többen elmondták az utóbbi órákban, hogy lehet, hogy össze kellene pakolnunk, becsukni ezeket a papírokat, önöknek is, elmenni haza, és egy új költségvetéssel visszajönni, mert lehet, hogy napok múlva meg is kell ezt tenni.

Felolvasnék egy rövid idézetet önöknek, remélem, hogy megtalálom; igen, meg fogom találni. 2004-ben Orbán Viktor, az önök miniszterelnöke az alábbiakat mondta: „A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Én nagyon szeretném, ha este hazamegyünk innen, átadnának egy üzenetet Orbán Viktornak, hogy gyenge emberek akarhatnak, az ő szavai szerint, gyenge forintot. Jó lenne, ha miniszterelnök úr most már mondana valamit, hogy mi is várható a következő időszakban.

Egy dologról még a mai napon nem esett szó. Nagyon fontos a forint árfolyama is, de történt egy felmérés, ami befolyásolhatja a költségvetésünket minden évben: a térségben a magyarok érzik a legkorruptabbnak a saját országuk körülményeit. Ezt nem én mondom, ezt egy felmérés támasztja alá. Évről évre egyre korruptabbnak érzik a magyarok Magyarországot. Az Eurostat adatai szerint 5 év alatt sikerült elérni oda, hogy már a hagyományosan Európa egyik legkorruptabb országának tartott Románia lakói is jobbnak érzik a saját helyzetüket, mint a magyarok, mivel soha ilyen alacsony pontszámot nem adtak hazájuk közéleti tisztaságára.

Szerintem egy költségvetési vita tárgyalásánál ez nagyon fontos szempont, hogy maguk az állampolgárok, hazánk állampolgárai hogyan érzik a kormány működését. Persze tudom, erre az lesz a válasz, hogy 2018-ban újra kétharmados többséget szereztek a magyar parlamentben. Erről is nagyon sokat lehet majd vitatkozni, hogy ez hogyan fordult elő, hogyan alakították ki azt a függőségi viszonyt. Igen, szavaztak az emberek.

Csak hogyan? 2006 óta, amikor megnyerték az önkormányzati választásokat, képviselő úr, hogyan alakították ki azt a függőségi viszonyt az államtól, a kormánytól, az önkormányzatoktól az emberek felé, és hogyan sikerült kétharmados többséget szerezniük?

Örülök, hogy Nagy Csaba képviselő úr még itt van, mert nagyon sokat beszélt, és most csapongok egy kicsit, a tanuszoda- és tornaterem-fejlesztési programról. Nagy örömmel számolt be a saját választókörzetéből, ha jól emlékszem, Baranya megyét említette. Képviselő úr, azzal van baj, hogy 2014 óta nem sikerült azt a 25-öt befejezni és azt a 24-et, amit elkezdtek. Stadionokat több száz milliárd forintért építettünk fel, de nem sikerült azt a néhány darabot. És tudja, képviselő úr, ha valaki támogatja a sportot, a gyerekek sportolását, én nagyon támogatom.

Ugyebár, ez a rettenetes helyzet azért alakult ki, mert bevezetésre került felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés. Azon is vitatkozhatunk, hogy jó megoldás-e. Én híve vagyok annak, hogy a gyerekek minél többet mozogjanak, de nem biztos, hogy csak az oktatási rendszeren belül kell ezt megtenni. Van itt a családoknak is nagy felelősségük, és én szeretem a felelősséget is vállalni. Mindig el szoktam mondani, hogy a mi időnkben, amikor mi gyerekek voltunk, akkor is három testnevelésóránk volt, de valahogy a világ változott meg körülöttünk, mert amikor mi hazamentünk, akkor ugyebár kimentünk játszani, sokat mozogtunk, nem az internet előtt ültünk. Ebben nemcsak az iskolának kellene ezeket a problémákat úgy megoldani, hogy persze a feltételrendszerek meg nem lettek kialakítva.

Örülök neki, mert látom, hogy hozzá fog szólni képviselő úr ehhez. Közben választások előtt bejelentették az újabb tanuszoda- és tornaterem-fejlesztési programot is. És visszatérnék az előző kétpercesemre, felépülnek majd valamikor ezek a tornatermek. De, képviselő úr, a gyerekek nem használhatják. Az én választókerületemben, ahol élek, felépült Kabán, Bárándon, Szerepen, Sárrétudvariban, és sajnálom, hogy nincs itt a foglalkoztatásügyi államtitkár úr, Bodó Sándor. Egyik településen sem használhatják száz százalékban a gyerekek, mert az önkormányzatnak a KLIK nem tudja kifizetni a bérleti díjat. Mert bérleti díjért mehetnek oda a gyerekek.

Nonszensznek tartom egy kabai településen is vagy Szerepen vagy Bárándon, hogy 300 millió forint építettünk egy csilivili, gyönyörű tornatermet, hozzáteszem, Kabán is nagy szükség volt rá, 30 éves álom valósult meg, és közben csak két évfolyam használhatja, az 5. és a 6., mert többet a KLIK nem tud kifizetni az önkormányzat számára. Hozzáteszem, hogy nekem az is felháborító, hogy az önkormányzat nem adja oda ennek ellenére, vagy valami megoldást nem találnak erre. Azt gondolom, hogy azért vezették be a mindennapos testnevelést, mert egészséges gyerekeket akarunk. Ezt mi támogatjuk is, hogy minél több egészséges gyermek legyen, és járuljon hozzá maga az oktatás is, a család is, de közben meg felépítünk úgy intézményeket, hogy a gyerekek nem tudják igénybe venni.

Ráadásul egyetlenegy tanuszoda vagy tornaterem nem tudja megoldani az összes évfolyam testnevelési problémáját, az órai problémáját. Lehet, hogy át kellene gondolni valahogy. Gyakorló anyaként hadd mondjam, hogy le lehet igazoltatni, két órát ki lehet egy héten váltani a gyerekeknek délutáni sportággal. Nagyon sok szülő teszi meg, hogy leigazoltatja, de a gyereke nem jár sehová. Mert látja, hogy mekkora problémákat okoz az, hogy nincs meg a megfelelő infrastruktúra. Szeretné, hogy a gyerek többet sportoljon, de szeretné azt is, hogy a gyerekének ne délután kelljen még pluszban egy órát eltöltenie úgy, hogy közben meg másnapra fel kell készülni.

Úgyhogy szerintem jó lenne, ha ebben egy kompromisszumos megegyezés történne, hogy elfogadnák a javaslatainkat, és egy kicsit gyorsabb ütemben valósulnának meg azok a tornaterem-fejlesztési programok, mint ahogy megvalósul az üres stadionok felépítése. Az egyikre költünk néhány milliárd forintot, a gyerekeinkre, az üresen kongó stadionokra meg több száz milliárd forintot. Nekem ezzel van, képviselő úr, nagyon nagy problémám.

Visszatérnék még egy kicsikét, a családtámogatások költségvetési forrásairól mondanék egypár gondolatot. A vezérszónoki felszólalásomban már elmondtam, hogy ugyebár most már 2008 óta nem emelkedett a családi pótlék, a gyes, a gyet, és folyamatosan elmondjuk minden évben, államtitkár úr, hogy ezt nagyon fontosnak találnánk. És ez a költségvetés az, amikor most a családi pótlék 5 milliárd forinttal lesz kevesebb. Azért 5 milliárd forinttal kevesebb, mert ugyebár kevés gyermek születik Magyarországon.

(18.20)

Ön elmondta azt hiszem, délelőtt történt, mert én is reggel óta itt vagyok -, hogy azért értünk el sikereket, mert lényegében, ha így fogalmazunk, az egy nőre eső átlagszületés növekedett, egy nő átlagosan többet szül ma Magyarországon. De mégis, ha a számokat megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy nem sikerült áttörést elérni, mivelhogy évről évre kevesebb gyermek születik.

Ha megnézzük az első hónapoknak, most júniust írunk, az első öt hónapnak az adatait, akkor megmondhatjuk, hogy majdnem 2 százalékos visszaesés van gyermekszületésszámban a tavalyi évhez képest. Tavaly 93 ezer, alig több mint 93 ezer gyermek született, és még mindig nem tudtunk visszatérni a válság előtti időszakra, a válság kitörésekor több mint 96 ezer gyermek született Magyarországon, a válság kitörése előtt meg elértük a 99 ezres születésszámot is.

Az egyik legnagyobb probléma, államtitkár úr, hogy a szülőkorú nőknek a száma nagyon alacsony, ezt ön is tudja, én is tudom, hogy a Ratkó-korszak unokái, a ’72-től ’77-ig születettek betöltötték a 40 évet, ott volt egy nagyon magas születésszám. ’77 után, ha megnézzük az adatokat, drasztikusan csökkent a születésszám, és ebből következik, hogy drasztikusan csökken a szülőkorú képes nőknek a száma. Ez egy szörnyű folyamat, mert hosszú-hosszú éveken keresztül, hogyha megnézzük a számokat, ezt valljuk be őszintén, ebben nem fognak tudni sikereket felmutatni, mert ha drasztikusan nem fog megnőni a gyermekszületésszám, akkor ebben nem tudunk sikert elérni.

Az előző felszólalásomban is elmondtam, hogy kettő nagyon komoly probléma van: minden hatodik magyar gyermek külföldön születik, és minden tizedik szülőképes magyar nő külföldön van. Én azt gondolom, hogy ha a családtámogatási rendszerről beszélünk, akkor nagyon komolyan kellene venni azt, amit Orbán Viktor elmondott a választások után, hogy ő átfogó, hosszú távú megállapodást szeretne kötni a magyar nőkkel azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a családtámogatási rendszert én gondolom, hogy ezt gondolta a miniszterelnök úr átalakítani. Az egyik legfontosabb az lenne, ami a költségvetésben nem jelenik meg, nem látjuk a részmunkaidőnek a támogatását, a távmunkának a támogatását.

Ungár Péter képviselőtársam elmondta, nem sikerült áttörést elérni a bölcsődei férőhelyek számának a növelésében. Nagyon fontos lenne, hogy teljesüljön az, amit évek óta mondunk, hogy ugyanazért a munkáért a nők ugyanazt a bért kereshessék, nem lehet olyan, hogy vannak szakmák, ahol a nőket kevesebb bérért alkalmazzák, mint a férfiakat, és bizony nagy szükség lenne a munka törvénykönyvének az átalakítására.

Azt látjuk most a munkaerőpiacon, hogy miközben kialakult Magyarországon ha jól emlékszem a számokra, körülbelül egy 90 ezres munkaerőhiányt hoz a KSH hivatalosan egy nagyon komoly munkaerőhiány, addig azt látjuk, hogy a nők, a gyermeket nevelő nők… itt arról beszélünk, hogy ha két gyermeket, három gyermeket nevel egy nő, lényegében a szülése után majdnem lehetetlen visszamennie a munkaerőpiacra, mert lényegében hátrányt jelent, ha kisgyermeket nevel egy magyar család. Ebben sem tudtunk az elmúlt években, bármennyire kommunikálja a kormány, sikereket elérni. Nagyon fontos lenne olyan eszközöket kitalálni, amelyekkel támogatjuk ezeket a nőket, hogy minél hamarabb vissza tudjanak térni, és ennek az egyik eszköze a bölcsődei férőhelyeknek a növelése.

A másik, Ungár Péterhez csatlakozva, délelőtt is elmondtam, nagyon fontos lenne arról a félmillió gyermekről nem elfelejtkeznünk, akik egyszülős családban nevelkednek. Az egyik legnagyobb szegénységi kockázatnak vannak kitéve ezek a családok, és lényegében évek óta hiába adunk be módosító javaslatokat a költségvetéshez vagy év közben, mintha a kormány ezt a problémát nem venné észre.

Még egyetlenegy tételt hadd hozzak fel, államtitkár úr: a gyermekétkeztetésnek a támogatása. Most a szünidei étkeztetés kikerül, kivezetik külön sorból, ha jól látom, ez a 6,6 milliárd forint kikerül, és átkerül az intézményi gyermekétkeztetés támogatására. Ezt önök úgy harangozták be jó néhány évvel ezelőtt, hogy 2018-ban a gyermekétkeztetésnek a költségvetési forrása majdnem eléri a 80 milliárd forintot. Ez meg is jelenik az intézményi gyermekétkeztetés támogatási soron, ami 2018-ban 72,6 milliárd forint volt.

Csak ha bővebben megnézzük ezt a táblázatot, akkor nincs növekedés, mert a szünidei étkeztetésre szánt 6,6 milliárd forintot csoportosították át oda, sőt, ha a költségvetést jobban megvizsgáljuk, akkor a szünidei étkeztetés 300 millió forinttal csökken is a 2018-as évhez képest. Ezt ön is nagyon jól tudja meg én is, hogy miből adódik.

Én folyamatosan, állandóan kikérem ezeket az adatokat, hogy a szünidei étkeztetés hogyan alakul. Ahhoz képest, hogy önök megállapítják, hogy 230 ezer gyermeknek kellene a szünidei étkeztetésben minden évben részt venni, ha kikérem az adatokat, körülbelül 100 ezer gyerek folyamatosan nem jut hozzá ehhez az ellátáshoz. Ennek egyetlenegy oka van: a szülőnek magának kell kérni. A szülő vagy nem tudja, vagy szégyelli, nagyon sok oka van, hogy a szülő miért nem kéri ezt az ellátási formát.

Mi ezt mindig kértük, most is be fogom adni a módosító javaslatot, hogy ezt az egy félmondatot vegyük ki a törvényből, hogy a szülőnek kérni kell. Ha tudjuk, hogy 230 ezer rászoruló gyermek van, akkor én azt gondolom, hogy oda kell adni. Ha a költségvetésben ezt be van tervezve, az államtitkár úr erre adjon már választ, hogy van-e növekmény vagy nincsen a gyermekétkeztetés terén úgy, hogy az inflációnál jóval magasabb a nyersanyag beszerzési ára, és itt komoly problémát fog okozni, hogy az 570 forintos nyersanyagnorma nem fog emelkedni a jövő évi költségvetés szerint. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

Forrás: parlament.hu