DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt belekezdenék a konkrét felszólalásomba, amely a honvédelmi tárca és a terület költségvetését érinti, hadd olvassak fel egy hírt itt a költségvetés tárgyalásakor, mert azt gondolom, hogy egy elég időszerű hírről van szó, tekintve, hogy ma délelőtt a kormány, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és mindenki elmondta, hogy mennyire rendben van ez a költségvetés és minden szupi. Mondanám, hogy mi a cikk címe: „Beszakadt a forint, történelmi mélyponthoz közelít az árfolyam”. A történelmi mélypont közelébe gyengült szerdán a forint az euróval szemben a bankközi devizapiacon. Az eurót 327,32 forinton jegyezték. Ezt csak azért érdemes megjegyezni önöknek, mert ha ez így folytatódik, akkor nagyjából a költségvetés végszavazása előtt kell ezt a költségvetést úgy, ahogy van, kidobni, visszavonni, és valószínűleg majd szeptemberben valami mást a parlament elé beterjeszteni. Már amennyiben be akarják tartani a saját törvényeiket, hiszen a Költségvetési Tanácsnak ebben a tekintetben nem lehet mozgástere. Ha a költségvetés ilyen szinten el van számolva, akkor azt a Költségvetési Tanács nem hagyhatja jóvá, ezt önök is pontosan tudják, és ez a döntés még a következő napokban előttünk fog állni.

Tisztelt Országgyűlés! A lezüllesztett közmédiából ordító kormánypropaganda és a valóság között az élet szinte minden területén óriási szakadék tátong. Különösen igaz ez a Magyar Honvédség tekintetében. Miközben a Fidesz másról sem szónokol, mint az ország védelméről, addig Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzásának egyik legnagyobb vesztese a Magyar Honvédség volt. A 2010-14-es kormányzati ciklusban óriási forráskivonást hajtottak végre, a védelmi kiadások arányát példátlan módon nemhogy 1 százalék alá, de a 0,7 százalékot is éppen hogy csak elérő módra csökkentették.

Soha nem látott mértéket öltött a Magyar Honvédség létszámhiánya, hét év alatt egyetlen jelentősebb fegyverrendszer beszerzése sem történt, miközben a felszerelések amortizációja minden évvel egyre nagyobb mértékben ássa alá az eszközök hadrafoghatóságát. Bár jól működő tartalékosrendszerre van szükség, annak a kialakított struktúrája és óriásira duzzasztása a védelmi képességeket érdemben nem javította, miközben a Magyar Honvédség modernizációja, a haderő professzionális állományának feltöltése elől vonta el a forrásokat.

Ilyen előzmények után próbálják óriási fordulatként és világraszóló győzelemként előadni a védelmi kiadások 2016-ban megkezdett lassú emelkedését. Azonban ez kármentésre is alig elég, nemhogy védelmi modernizációra. A pluszforrások döntő része ugyanis a korábbi bérbefagyasztások miatt egyébként égetően szükséges illetményemelésnek és a drámai létszámhiány csökkenésének fedezetét biztosította.

Mindezek mellett a 2019-es évre tervezett 80 milliárd forintos forrásbővülés nyilvánvalóan elégtelen érdemi szervezeti és haditechnikai modernizáció megvalósítására. Ezt mutatja, hogy a forrásbővülés ellenére a felhalmozási kiadások növekedése korántsem olyan látványos, a korábbi megszorítások fényében pedig még csak elégségesnek sem tekinthetők. Például a 2013 óta ígérgetett helikopterképesség-fejlesztési tervek tükrében, amiről, emlékszünk, Hende Csaba akként nyilatkozott, hogy 2014-ben egy gombnyomásra el lehet indítani, a légierő fejlesztésére betervezett 8 milliárd forintos előirányzat teljesen komolytalannak tűnik.

Emlékezetes, hogy 2012-ben Orbán Viktor kormánya történetének egyik legnagyobb mértékű megszorítását hajtották végre a Magyar Honvédségnél. A Magyar Honvédség padlóra küldése után ekkor vállaltak kötelezettséget arra egy kormányhatározatban, hogy 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával növelni fogja a védelmi kiadásokat. Majd az elmúlt években jöttek a nagy ígéretek és fogadkozások, hogy gyorsítanak ezen a tempón, és 2024-re a védelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát.

Ehhez képest mit látunk? Idén is és jövőre is csupán 0,1 százalékkal növekszik a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Egyszóval, éppen csak a korábban vállalt kötelező minimumot tartalmazza a jövő évi költségvetés tervezete is; mindezt úgy, hogy propaganda szintjén a védelem abszolút elsőbbséget élvez, és állítólag szárnyal a gazdaság.

(14.30)

Mikor tervezi a kormány beváltani hangzatos ígéreteit, ha nem most? Hiszen a jövőben még a kormány szerint is gazdasági válságra kell készülni, ezt a vezérszónoklatban a miniszter úr is elmondta, csökken Magyarország EU-s támogatása is, összességében tehát a költségvetési mozgástér még a kormány várakozásai szerint sem javul. Mindezek ismeretében miként lehet az, hogy a kormány csak a 2012-ben elhatározott minimális mértékben növeli a finanszírozás arányát? Így hogyan tervezik elérni 2024-re a kormányhatározatban előírt 2 százalékos arányt? Legalábbis a matek szerint ez így nem fog kijönni.

A győzelmi jelentések ellenére egyértelmű, hogy a honvédelmi miniszter sem büszke erre a költségvetésre, és nem szívesen vállalja fel azt. Mással aligha magyarázható az, hogy soha ennyire kevés konkrétumot, soha ennyire kevés adatot nem tartalmazott a védelmi költségvetés. 2010 után Hende Csaba először a korábban nyilvános létszámadatokat szedte ki a költségvetési és a zárszámadási törvényből, mostanra azonban eljutottunk odáig, hogy a személyi, dologi és felhalmozási kiadások fejezeti szintű átfogó bemutatása is hiányzik az indoklásból, azokat az érdeklődő állampolgárok az egyes címek költségvetéséből nyerhetik ki.

Jellemző a fejezeti indoklásra, hogy a korábbi évektől eltérően még a fontos indikátornak tekintett személyi juttatások, dologi kiadások, felhalmozási kiadások részarányát sem rögzíti. A fejezeti indoklás a korábbi évektől eltérően a futó fejlesztési programokat sem nevesíti.

A folyamatos hivatkozási alap a Zrínyi 2026 program, de nem derül ki, hogy az e fantázianév alatt megjelenő források tulajdonképpen milyen célokat szolgálnak. A HM már lassan hagyományt csinál belőle, hogy valami fantázianévvel illeti a fejlesztési programokat, mintha valami új, nagy ívű, sokéves tudatos fejlesztési programról lenne szó. Régen ez volt a Hadik-terv, a 2017-es költségvetésben a honvédelmi szakpolitikai program HSZP alapján futó programokról beszéltek. A 2018-as költségvetés új varázsszava a Zrínyi 2026 program. A 2019-es költségvetésben az előterjesztő eljutott odáig, hogy ahol bármilyen pluszforrást biztosít, ott a magyarázat helyén csupán a Zrínyi 2026-ra hivatkozik, ebbe pedig aztán belefér bármi.

A fejezeti indoklás az illetményrendezést, a már futó fejlesztési programokat és minden elképzelhető fejlesztést ideért. Az indoklás szerint a Zrínyi 2026 megvalósítására 64 milliárd forint áll rendelkezésre. Hogy e sok cél közül mire is terveznek ennyi pénzt elkölteni, az nem derül ki, továbbra sem világos. Persze gondolhatnák képviselőtársaim, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjai számára erre nagyobb rálátást biztosít a kormány. Ha ezt gondolják, akkor tévednek. A Honvédelmi Minisztériumnak a Honvédelmi és rendészeti bizottság egyik 2017-ben tartott zárt ülésén csak egy megdöbbentően elnagyolt, a stratégiai célkitűzéseket és a prioritások megjelölését is nélkülöző, rendkívül gyenge színvonalú prezentációt sikerült előadni a Zrínyi 2026 programként.

A költségvetési javaslatban szereplő ezerfős létszámfejlesztés tényleges hatása sem látható az előterjesztésből. Nem tudható, hogy pontosan mely területeken terveznek létszámfejlesztést, milyen arányban érinti a katonalétszámot, s a többi. Kérdés például, hogy a tartalékosrendszer fejlesztése is megjelenik-e ebben az állományi létszámban.

A legfőbb kérdés tehát nem derül ki a számokból, hogy létszámarányait tekintve a Magyar Honvédség közelebb vagy távolabb kerül-e a professzionálisabb, korszerűbb haderőhöz. A propagandisztikus elemek súlya és a tartalékosrendszer túldimenzionálása miatt sajnos túl sok illúziónk nem lehet a választ illetően.

Összességében tehát elmondható, hogy a 2019-es költségvetésben a transzparencia hiánya immár olyan fokú, hogy azt felelős képviselő nem szavazhatja meg. Azonban az sem ad okot túl nagy megelégedésre, ami látható belőle.

Noha egyes elemek, mint a katonák illetményrendezésének folytatása vagy a létszámhiány csökkentésének célul tűzése üdvözlendő, mégis ez a költségvetés inkább a stagnálás, mintsem a továbblépés költségvetése a Magyar Honvédség számára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu