DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azzal szeretném kezdeni, hogy a költségvetés mindig egy tükör; egy tükör arról, hogyan gondolkodik a kormány, mik az aktuális prioritások számára, és arról is egy tükör, hogy milyen eljárásban és hogyan akarja a saját szándékait elfogadtatni akár például az Országgyűléssel és a társadalommal.

(17.00)

Ha megnézzük a mostani költségvetést, akkor érdemben a számok, amik ebben vannak, maximum elborzasztóak lehetnek számunkra a jövőt illetően, hiszen láttuk a korábbi években, hogy hasonló számoknál egyébként mi lesz év végén az „eredmény”, és ezt most nagyon idézőjelbe kellett tegyem. De amiatt nagyon bizonytalan az egész, mert lényegében a kormány bármikor, bármit saját hatáskörben átcsoportosíthat és átszabhat. Tehát hiába fogadjuk el ezt a költségvetést, önök hiába fogják ezt áttolni az Országgyűlésben, bármelyik pillanatban hozzányúlhatnak, és lényegében a mostani számok talán irányadónak tekinthetőek, de isten tudja, meddig. Teljesen kiüresítették ezzel a lépéssel az Országgyűlés jogköreit a költségvetés megalkotására vonatkozóan, és természetesen ismét úgy tárgyalunk a 2019. évi költségvetésről, hogy még a 2017-es számokat sem látjuk.

Azt kell mondjam, hogy mind a honvédelmi, mind pedig a belügyi tárca fejezetét tekintve a 2019. évi költségvetés megint csak az egy helyben toporgás költségvetése lesz.

Hadd kezdjem azzal, hogy köszönetet mondok mind a Magyar Honvédség állományának, mind pedig a rendvédelmi szervek állományának, hogy ilyen kitartóan, tisztességgel és elhivatottsággal végzik a munkájukat, hiszen ez az, amely nélkül érdemben ezek a szervek, illetve a Magyar Honvédség sem lenne működőképes, hiszen sajnos a kormányzat döntései nem abba az irányba mutatnak, hogy ezeket a szervezeteket érdemben fejlesszék, és hogy az állomány helyzetét érdemben javítsák. Úgyhogy óriási köszönet illeti az állományt.

Pár szót mondanék arról, hogy a Magyar Honvédség esetében mi jellemezte az elmúlt éveket. 2010-től 250 milliárd forintot vontak el a Magyar Honvédségtől, ami azt jelenti, hogy egy akkori teljes éves költségvetést négy év alatt elvontak. A létszámhiány körülbelül 8000 főre duzzadt az elmúlt években, és nagy része a létszámhiánynak a végrehajtó állományban jelentkezik, ami óriási problémát jelent.

Emellett számos képességvesztésről lehet sajnos beszámolni, ami azt jelenti, hogy például a harcihelikopter-képesség megszűnt az előző országgyűlési ciklusban a kormány felelőtlensége miatt, hiszen pontosan lehetett tudni, hogy ezeknek a gépeknek az üzemideje mikor fog lejárni. Lám-lám, most gondolkodik azon utólag a kormányzat, hogy lehet, hogy mégis szükség lenne erre a képességre, és akkor megpróbálják ezeket a helikoptereket nagyjavítani, ilyenformán működőképessé tenni.

Csak sajnos azt elfelejtik, hogy miután megtörténik egy képességvesztés, utána egy adott képességet visszaállítani, helyreállítani, az állományt felkészíteni, kiképezni, a karbantartó körülményeket megteremteni, egyáltalán a fenntartást, a gépeket nagyjavítani mindig sokkal-sokkal többe kerül, mintha ezt a képességet fenntartották volna. Sajnos ez a hajó elment, éppen most próbálják toldozgatni-foldozgatni például ezt a képességet.

Mi látszik komplexen a 2019. évi költségvetés-tervezetből? Azt a 0,1 százalékos GDP-emelkedést tudja produkálni ez a költségvetés, amit önök a 2016-os kormányzathatározatban előre meghatároztak. Viszont szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy 2024-re ezzel az ütemezéssel nem tudja elérni a GDP 2 százalékát a védelmi költségvetés, és a legnagyobb jóindulattal is maximálisan 1,7 százalékot tudnak így produkálni. Úgyhogy ez nem lesz megfelelő növekedési ütem.

A valódi katonaiképesség-fejlesztések helyett azt látjuk, hogy civil gépeket szereznek be. Sikerült vásárolni katonai szállítógépek helyett civil utasszállító gépeket, és emellett rendszerbe állítani megint csak 300 Suzuki teljesen civil gépjárművet. Itt is szeretném leszögezni, nem arról van szó, hogy ne lenne szükség a régi, elavult személygépjárművek cseréjére. Csak amikor szűkösek a honvédelmi források, akkor, amikor a Magyar Honvédség eszközeinek az amortizációja eléri a 30 százalékot, tehát ilyen hihetetlenül gyors ütemű az amortizáció, és amikor arról beszélünk, hogy bizonyos haditechnikai eszközök akár 45-50 éve szolgálnak a Magyar Honvédségben, akkor nem vagyok benne biztos, hogy a személygépjárművek lennének az elsődlegesek.

Ehhez képest ezeket a civil eszközöket is úgy szerzi be a kormányzat, ami, azt gondolom, szintén elfogadhatatlan, hogy ezt teljes titokban teszi. Úgy tesz, mintha ezek nemzetbiztonsági szempontból titkolnivaló és védendő beszerzések lennének. Azért nem gondolom, hogy például civil utasszállító gép bármilyen szempontból is katonai beszerzésnek minősülhet. Ez megint arról szól, hogy elrejtsék az adófizetők elől, hogy pontosan mennyibe kerülnek ezek a beszerzések. A mai napig nem voltak hajlandóak elárulni például, hogy a két Airbus gépet pontosan mennyiért vásárolta meg a Magyar Honvédség.

A választások előtt mindössze pár nappal 650 milliárd forintos közbeszerzés alóli mentesítésről döntöttek a fideszes képviselők a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, és a mai napig nincs válasz arra, hogy ebből már hány szerződést kötöttek meg és milyen összegben. Ahogy látom, erre a mai napon sem fogok választ kapni, hiszen senki nincs jelen sajnos a honvédelmi tárcától. De továbbra is fenntartjuk ezeket a kérdéseinket.

Az látszik, hogy az illetményeket némiképp emelni fogják, hiszen a honvédelmi illetményalap emelkedik, ezt természetesen el kell ismerni. Mi továbbra is kitartunk viszont amellett, hogy a köztisztviselői illetményalapot, ami 38 650 forint, 60 ezer forintra kell emelni, és ilyenformán a honvédelmi illetményalapot is, ami egy picit több, mint 43 ezer forint, ezzel ezt is 60 ezer forintra lenne szükséges emelni.

Egyébként az állomány megbecsülése pedig nem csak pénzkérdés. Ez egy nagyon fontos része, anyagilag meg kell becsülni az ő munkájukat, és versenyképes illetményekre van szükség, ebben azért még nagyon sok tennivaló van, de a munkakörülményeket is érdemben javítani kell.

Látszik, hogy az önkéntes tartalékos rendszerre megint nagyon sok forrást szán a kormányzat, és egyébként új egyenruhával és eszközökkel szerelik fel őket. Igen ám, de közben van egy professzionális haderő, ahol a hivatásos állomány és a közalkalmazotti állomány is szenved attól, hogy nincs megfelelő felszerelés, nincs megfelelő ruházat, az ő helyzetük semmit nem javul, a csekk-könyvekben még mindig bent áll a pénz, a ruházati boltokban még mindig nem lehet bakancsot kapni, nem lehet gyakorlót kapni és semmilyen más felszerelést, hiszen arra nem szánnak forrást, hogy feltöltsék ezeket a boltokat. Ehhez képest úgy néz ki, hogy az önkéntes tartalékosoknak pedig beszerzik ezeket az új egyenruhákat. Azt gondolom, hogy ez így óriási pazarlás. Érdemben a képességei nem növekednek a Magyar Honvédségnek. Itt elsősorban a professzionális haderő fejlesztésére lenne szükség, és természetesen szükség van egy önkéntes tartalékos rendszerre, ám nem egy 20 ezer fős, felduzzasztott, egyébként semmilyen érdemi képességgel nem rendelkező tartalékosrendszerre, hanem egy 5-6 ezer fős, egyébként jól kiképzett, felszerelt és motivált állománnyal rendelkező önkéntes tartalékos rendszerre.

A Zrínyi 2026 az a kifejezés, szóösszetétel, címke, amely feltűnik ebben a költségvetésben, nagyjából, ahogy néztem, úgy oldalanként 4-5 alkalommal is, hiszen bármikor, hogyha csak plusz 1 forintot valahová hozzárendeltek a honvédelmi tárca költségvetéséhez, akkor oda van írva, hogy az a Zrínyi 2026 program miatt van és annak a megvalósítására. Hát, itt tisztázzuk, hogy ez a program nem létezik. Amit sikerült az elmúlt években produkálni, azt egyébként hadd mutassam meg. Nem tudom, hogy megbüntetnek-e érte, hiszen ez a kormányzat saját kiadványa. Egy ilyen kis színes füzetet sikerült összerakni mint Zrínyi 2026-program. (Felmutatja.)

Azért azt szeretném jelezni, hogy egy haderőfejlesztési terv nem így néz ki. Kellene legyen egy olyan haderőfejlesztési terv, amely pontosan részletezi azt, hogy melyik alakulatnak milyen fejlesztési forrásai vannak, milyen ütemezéssel, milyen eszközöket fog beszerezni, mi a cél, zászlóaljszinttől fölfelé haladva fokozatosan hogyan néz ki a fejlesztések ütemezése. Tehát nem egy kis füzetke egy haderőfejlesztési terv. Sajnos egyébként e mögött azon túl, hogy kommunikációs lózungokat tartalmaz, semmilyen érdemi, kidolgozott terv nincs. Ez egy címke, amit mindenre rá tudnak aggatni.

És persze, mindent fejleszteni kell, igen, sajnos a Magyar Honvédség olyan állapotban van, és ebben az elmúlt nyolc évnek hatalmas felelőssége van, hogy igen, mára mindent fejleszteni kell. Csak sajnos ettől még nem fog megoldódni a probléma.

Önök az elmúlt nyolc évben azt is megoldották, hogy az Országgyűlés ne dönthessen a honvédség fejlesztési irányairól, hiszen hatályon kívül helyezték azokat a határozatokat, amelyek erről rendelkeztek.

(17.10)

Pillantsunk bele még egy pillanatra, hogy mik a prioritásai a honvédelmi költségvetésnek, és hogy mi az, ami fontos, úgy tűnik, a honvédelmi vezetésnek.

Úgy néz ki, hogy a katonai bürokráciára alapoznak. Egészen elképesztőnek tartom, hogy a vezérkar plusz 28 milliárd forintot kap 2019-re dologi kiadásokra. Nincsen részletezve, hogy ez pontosan mire fog elmenni, miközben az alakulatoknál, amelyek végrehajtják a feladatokat, az Összhaderőnemi Parancsnokságnál ugyanezek a dologi kiadások mindössze 1,6 milliárd forinttal emelkednek, működésre ennyivel kapnak többet az alakulatok.

Tehát ebből látszik, hogy itt nem a katonákra fog menni a pénz, nem a feladatok végrehajtásának a javítására, a felszerelés modernizációjára, hanem a vízfejnek a növelésére a Honvéd Vezérkar fog bődületes forrásokat kapni. Nagyon kíváncsi leszek, hogy ezt a pénzt ők egyébként mire akarják költeni. Egyébként, őszintén szólva, nem lep meg a dolog, hiszen a mostani honvédelmi miniszter is a vezérkarból jön, tehát nyilvánvalóan ezt részesíti előnyben, de azt gondolom, hogy egy kicsit túllőttek a célon. Tehát sokkal inkább a csapatoknál kellene a működési kiadásokat növelni.

Amilyen fejlesztéseket meghatároznak: a légvédelmi páncélelhárító képesség fejlesztése, a gépjárműbeszerzési program folytatása itt felhívnám a figyelmet, ez egy 2003-ban indult program -, a merevszárnyú és helikopteres képesség további fejlesztése. Ezek mind-mind korábban indult programok. Nagyon remélem, hogy például a helikopter-képesség fejlesztése nem úgy fog a jövőben kinézni, ahogy mondjuk, a Mi-17-esekkel sikerült ezt elkövetni, ahol a helikoptereknek egyébként „csak” az önvédelmi képességét nem sikerült életre hívni és létrehozni, tehát lényegében harci körülmények között használhatatlan szállítóhelikoptereket sikerült produkálni, egyébként elég sok pénzért, úgyhogy nem így kell kinéznie a modernizációnak.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mit kellene tenni ahhoz, hogy végre rugalmas, XXI. századi kihívásokra reflektálni tudó, felkészült és a katonáink kiváló tudását hasznosítani tudó honvédségünk legyen? Magasabb mértékben kell emelni a költségvetést, 0,2 százalékkal, erre többször is adtunk be határozati javaslatot, így már 2022-re el lehet érni a 2 százalékot. Átgondolt fejlesztések kellenek, megfelelő koncepció alapján. Ki kell dolgozni egy új típusú korkedvezményes nyugdíjrendszert, és fel kell tölteni a honvédségnek a létszámát. Ennek egyébként az is része, hogy jogbiztonságot kell teremteni az állomány számára, nem kéthavonta módosítgatni a szolgálati törvényeket, nem az egyre romló helyzethez alakítani a jogszabályokat, úgy, hogy egyébként most már az év 365 napján túlmunkára és túlszolgálatra kötelezhetőek a katonák, hanem érdemi biztonságot teremteni számukra, perspektívát adni, amivel, hogyha föl lehet tölteni az állományt, akkor igenis ezeket a rendkívüli túlmunkákat és túlszolgálatokat is csökkenteni lehet.

Azt kell mondanom, hogy nem más a helyzet a Belügyminisztériumnál sem, hiszen ott is látszik, hogy az életpálya nem működik, nagyon túlterhelt az állomány. A rendőrség állománya például évente tízmillió túlórát lát el, és egyébként a büntetés-végrehajtásnál ez még rosszabb, mert körülbelül nyolcezer főre jut ugyanennyi túlóra.

Látszik az is, hogy tízmilliárdokat költöttek börtönépítésre, amely végül nem valósult meg, nagyon sok embert kiképeztek, ami szintén rengeteg pénzbe került, és most ott áll egyébként teljesen üresen minden, és nem lett ebből az egészből semmi. Egyértelműen csökkenteni kell a fluktuációt, új közalkalmazotti bértáblára van szükség, az illetmények megemelésére és a hatékonyság növelésére.

A rendvédelmi szervek jelen pillanatban nem képesek megfelelően ellátni például a biztonsági ellenőrzési feladatokat. Óriási a probléma, sorolhatnám hosszasan, hogy a letelepedési kötvényeknél például hogyan engedtek be bűnözőket az országba, és a hatóságok ezt vagy nem vették észre, vagy tudatosan szemet hunytak. Rengeteg tennivaló lesz, ezt a költségvetés nem oldja meg.

Nem fogjuk tudni támogatni ilyen formában a ’19-es költségvetést, módosító javaslatokat pedig természetesen be fogunk adni. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

Forrás: parlament.hu