SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetés kapcsán, mint ahogy egyébként évek óta teszem, elsősorban az önkormányzatok helyzetéről szeretnék beszélni, de engedjenek meg két mondatot úgy általánosságban a költségvetésről. Évek óta azt látjuk már tendenciózusan, hogy a Fidesz-kormány elsősorban a költségvetés számait tekintve azokon az embereken próbál segíteni, függetlenül attól, hogy Magyarország tízmillió magyar országa, akik egyébként viszonylag jó helyzetben vannak, és alapvetően a mindennapi életüket nem kellene különösebben támogatni, ugyanakkor azt látjuk a másik oldalról, hogy azokat az embereket, akik rászorulnának, igazán igényelnék az állam gondoskodását, támogatását, így a szegényeket tulajdonképpen egyfajta létbizonytalanságban tartja.

Azt is látjuk és azt is tapasztaljuk, hogy az állam egyre többet költ saját magára, hiszen, ha végignézzük akár csak a kormány működését, a minisztériumok támogatását, akkor már lassan nem nagyon tudjuk elmondani, hogy itt a teremben valaki ne lenne államtitkár. Azt is látjuk, hogy míg egyébként 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, továbbra sem hajlandó GDP-arányosan többet költeni a jóléti kiadásokra, sőt, ahogy érzékeljük, összességében, ha megnézzük, az egészségügyre, oktatásra, a családok támogatására, a szegények támogatására a mostani költségvetésben sem jut több, mint korábban volt.

Rátérve az önkormányzatok helyzetére, 2014-ben óriási átalakuláson ment át az önkormányzati rendszer, az önkormányzati feladatok strukturális átalakítását azonban az önkormányzatok finanszírozása tulajdonképpen nem követte le. Azt látjuk, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer egyes támogatási pontjaiban rögzített feladatmutatók tulajdonképpen évről évre változatlan formában kerülnek be a költségvetésbe.

Ha már arról beszéltem, hogy a kormány azt hangoztatja, hogy évről évre folyamatosan erősödik az ország és jobban teljesít, akkor azt gondolom, hogy az önkormányzatok finanszírozását is ehhez kellett volna igazítani, ugyanis továbbra is vannak olyan feladatok, amelyek az állam által a központi költségvetési forrásból nem vagy nem elég mértékben finanszírozottak.

Ilyenek például a szociális és gyermekjóléti feladatok. Azt gondolom, hogy újragondolandó a szociális ellátásokra átadott pénzbeni forrás. Azt is látjuk, hogy az önkormányzatok szerepét pénzbeni szociális támogatások tekintetében jelentősen átalakította, alapvetően az önkormányzatokra hárította a hátrányos helyzetű emberek mindennapi életének a segítését az úgynevezett települési támogatás bevezetésével, csak ugye többször elmondtuk, hogy nagyon sok esetben, különösen a kistelepülések esetén ez azért jelent problémát, hiszen ehhez nem adott forrást az állam, és ezt az önkormányzatoknak maguknak kellene megoldani, lévén, ha egyébként erre van pénzük, de jól látjuk, hogy erre nagy támogatásuk nincsen.

Nem kellően finanszírozott a háziorvosi központi ügyelet, elsősorban a kevesebb lélekszámú települések tekintetében, de mondhatnám a gyepmesteri feladatokat, a közös önkormányzati hivatali finanszírozást, valamint a könyvtár és a kulturális termékek finanszírozását is, ahol vannak problémák.

Indokolatlan a normatívakülönbség is. Gondolok itt arra, hogy az önkormányzat is több olyan kötelező és önként vállalt feladatként tart fenn intézményeket, amelyek normatívája különbözik az egyházi normatívától. Nyilván mindenki tudja, hogy az egyházak normatívája magasabb, és azt gondolom, hogy ez alapvetően indokolatlan és értelmezhetetlen, hiszen igenis, az önkormányzatok is képesek ugyanolyan szinten, ugyanolyan módon, hasonló hatékonysággal ellátni azokat a feladatokat, amelyeket az egyházak. Ha megnézzük az egyházak és az önkormányzatok anyagi helyzetét, akkor azt is elmondhatjuk, hogy az önkormányzatok anyagi lehetőségei sem jobbak, mint az egyházéi, tehát valahol ki kellene egyenlíteni, tehát nem biztos, hogy az egyházi normatívát kellene magasabban előirányozni a költségvetésben.

Az önkormányzatok finanszírozásának javítása érdekében éppen ezért most már harmadik éve élek azzal a módosító javaslatommal változatlan tartalommal, bízom benne, hogy egyszer a kormánypárti többség is támogatni fogja -, amely azt irányozza elő, hogy az önkormányzatok helyzete jobb legyen. Teszem ezeket a módosító javaslataimat azért, mert magam azt gondolom, hogy 2014 óta, mióta az önkormányzatok átalakítása megtörtént, alapvetően az önkormányzatiság tiprása és a helyi önkormányzatok folyamatos leépítése folyik azáltal, hogy a forrásokat folyamatosan elveszi az állam az önkormányzatoktól, a feladatokat átcsoportosítja, és én most is tartom azt az állítást, amit korábban tartottam, hogy sokkal több forrást vont el az állam az önkormányzatoktól, mint egyébként amekkora feladatot átvállalt.

A módosító javaslatom lényege tehát, még egyszer mondom, az önkormányzatok helyzetének a javítására irányul, ami egyébként megegyezik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének a módosító javaslatával is. Történetesen az egyik tétele az, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott része maradjon ott az önkormányzatoknál, ahol egyébként 2014 előtt, az önkormányzati átalakítás előtt is volt. Illetve a másik módosító javaslatom pedig a gépjárműadó egy részére vonatkozik. Ebben is hasonlóan gondolkodunk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, bár ők egyébként bátrabbak voltak, hiszen ők azt javasolják, hogy teljes egészében maradjon a gépjárműadó az önkormányzatoknál, én szerényebben csak a 80 százalékát gondolom, de abban egyetértünk az érdekvédelmi szövetséggel, hogy ha ez a pénz az önkormányzatoknál maradna, akkor elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre kellene fordítani, úgymint a járdák, illetve az utak javítására.

Ha már utakról beszélünk, egyrészről célszerűnek és hasznosnak bizonyult, és azt gondolom, egy jó irány a Belügyminisztérium által kiírt pályázható forrás, ami a belterületi utak javítására vonatkozik, szintén egyetértve az érdekvédelmi szövetséggel, hogy ez a pénz alapvetően nagyon csekély és nagyon kevés. A múlt héten kérdéssel fordultam a minisztériumhoz, kifejezetten Csongrád megye útjainak állapotára vonatkozóan, de azt is látjuk, és elmondtam a kérdésben is, hogy az országos utak nagyon rossz állapotban vannak, és itt már nemcsak a településeket összekötő mellékutakról, hanem a háromszámjegyű utak, illetve a főútvonalak állapotáról is beszéltem.

(8.50)

Azt gondolom, hogy a költségvetésben sokkal több forrást kellene biztosítani egyrészt a települések belterületi útjainak javítására, másrészt a közúthálózat fejlesztésére, javítására.

Üdvözlendő az is, ha ez így lesz, hogy a kormány szándékozik egy újabb programot bevezetni, történetesen a „Modern falvak” programra gondolok, ami hasonló a „Modern városok” programjához. Persze itt is meg kell jegyezni, hogy ez akkor érdekes és akkor igaz, ha ez nem kampánycélul szolgál, mint ahogy egyébként azt látjuk, hiszen itt is azt kellene figyelembe venni elsősorban, hogy egyenlő súllyal kerüljenek majd, ha egyáltalán elindul ez a program, mérlegelésre mind azok az önkormányzatok, ahol ellenzéki vezetők vannak, illetve azon települések is, ahol egyébként kormánypárti képviselők vannak, mert eddig sajnos a tapasztalat nem ezt mutatta. Ha egyáltalán elindul ez a program, akkor azt gondolom, lényeges és fontos volna, hogy az érintett települések önkormányzatainak szakembereit ennek a programnak a kidolgozásába bevonjuk.

Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a köztisztviselők javadalmazásáról. Korrekt és rendezett javadalmazási viszonyokat és rendet kellene teremteni, azt gondolom, mind az állami, mind az önkormányzati foglalkoztatásban lévő közszolgák tekintetében. Látjuk, hogy létezik ez a 11 milliárdos alap, ami a közszolgálati béremelést szolgálná, de alapvetően azt látjuk, hogy a gazdagabb önkormányzatok kárára valósul meg ez; valójában pluszpénz nem látszik, hogy ebben létesülne. Ha ezt is szépen leosztjuk, akkor alapvetően, bár nem kevés, de 40 ezer forint körüli összeget jelent ez a közszolgák részére. Ez a 11 milliárdos alap így valószínűleg kevésnek fog bizonyulni, különösen a tekintetben, ha megnézzük, hogy 20 milliárdos költségvetési tételről beszélünk, ami az ország költségvetését jelenti. Így körülbelül 36 ezer önkormányzati dolgozó, 30 ezer központi tisztviselő fizetésére elegendő lehet ez a pénz, ami megint értelmezhetetlen, hiszen pályázati úton kerül majd elosztásra. Itt is majd kíváncsi leszek, hogy mely önkormányzatok fognak ebből részesülni. De ha csak 36 ezer önkormányzati dolgozóról beszélünk, akkor 100 ezer, de minimum 80 ezer dolgozó helyzetére egyébként továbbra sincs semmiféle válasz, továbbra sincs megoldás.

Azt gondolom ahogy egyébként korábban is mondtuk, most már kilencedik éve a köztisztviselői illetményalap nem emelkedik -, az lenne az igazságos, és tisztességes béremelést akkor lehetne igazából megvalósítani, ha ezt az illetményalapot egyébként felemelnénk. Azt szeretném kérni a tisztelt kormánypárti képviselőktől, támogassák módosító javaslatomat, hiszen azt gondolom, hogy a települések finanszírozása ma sem megoldott, és azt gondolom, szükség van arra, hogy a települések helyzetét javítsuk. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu