DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A jó és a hatékony kormányzás valóban nagyon fontos cél lehetne, ha valóban ez lenne a kormánypárt célja. Egy olyan modern, a XXI. századnak megfelelő állam- és közigazgatás valóban nagyon szükséges volna Magyarországon, amely képes azokkal a kihívásokkal is megküzdeni, amelyeket államtitkár úr is emlegetett. Az a baj, hogy ez az előterjesztés egyébként egy olyan fennálló rendszert kíván inkább csak technikai módon kezelni, amit szintén az önök kormánya talált ki, és mi már akkor elmondtuk róla, hogy az nem fog ebben a formában működni.Egy nagyobb összefüggésben azonban megint csak egyfajta irányt mutat, és ez pedig az, hogy minden szektort az egypárti Fidesz maga alá akar gyűrni, ami most még egy picit is önálló. Az, hogy most egy személyben a kancelláriaminiszter dönt minden olyan kérdésben, ami egy normál egyetemen… és most engedje meg, hogy kicsit személyeskedjek, államtitkár úr, mint volt egyetemi vezető, tehát minden normális egyetemen a szenátus dolga vagy az akadémiai választott vezetők felelőssége kell legyen. Most ezzel a módosítással gyakorlatilag minden a miniszter kezébe kerül, ez elfogadhatatlan a Jobbik számára, ami valóban polgári erőként és nemzeti néppártként küzd az oktatásügy és a felsőoktatás jobb finanszírozásáért és támogatásáért.

Meg kell mondjam, hogy valóban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejötte is nagyon érdekes esettanulmány volt. Egy-két dolgot hadd idézzek fel azért, mert azt gondolom, egy folyamat végén vagyunk. Az lehet, hogy ez a módosítás már valóban csak technikai jellegű, hogy négy fenntartó miniszter helyett egy fenntartó miniszter van itt megnevezve, ettől miért lenne ez jobb, azt persze senki nem mondja meg, de igazándiból a legfontosabb probléma megítélésünk szerint az, hogy miért van a kormánynak egy kivételezett magánegyeteme.

Egy olyan egyetemi világban Magyarországon, ahol egyébként általános az alulfinanszírozottság, ehhez képest a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói létszáma olyan kis és közepes egyetemekre jellemző, mégis nagyságrendileg négyszer annyi fejlesztési és költségvetési forrás jut egy hallgatóra ezen az egyetemen, mint a magyar átlag. Ezenkívül, mondjuk, az egyetem kapott egy 600 férőhelyes kollégiumot abban az időszakban, amikor az egyetem összes hallgatói létszáma 1800 fő volt. Hát, arányaiban bármelyik magyar egyetem ezt az arányt nagyon-nagyon megköszönné, miközben egyébként a magyar egyetemek valóban helyhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küszködnek a kollégiumok terén is.

Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a kollégiumok állapota nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Becslések szerint a kollégiumok közel 80 százaléka jelenleg nem felel meg a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, tehát nem valami fantasztikus luxuskívánalmaknak, hanem a jelenleg hatályos magyar jogszabályi előírásoknak sem. Csak infrastruktúra-fejlesztésre kapott ez az egyetem 50 milliárd forintot, uniós és költségvetési forrást a megalapítása óta. Az, hogy a nemzetközi rangsorokban komolyan jegyzett magyar egyetemek ilyen nagyságrendű fejlesztési forrásokról csak álmodni tudnak, azt már nem is kell itt hangsúlyoznom.

Arról nem beszélek, hogy ha még nagyobb összefüggésbe helyezzük az egész kérdést, akkor az sem véletlen, hogy nemcsak az MTA 28 milliárdos tétele kerül most az új Innovációs Minisztérium költségvetésébe, hanem az egyetemek kutatás-fejlesztésre szolgáló 29 milliárd forintja is, és az OTKA, tehát az alapkutatásokra kiírt alap 13 milliárd forintja is még jobban összpontosul; mert az egyetemek vagy a tudósok biztos nem tudják megmondani azt, hogy mit érdemes kutatni.

Minden ebben a nagyobb összefüggésben értendő megítélésünk szerint. Ennek az egyetemnek a rektora, Patyi professzor úr egyben a Választási Bizottság elnöke volt, és hogy milyen teljesítményt nyújtott a választások alatt, azt én itt most nem szeretném ecsetelni. Eleve azt szeretném megjegyezni, az, hogy egy professzor egyben egy rektor, egyébként pedig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, ez egy normálisan működő demokráciában elképzelhetetlen lenne. Az már csak hab a tortán, hogy a sajtóban bírságbajnokként ismertté vált Patyi professzor úr lesz most a különbírósági rendszer vezetője, ami arról szól majd, hogy a különbíróságokra kirendelt fideszes pártkatonák mindent megítélnek majd a Fidesz érdekében, ha bárki merészeli a fideszes államhatalmat bármilyen formában beperelni. Persze, perelni mostanában egyre nehezebb.

Már ’17 őszén kiszivárogtak olyan tervek is a kormány részéről, ami szerint 2023-tól csak az tölthet be majd vezető pozíciót a magyar közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi mesterképzését. Államtudomány: ez egy érdekes tudomány. Ez a tervezet ugyan azóta lekerült a napirendről, de már maga az, hogy egy ilyen hír megjelent, rendkívül aggasztó megítélésünk szerint. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy az egyetemen végzettek azért némi pozitív diszkriminációban részesülnek már most is, úgy hallik.

Azt szeretném kifejteni, ennek megfelelően módosító indítványokat is fogunk természetesen benyújtani ehhez a törvénymódosításhoz, egyszerűen azért, mert felháborítónak tartom azt, amit idézek az 5. §-ból, hogy milyen feladatokat ad egy egyszemélyi miniszter kezébe, adna ez a törvénymódosítás. Idézem a b) pontot, ami, azt hiszem, minden, még az egyetemi világhoz nem is annyira kötődő ember számára egyértelmű lehet. Azt mondja a b) pontban, hogy a fenntartó dönt az egyetemre felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztásáról. A c) elfogadja az intézményfejlesztési tervet. A d) meghatározza az egyetemen magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők számát. Az i) meghatározza a szakmai ellenőrzés rendszerét. Hogyan? Milyen formában? Ez a szó, hogy szakmai ellenőrzés, a felsőoktatási törvényben nem is létezik. Ez egy olyan gumiparagrafus, amibe bármi belefér, hogy meghatározza a szakmai ellenőrzés rendszerét.

Ezeket a példákat azért olvasom föl konkrétan, mert ugye, lehet erre azt mondani, hogy ez egy technikai jellegű módosítás, de azt azért ki szeretném fejteni, hogy az universitas, amit államtitkár úr is emlegetett, azt jelentette, hogy az egyetemi oktatók és kutatók, valamint a hallgatók egysége és nem az állampárt és az egyetem egysége.

(15.40)

Tehát azt szeretném végezetül kifejteni, hogy ebben az összefüggésrendszerben és ezekkel az aggasztó tendenciákkal együtt a Jobbik-frakció nevében ezt az előterjesztést nem tudjuk támogatni. Az ennek megfelelő módosító indítványokat, amelyek arról fognak szólni, hogy mindazon kérdéseket, amelyeket a középkor óta az egyetem szenátusa szokott eldönteni, azt az egyetem szenátusa döntse el a továbbiakban is, be fogjuk nyújtani.

Végezetül még egy utolsó idézet annak az érzékeltetésére, hogy miért jók ezek a módosító indítványok, amelyek a szenátus hatáskörébe fogják utalni mindezeket a kérdéseket. A futball-vb kapcsán, csak a foci-vb-t kedvelők kedvéért utalnék a Königsberg városában született Immanuel Kantra most éppen Kalinyingrádnak hívják a várost , és a tőle vett idézettel szeretném zárni a mondanivalómat. Kant mondta azt, hogy „a tudósokról mint tudósokról csak tudósok ítélhetnek”. (Potocskáné Kőrösi Anita: Így van!) Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu