DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gyülekezési jog elsőgenerációs politikai jog, amely alapján mindenki jogosult békés gyűléseken részt venni. Ebből a tételmondatból kiindulva a rendszerváltás megalapozásaként csaknem három évtizeddel ezelőtt szinte elsőként fogadta el a régi Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló ’89. évi III. törvényt, mely akkor rendkívül előremutató volt, különösen a megelőző 40 év szocializmusának tiltó szabályait követően.A Gytv. mintegy három hónappal az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása előtt és több mint egy évvel az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása előtt, 1989. január 24-én lépett hatályba. A Gytv. szövegén azóta csak apróbb, jellemzően más törvények fogalomhasználatához kapcsolódó, egységesítést szolgáló pontosításokra került sor. Ez alól csupán az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény volt kivételnek tekinthető. A Gytv. szövegének legjelentősebb változását azonban a 75/2008. Ab-határozat hozta, amely megsemmisítette a Gytv. 14. §-a be nem jelentett gyűlések feloszlatását kötelezően előíró rendelkezését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elvitathatatlan tehát a Gytv. korszakos jelentősége, azonban a korszerűnek soha nem nevezhető törvény mára végképp elavulttá vált, a szerteágazó és a 29 év alatt többször jelentősen is irányt váltó gyakorlatnak köszönhetően pedig napjainkra már szinte alkalmazhatatlanná vált. A gyülekezés korlátainak rendszere a Gytv. által ismert két megtiltási ok, a szerteágazó bírói gyakorlat, valamint a Gytv.-n túlmutató, szűkítő értelmezés miatt felülvizsgálatra szorul, ugyanis mára a Gytv. szinte teljes mértékben kiüresedett.

Napjainkban, tisztelt képviselőtársaim, odajutottunk, hogy a bírósági gyakorlat teljesen kiszámíthatatlan e vonatkozásban. Képzeljék el, van már arra is példa, hogy ugyanazon bejelentő tartalmilag megegyező, különböző bejelentéseit a bíróság eltérően ítélte meg. Mindez az abszurditás végül manifesztálódott abban, hogy a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 2016-ban kifejezetten felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit ugyan már hozza összhangba. Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény hetedik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, családi életének és otthonának sérelmével, vagyis alaptörvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának külső korlátja lehet. Külső korlátja lehet másoknak a magán- és családi élethez való joga, valamint mások otthonának tiszteletben tartásához való jog.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A gyülekezési jogról szóló T/707. számú új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartva és biztosítva a gyülekezési jog szabadságát, továbbá a nemzetközi sztenderdeknek is megfelelően korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlatát.

A jelen törvényjavaslat, mint már mondtam, a német joggyakorlatot, azon belül különösen a bajor joggyakorlatot alapul véve a közbiztonság és a közrend, illetőleg mások jogainak és szabadságának sérelmét helyezi középpontba, amely szempontok így nemcsak megtiltási okként, hanem feloszlatási okként is megjelennek. A megtiltási okok rendszerét a javaslat egy további esettel egészíti ki, nevezetesen azzal, hogy a gyűléseket a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra áldozataira emlékeztető helyszíneken és napokon bizonyos feltételek fennállása esetére kizárja. Ezen ok az áldozatok emlékét és a hozzátartozók jogait hivatott biztosítani.

A törvényjavaslat egy fontos különbsége a hatályos Gytv. rendelkezéseihez képest, hogy nem szabályozza a gyülekezési jogról szóló törvény hatálybalépése alól kivett gyűlések körét. A törvényjavaslat mindezek mellett tisztázza a gyűlések, a szervező, a vezető és a rendező fogalmát, valamint utóbbiak esetében azok kötelezettségeit is. A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest pontosabban szabályozza a bejelentési kötelezettséget, továbbá együttműködési kötelezettséget ír elő a szervezők részére. Fontos újítása a törvényjavaslatnak az, hogy meghatározza a résztvevők kötelezettségeit is, továbbá ennek keretében előírja a gyűlés zavarásának a tilalmát, a versengő gyűlések fogalmát és szabályait, a gyűlés bejelentésének legkorábbi időpontját, valamint az egyenruha viselésének tilalmát, továbbá a gyűlésen fegyveresen vagy felfegyverkezve, illetve védőfelszerelésben való megjelenés tilalmát.

Szintén fontos újdonsága a törvényjavaslatnak, hogy a gyűlések rendjének biztosítása érdekében, figyelembe véve a gyűlésre való gyors és akadálymentes eljutást, ellenőrzési pontokat is létesíthet a rendőrség, amelyek abban az esetben lesznek alkalmazhatóak, ha fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy valaki a gyűlésen fegyveresen vagy felfegyverkezve kívánna részt venni.

Emellett fontos kiemelni, hogy a javaslat a gyűlések békés jellegének megőrzése értelmében új büntető törvénykönyvi és szabálysértési tényállásokat alakít ki, amelyek garantálják ezen új szabályok érvényesülését, valamint hatékony visszatartó erőt és fellépést garantálnak a gyűléseket megzavaró személyekkel szemben.

(22.30)

A törvényjavaslat által tehát egy olyan gyülekezési szabályozás kerülhet elfogadásra, amely megfelelő választ ad a rendszerváltás óta eltelt időben megtartott gyűlések tapasztalatai alapján felmerült gyakorlati kérdésekre. Mindezek okán a KDNP parlamenti frakciója támogatja a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslat az Alaptörvény hetedik módosításának megfelelően pedig azt garantálja, hogy a magánélet legyen védett, továbbá az otthon nyugalma is védelmet kapjon a zaklatással szemben. Mindez azt jelenti, hogy a magánélethez való jog minden embert megillet, és azt a közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani. Ezért ki kell emelni azt, hogy úgy a közéleti szereplőt, mind a nem közéleti szereplőt egyenlően megilleti a magánélet védelme és az otthon védelme.

A közügyek szabad megvitatása nem járhat a magánélet és a családi élet, valamint az otthon sérelmével. Emellett a közügyek szabad megvitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a közéleti szereplőt a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.

Figyelemmel pedig arra a tényre, hogy az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás formáit is megváltoztatták, ezért a magánélet védelme kiterjed úgy a fizikai úton megvalósuló zaklatásra, mint az interneten megvalósuló zaklatásokra egyaránt. Az egyén méltóságát és magánélethez fűződő jogát biztosítani kell a közösségi médiatérben is. Ezért a törvényjavaslat garantálja az egyén számára a privát szféra biztonságát a magáncéllal megosztott és közzétett tartalmak tekintetében is.

Mindezek alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/706. számú törvényjavaslatot is. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu