BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vita mostani szakaszában gyakorlatilag ugyanazokat az észrevételeket, véleményeket hallhattuk, amelyeket az általános vita, illetőleg a részletes vita során a különböző frakciók kifejtettek. Ezért is kénytelen vagyok néhány állítással vitatkozni, és sajnálatomnak kell hangot adjak akkor, amikor azt mondom, hogy sok olyan megállapítás hangzott el az ellenzéki padsorokból, amelyeket a tényszámok nem támasztanak alá. Az egyik megállapítás a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat kapcsán az volt, hogy a korai tervezés megalapozatlanná teszi a költségvetést, máshogy alakulhatnak a makrogazdasági számok, tehát ez a költségvetés kiszámíthatatlan. Tényszerűen szeretném elmondani, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a negyedik olyan törvényjavaslat, amelyet a kormányzat az Országgyűlés tavaszi ülésszakára nyújtott be, és amelynek az elfogadása jóval a naptári év megkezdése előtt várható. Én azt gondolom, hogy ez a korai költségvetés az eddigi években kiállta az idő próbáját, emlékezhetünk a 2016-os vagy ’17-es számokra is, és azt gondolom, hogy minden gazdasági szereplőnek előnyt jelent az, hogy a költségvetés elfogadásával párhuzamosan a várható adószabályokat is meg fogják ismerni.

Az pedig tényszerűen nem igaz, hogy nem ismerjük a 2017-es tényszámokat. Tudjuk, hogy az előzetesen tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél helyett 2 százalék lett a hiány, tudjuk azt, hogy a magyar gazdaság növekedése bőven az uniós átlag fölött, 4 százalék volt, és tudjuk azt, hogy az államadósság-ráta bármilyen összehasonlításban bármilyen összehasonlításban! nézzük is, csökkent. Ugyanígy ismertek a 2018. év várható folyamatai, úgyhogy engedjék meg, hogy vitatkozzak Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal például a növekedés vagy a költségvetés helyzete tekintetében, és elmondjam azt, hogy a 2013-as növekedési fordulatot követően a magyar gazdaság az elmúlt négy évben, a megelőző négy évben 3,6 százalékos átlagos növekedést ért el.

Képviselő asszony azt mondta, hogy az idei növekedési számot sem ismerjük. A benyújtott törvényjavaslat indoklása tartalmazza, mint ahogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó úgynevezett fejezeti köteteket is törvényi határidőben terjesztette a kormányzat az Országgyűlés elé. Az idei növekedésnél hadd mondjam el azt, hogy az OECD például 4,4 százalékos növekedéssel kalkulál, a kormányzat 4,3 százalékkal, de számos olyan elemző intézetet fogunk találni, aki reálisnak tartja az idei évben is a bőven 4 százalék fölötti növekedést. Ez az a bázis, amelyre építettük a költségvetést, és amelyben 4,1 százalékos növekedéssel kalkulálunk.

Abban egyetértek a különböző felszólalókkal, hogy minden makrogazdasági számot pontosan nem lehet megmondani. Ha az ellenzék padsoraiból valaki tudja, hogy a forint-euró árfolyama két hét múlva, egy hónap múlva vagy a jövő évben milyen szintet fog elérni, akkor vagy zseni, vagy mágus, és javaslom, hogy a tőzsdén határidős ügyleteket kössön. Azt gondolom, hogy egy piacgazdaságban, amikor az árfolyam szabadon lebeg, csak technikai feltételezésekkel tudunk élni, és felidézném azt, hogy az általános vita megkezdésekor gyengébb volt a forint, mint most, és azt is felidézném, hogy semmilyen olyan fundamentumot nem tudott az elmúlt hetekből senki sem mondani a magyar gazdaságból, ami országspecifikussá tenné ezt az említett árfolyamváltozást. Látnunk kell, hogy a világ nagy jegybankjai milyen politikát folytatnak, látnunk kell, hogy a térségben milyen árfolyamváltozások vannak, és látnunk kell azt is, hogy ezek a változások hogyan hathatnak a magyar gazdaság helyzetére.

Ezen, még pontosan nem számszerűsíthető tényezők miatt a jövő évi költségvetést megemelt tartalékokkal számoltuk. Arra is készülünk, hogy a sokszor említett világgazdaságból érkező hullámok, legyenek azok akár pénzpiaciak, akár reálgazdaságiak, befolyással bírhatnak a költségvetésre. Épp ezért én továbbra is azt gondolom, hogy jól tette akkor a kormány, amikor megemelte a tartalékok szintjét, és ha megint Jobbik-oldalról a hazardírozás hangzott el, azért hadd mondjam el, hogy a megemelt 165 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat terhére 789,7 milliárd forintnyi módosító indítványt nyújtott be a Jobbik. A Párbeszéd soraiból is Tordai Bence képviselő úr fenntarthatóságról beszélt, felelősségről. Tényszerűen mondom, a Párbeszéd képviselői a 165 milliárd forintos központi tartalék terhére 446,5 milliárd forintos módosító indítványt nyújtottak be. Ezek az indítványok tehát nemhogy kinullázták volna a központi tartalék szintjét, hanem annál jóval nagyobb összegű indítványt fogalmaztak meg, én ezt nem gondolom felelős költségvetési javaslatnak.

Lehet arról beszélni, hogy milyen területekre szánnának többletforrást, de ezek az indítványok épp hogy felelőtlenül mutattak rá, sőt technikailag, matematikailag is értelmezhetetlen módon mutattak rá a többletek fedezetére.

Ezen tartalékok fedezete mellett azzal számolunk, hogy így is az említett 4 százalék fölötti növekedés a legtöbb területen többletkiadásokra ad lehetőséget. Családtámogatások: valóban vannak olyan családtámogatási tételek, amelyeknek nem növekszik az összege 2018-ról ’19-re, de kérem, akkor nézzük meg azt, hogy mik növekednek, és nézzük meg azt, hogy milyen összeget érhetnek el az adókedvezmény vagy direkt támogatás formájában nyújtott családtámogatások.

A 2000 milliárd forintot haladhatják meg, amennyiben a tisztelt Országgyűlés a benyújtott költségvetésitörvény-javaslatot elfogadja. Emlékeztetnék arra is, hogy a kétgyermekes családok adókedvezménye havi 40 ezer forintra bővül, ez mintegy 480 ezer forint kedvezményt jelent az érintett családok számára.

A növekedésnek köszönhetően az adóterületen további változásokkal számolunk. Valamennyi tej áfája, áfakulcsa 5 százalékra csökkenhet, a lakossági átutalások mentesülnek 20 ezer forintos összegig a pénzügyi tranzakciós illeték alól, a szociális hozzájárulási adó kulcsa ismét 2 százalékponttal csökkenhet a reálkeresetek alakulásának függvényében, és lényegesnek tartom azt, hogy az idősebb munkavállalók foglalkoztatását segíti az a javaslat, amelynek értelmében 2019-től a munkavállalás során csak személyi jövedelemadót kellene fizetni, és egyéb adót a munkáltatónak, illetőleg a munkavállalónak nem.

Az inflációról sokszor szó volt. Az önök előtt lévő törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a nyugdíjak megőrzik reálértéküket, ha adott esetben nagyobb lenne az infláció, akkor is, és jövőre számolunk a nyugdíjprémium kifizetésével is, hiszen 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést tartunk reálisnak. Nő a katonák, a rendvédelmi dolgozók fizetése vagy az egészségügyi dolgozók fizetése is, és a kormánytisztviselők és az önkormányzati köztisztviselők esetén is béremelés valósulhat meg.

Az ágazati többleteknél az oktatás és az egészségügy területe sokszor elhangzik. A tisztelt Országgyűlés által megvitatott módosító javaslatoknak köszönhetően az oktatási ágazat 18 milliárd forinttal többel gazdálkodhat 2019-ben, mint 2018-ban. 2010-hez képest a növekmény 606,1 milliárd forint. Nem fognak tudni olyan statisztikát mutatni, amely az oktatási ágazat kiadásait reálértékben csökkenő szinten mutatná be.

Hangsúlyozom, meg lehet nézni 2010 óta a tényszámokat, ezekkel lehet összevetni az oktatási ágazat jövő évi kiadásait.

Az egészségügyi területen 101 milliárd forint a többlet, a már említett béremelések mellett az ágazat számos további területen rendelkezik pluszforrásokkal. 2010-hez képest 505,2 milliárd forint a többlet. Tehát amikor önök ágazatok ellehetetlenítéséről beszélnek, akkor kérem, hogy nézzék meg a tényszámokat, és azt is nézzék meg, hogy nemzetközi összevetésben hogyan néznek ki ezek a számok. Míg 2010 előtt egészségügyi területen az OECD-s statisztikák alapján az egy főre jutó támogatások csökkentek, addig 2010 után, 2009 után az OECD-statisztikák alapján ezek a kiadások növekedtek.

Honvédelem, biztonság: 156 milliárd forintos többletről beszélhetünk mind a honvédségi, mind a belügyi ágazatnál. Olyan többletekről beszélünk, amelyek azt garantálják, hogy az a biztonság, amit az elmúlt években elértünk, 2019-ben is jellemezze a magyar költségvetést. Azt gondolom, hogy ez a költségvetés lehetővé teszi azt, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően adócsökkentéseket hajtsunk végre, többletkiadásokat biztosítsunk, és mellette a tartalékokon túl egy érdemi hiánycsökkentést érjünk el. 1,8 százalékos hiánnyal kalkulálunk, és ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az államadósságot is tovább tudjuk mérsékelni.

Én azt gondolom tehát, hogy a vita folyamán kialakult törvényjavaslat egyszerre szolgálja a magyar gazdaság egészének fejlődését, egyszerre szolgálja azt, hogy az állam pénzügyi mutatói jól alakuljanak, és mellette a magyar családok számára érdemi továbblépést jelenthet akár adóterületen, akár kiadási területen nézzük meg a várható változásokat.

Mindezek alapján megköszönöm az Országgyűlés munkáját, a felelősségteljes hozzáállást a módosító javaslatokról való vitában, és jó szívvel javaslom a költségvetést elfogadásra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu