DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha volt olyan kormányzat, amelyik minden pénzügyi vagy politikai hatalmassággal szembe mert szállni az emberek érdekében, pontosan azért, hogy akik nehéz helyzetbe kerülnek, vagy azért, mert keveset keresnek, vagy azért, mert sokan a nagycsaláddal együtt a szegénységet is vállalták 2010 előtt, vagy azért, mert a bankok akarnak rajtuk nyerészkedni, akkor ez a Fidesz-KDNP-kormány volt. Az elmúlt időszakban az önök padsoraiból hányszor hallottuk azt, hogy ha ilyen radikálisan megemeli a kormány a minimálbért, akkor az mekkora csapás lesz a magyar cégek számára! S igen, radikálisan megemeltük a minimálbért, mert 73 ezer forintról 138 ezer forintra emeltük, és a szakképzett-minimálbért is a duplájára emeltük. Tettük ezt úgy, hogy egységes ellenzéki kórus hangoztatta, hogy ez egy hibás lépés, mert a magyar gazdaság számára ez óriási visszalépés lesz, és cégek tömegei fognak bedőlni.

Nem dőltek be, csak a multik végre elkezdték rendesen megfizetni a magyar munkaerőt, végre elkezdtek rendes bért fizetni. Ez magával hozta a többi bér emelkedését is, és így elmondhatjuk, hogy most már több mint 51 százalékkal többet keresnek átlagosan a magyar emberek, mint kerestek 2010-ben; másfélszeresére nőtt az átlagbér Magyarországon.

Ebben része volt annak, hogy először elindítottuk a béremelést a pedagógusoknál, aztán folytattuk az ápolóknál, az orvosoknál, a rendvédelmi dolgozóknál, a járási hivatalokban dolgozóknál, a kulturális intézményekben dolgozóknál, és még folytathatnám. S mindemellett bevezettük a családi típusú adózást, amely a családoknál hagyja a jövedelem egyre nagyobb részét. Ha megnézi, hogy évről évre mennyi az a havi összeg, amely a családoknál marad és nem vonjuk el adóként, akkor azt látja, hogy 20 ezer forint környékéről szépen bőven 25 ezer forint fölé emelkedik ez az összeg havonta, pontosan azért, mert egyre többen is tudják igénybe venni, és egyre magasabb fizetés után tudják az adókedvezményeket igénybe venni.

S amikor kellett konfliktust vállalni a bankokkal a devizahitelek kapcsán, megtette Magyarország, és olyan árfolyamgátat vezetett be, olyan végtörlesztési lehetőségeket vezetett be, amelyek ellen a bankok kézzel-lábbal tiltakoztak, ennek ellenére azt mondta a magyar kormány, hogy ezeket a jogszabályokat elfogadja, és a magyar emberek otthonait, lakásait megvédi. Emlékszik ön is ezekre a vitákra. Az ellenzék ritkán támogatta ezekben az esetekben a kormány álláspontját.

Ez ügyben hadd idézzem önnek az Eurostat kimutatását; szeretik önök a brüsszeli statisztikákat. Ennek köszönhető, hogy 2010 után egy pozitív folyamat indult el, és azok száma, akiknek hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos hátraléka van, az Eurostat által validált számok szerint 1 millió 89 ezerre csökkent. Ennyivel kevesebb embernek van már szociális, lakhatási problémája. Vagy a rezsicsökkentésnek köszönhetően, amelyet önök szintén elleneztek, hogy be fog dőlni a teljes magyar közszolgálati rendszer, de igazából csak külföldi tulajdonú cégek luxusprofitját védték önök az ellenzéki sorokból, nos, a lakás megfelelő fűtésének problémájával már 766 ezerrel kevesebb magyar háztartás küszködik.

Ha azt nézzük, hogy anyagi okokból valakinek nincs autója, nos, közel 600 ezerrel kevesebb olyan ember van, aki nem engedheti meg magának, hogy autója legyen. Hogy mennyien mehetnek el évente legalább egyhetes üdülésre: szintén mondom - hogy egy Eurostat által validált adatot idézzek önöknek -, közel 2 millió embernek most már nem jelent ez problémát, 2 millióval többen tudnak elmenni évente egy hétre nyaralni. Nem nyílik tehát ez az olló, tisztelt képviselő úr, hanem éppen hogy záródik.

Hiszen ha ön is megnézi, hogy milyen a legmagasabb és legalacsonyabb ötöd jövedelmek közötti különbség, ön arról beszélt, hogy kevesebb… - megtisztelne, ha figyelne rám. Nos, azt mondta, hogy egyre nő a különbség és Magyarországon szembeötlően nagy a különbség a gazdagok és a szegények között, de ha megnézi szintén az önök által nagyon kedvelt európai kimutatásokat, akkor azt látja, hogy az EU-átlag 5,2-szeres jövedelemkülönbség, a magyar pedig 4,3-as. Kisebb Magyarországon a jövedelmi különbség a sokat és keveset keresők között. S mondhatnám még, hogy több mint 750 ezer emberrel többen tudnak dolgozni, és még számtalan szociális példát is tudok mondani.

Azért tértem ki kevésbé az ápolási díjra, mert ön egy interpellációt is benyújtott ezzel kapcsolatban. De azért elmondanám, hogy azzal szemben, ami 2010 előtt éveken keresztül volt tapasztalható, hogy egy fillérrel sem nőtt az ápolási díj összege, mi igyekeztünk erre több és több forrást biztosítani, éppen ezért bevezettünk egy új kategóriát is, a kiemelt ápolási díjat. Aki tehát emelt ápolási díjat kapott 2010 környékén, az 37 050 forint volt, ehhez képest most 58 680 forintot kap, ami 63 százalékkal magasabb. Valóban kevesebb, mint amennyit szeretnénk nekik adni, ezért ön is olvashatta a hírekben, hogy hány szervezettel egyeztettünk a nyár folyamán a további emelésekről, és az interpellációs válaszban majd kitérek arra, hogy mire fogunk valószínűleg ezekben jutni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu