OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Örömmel szólok hozzá a vitához, de nem a hitvitához, hiszen a klímaváltozást nem lehet hitvitának tekinteni, aki ezen az úton jár, az téves, rögös útra tévedt. Fontos ügyről van szó, olyan ügyről, ami évtizedekig velünk lesz; olyan ügyről, amit mi elkezdünk, de a küzdelmet majd unokáink is folytatni fogják. A XXI. század végére az átlaghőmérséklet emelkedése a nyári hónapokban elérheti a 4 fokot. A csapadék mennyiségének eloszlása az agrárium szempontjából negatív irányba változik, új betegségek jelennek meg, az allergiás időszakok jelentősen megnőnek. És még sokáig sorolhatnánk az elrettentő tényeket.

Itt van ma a Ház előtt a NÉS. Itt ez az anyag előttünk, sok jó és fontos megállapítással. Ez egészen úgy hangzik, mintha ezt a kormányt akár egy pillanatig is érdekelné, hogy lehet-e csökkenteni a környezeti ártalmakat vagy a károsanyag-kibocsátást, esetleg segíteni a megújuló energiák térnyerését.

Úgy hangzik, hogy ez a kormány csinál valamit, elvégre, ha van egy stratégia valahol leírva, akkor biztos tettek is követik azt. Akkor lássuk, hogy a nagy nemzeti éghajlatváltozási stratégia keretében miket tett a kormány az előző években!

(15.40)

Egyik első dolgukként megszüntették a zöldombudsman intézményét, és megszüntették a Környezetvédelmi Minisztériumot. Nincs olyan támogatott beruházás ma Magyarországon, amelynél érdemben vizsgálták volna, döntési szempont lett volna, hogy milyen hatással lesz a környezetre, a levegőre, az élővilágra. Én magam kezdeményeztem például olyan határozati javaslatot, amely szerint a városokban csak úgy lehetne építési engedélyt kiadni a beruházóknak, ha vállalnak fásítást. A Fidesz ezt szemrebbenés nélkül leszavazta. De mondok más példát: minden évben más magyar városban kellett nekünk, ellenzékieknek és DK-soknak megakadályoznunk, hogy gumiégető épüljön. Önök mindent megadtak volna, állami milliárdokat, stratégiai megállapodást, bármit, semmit sem törődve a környezeti hatásokkal és a levegőbe szabaduló rákkeltő anyagokkal. Nekünk akkor is fontos volt a környezetvédelem, amikor önök egy gumiégetőt istápoltak, és vitték egyik városból a másikba, amikor azt mondták az embereknek, hogy meg fogják védeni otthonaikat az ilyen mértékű környezetszennyezéstől.

Önök évtizedekre adósságba verik Magyarországot a Paksi Atomerőmű bővítéséért. Az egész fejlett világ azzal foglalkozik, hogyan tudna még több háztartást megújuló energiával ellátni. Mi javaslatot tettünk arra, hogy az erre szánt összeget egészítsük ki MNB-s forrásokkal, és így hozzunk létre egy ház- és lakásfelújítási alapot. Ez lenne a valódi energiamegtakarítás, ez lenne a valódi küzdelem a klímaváltozás ellen. Önök adósságba vernek minden magyart, aggastyántól a ma született csecsemőig. Ráadásul hova sietünk? Ha még szükséges is lenne a beruházás, akkor is bőven elég lenne 2027-ben elkezdeni az építkezést, 2035-ig ugyanis a mai blokkok bőven ki tudják szolgálni az országot, addig meg sok további fejlődés történhet a többi technológia terén. Közben azt se felejtsük el, hogy a nyári hőhullámok már idén is olyan forróak voltak, hogy ha önök nem csalnak a méréssel, a Duna vizének felmelegedése miatt le kellett volna állítani a Paks I.-et is.

Tisztelt Képviselők! Most szólok, hogy évről évre egyre nehezebb lesz azt állítani, hogy a Duna hőmérséklete nem éri el a 30 Celsius-fokot. A globális felmelegedés nem önöknek dolgozik. A jelentés szerint 2021 és 2050 között minden évszakban egy fokkal melegebb lesz az átlaghőmérséklet, és az ország egész területén még több hőhullámra és nyaranta hosszabb aszályos időszakra lehet számítani. A Duna majd nem 30 fokos lesz, hanem biztosan több. Ha a Duna nem lesz képes a reaktorok megfelelő hűtésére, márpedig nyáron, amikor a legtöbb elektromos áram kell a klímák miatt, nem lesz képes, az már most látszik, akkor nemcsak Paks II.-t kell majd leállítani, ha egyszer elkészül, hanem Paks I.-et is.

A világ legjobb kutatói ma azon törik a fejüket, hogy a megújuló energiát hogyan lehetne hosszabb ideig, nagyobb mennyiségben, hatékonyan tárolni. Az Egyesült Államoktól Németországig ez foglalkoztatja a fejlett világot. Önök mit tesznek? Szétverik az Akadémiát, felszámolják a tudományos élet szabadságát, kutatásokat akasztanak meg források elvonásával. Éppen most, ezekben a hetekben kerülünk olyan versenyhátrányba a kutatás-fejlesztésben, amit nem fogunk tudni behozni. Nem mi fogjuk megmutatni az utat a világnak, hanem majd mi fogunk kullogni azon országok után, ahova most tudósaink menekülnek. Ha a nemzeti éghajlatváltozási stratégia egy létező és működő dolog lenne, akkor ez nem történhetne meg. Önök be akarják szántani a CEU-t, ahol az egyetlen olyan magyar kutató dolgozik, aki tagja a klímakutatásokért Nobel-díjat kapott csapatnak. De lássuk, mit tettek még! közel sincs vége.

Önök különadót szabtak ki a napelemekre. Az egész világon adókedvezményekkel, állami támogatással ösztönzik a napelemek telepítését, önök megadóztatták. Ez ám az éghajlatváltozási stratégia! Feküdjünk keresztbe a fejlődésnek, és akadályozzuk meg, hogy a környezetet nem terhelő megújuló erőforrásokat lehessen kiaknázni! Nem mindenki más jön szembe az autópályán, kedves képviselőtársaim, hanem önök mennek szembe mindenki mással a fejlődéssel, a jövővel és a józan ésszel. De még mindig nincs vége.

Önök olyan buszokat vesznek Budapestnek, amelyek más európai városokban leselejtezésre kerültek, nem függetlenül a károsanyag-kibocsátásuktól. Jöhetnek és mehetnek a hibridhajtású elektromos buszok Európa-szerte; önök inkább megveszik azokat a selejteket a budapestieknek, amelyeket az európai nagyvárosok levetettek. Megjegyzem, még csak nem is spóroltak ezzel, hiszen ha normális buszokat vesznek, az se került volna többe. Lehetett volna környezettudatos döntést hozni. De nem csak ezzel adtak egy pofont a nemzeti éghajlatváltozási stratégiának Budapesten.

Környezetvédelem ide, levegőminőség oda, soha egyetlenegy kormány nem vágott ki annyi fát Budapesten, mint önök. A Liget-projekttel lesz egy Városligetünk betonból és térkőből. Hiába törekednek arra minden európai nagyvárosban, hogy minél több közparkkal és növényzettel óvják a város levegőjét, önök ennek is az ellenkezőjét csinálják. Az Európai Számvevőszék idei jelentése szerint Magyarországon rosszabb a levegő, mint Kínában vagy Indiában, a magyar emberek átlagosan két évet veszítenek az életükből a magas légszennyezettség miatt. Az Európai Bíróság még egy jelentős bírságot kiszabhat hazánkra a magas légszennyezettség miatt. Amikor önök ennek ellenére kivágják a fákat, akkor saját maguk és Magyarország alatt is vágják a fát, átvitt értelemben és szó szerint is. De nem szeretnék önökkel igazságtalan lenni, hogy csak arról beszélek, mit csináltak. Már ebben sem volt sok dicsőség, de akkor néhány mondat arról, hogy mit nem csináltak.

Önök gyakorlatilag nem biztosítanak hazai forrást a klímaváltozás elleni küzdelemhez, sőt sokkal több uniós forrást lehetne észszerűen lehívni. A pénz ott van Brüsszelben, csak le kellett volna hívni, hogy a magyar családok pályázhassanak a támogatásra. Nem csak néhány milliárddal, sok tíz, sok száz milliárddal lehetett volna pályázni. Persze, oligarcha ezen nem tudott volna indulni, így értem, hogy miért nem ezt az utat választották. Ezzel párhuzamosan lehetett volna ebben példát mutatni azzal, hogy a kormány nem pályafűtött stadionokra költi a pénzünket, hanem iskolák és kórházak energia-korszerűsítésére. Le lehetett volna cserélni az összes iskola és kórház nyílászáróit, így talán nem okozna gondot a gázszámla kifizetése sem.

Mivel a környezetünk megóvása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemcsak a mi generációnk feladata, hanem az utánunk jövő generációké is, erre fel kellett volna készíteni a gyerekeket, diákokat. Lett kötelező hittan- meg erkölcstanóra, de a környezetvédelem fontosságáról továbbra sem tanulnak a gyermekeink többet. Még az új Nemzeti alaptantervben sem látszik erre még szándék sem. Hiába adóztatjuk meg a műanyag szatyrot, ha közben nem tanítjuk meg nekik, hogy mi vele a baj. Éppen iskoláskorban lehetne természetes beidegződéssé tenni a gyerekekben, hogy szelektíven gyűjtsék a szemetet, és tudatos energiafogyasztók legyenek. Önök ezt sem tették meg, pedig felnőttkorban már nehezebb lesz az ösztönzés.

Önök inkább szétverték a hulladékhasznosítás korábbi rendszerét, Budapesten ma tíz kerületben gyakorlatilag megbénult a szelektív hulladék begyűjtése, köszönhetően önöknek, országosan is csőd szélén áll a rendszer. És beszélhetnék még itt bármeddig arról, hogy ezen a bolygón fognak élni a gyermekeink, unokáink meg az önök unokái és az önök gyermekei is, teljesen világos, hogy önöket ez nem érdekli. Önöknek arra van a nemzeti éghajlatváltozási stratégia, hogy meg tudják szegni minden egyes pontját módszeresen.

Lehet, hogy most azt gondolják, az éghajlatváltozás csak annyit jelent, hogy majd erősebb fokozatba kell kapcsolni a klímát az állami Audikban nem is tévedhetnének nagyobbat. A világ összes országa egy nagyon komoly nemzetgazdasági, társadalmi és egészségi jelentőségű változással áll szemben, ki úgy, ki így keresve a megoldást. Minket, magyarokat felkészületlenül fog érni ez a változás, mert önök akkor is csak cinikusan megrántják a vállukat egy problémára, ha már itt áll a küszöbön.

Tisztelt Képviselők! Súlyos árat fogunk fizetni a mi gyerekeink, unokáink is, meg az önök gyerekei és unokái is. Ezt nem fogja megoldani, hogy Áder János két fideszes alkotmánymódosítás szentesítése között beszél egy kicsit a környezetvédelemről; itt azonnali intézkedésre lenne szükség. Nagyon nagy kár, hogy önök ebben nem partnerek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu