DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már a vezérszónoki felszólalások is rávilágítottak arra, de itt az előbb elhangzottak is, hogy nyilván egy olyan kérdésről van szó a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsán, ami olyan döntéseket igényel, amelyek sokszor az általános politikai logikát meghaladják, tehát nem közvetlen és rövid távú hasznokat vált ki egy-egy döntés. Olyan döntések szükségesek, amelyek túlmutatnak egy-egy négyéves ciklusnak a logikáján. Éppen ezért sokszor nagyon nehéz valódi tartalmat adni egy-egy ilyen témában megfogalmazott stratégiának.

(15.50)

Azt gondolom, sokkal hamarabb szükség lett volna már egy ilyen stratégiára. El is hangzott, hogy utoljára 2008-ban foglalkozott ilyen témával érdemben az Országgyűlés, de ha már itt van, akkor szerintem nagyon fontos lenne és nekem ez a vita tanulsága, vagy az én reakcióm erre ez , hogy milyen praktikus dolgokat lehet tenni ebben az ügyben, mik azok, amiket mi meg tudunk tenni, ami az egész ügy szempontjából, amit Magyarországon lehet tenni, csak egy-egy szelet, hiszen ez nyilván túlmutat a határainkon, ugyanakkor eddig is voltak olyan javaslataim az elmúlt években, amelyek a környezetvédelem kapcsán, a légszennyezettség felszámolása kapcsán fontosak voltak, és beleilleszthetőek lennének akár egy cselekvési tervbe, ami ez alapján a stratégia alapján elkészül.

Én a Sajó völgyében élek, itt él nagyjából 400 ezer ember, azt gondolom, az országnak azon a pontján, azon a területén, ahol mindig a legrosszabb légszennyezettségi adatok voltak, különösen abban a téli időszakban, itt januárra-februárra gondolok elsősorban, amikor erről hírek is vannak. Most már nyilván máshogy megy az adatközlés, ezt mindenki tudja, de szerintem nem az a megoldás, hogy nem beszélünk erről a problémáról, mert a helyzet valójában megoldásra vár. Akkor, amikor a légszennyezettségi adatokat nézzük, akkor mindig egy sötét terület, sötét folt volt ezen a bizonyos Magyarország-térképen a Sajó völgye. Ahogy átnéztem ezt a stratégiát, nagyon megijesztett az a kép, ami egybeesik ezzel, a légszennyezési adatokra szinte rávetíthető, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedés is egyébként a következő bő 30 évben többek között ezt a területet érinti leginkább Magyarországon, és az ebből fakadó halálesetszám-növekedés is ezt a területet fogja érinteni.

Ezért mondom azt, hogy szerintem nem várathat magára néhány intézkedés ebben a térségben. Döbbenetes és felháborító, hogy a Borsod megyeieknek, elsősorban a Sajó völgyében élőknek ilyen életminőségben kell élniük. Az egészségügy kapcsán elhangzott számtalan adat is bizonyítja, hogy a légszennyezés és a környezeti ártalmak kapcsán a halálesetek és az egészségkárosodások száma jelentősen magas ebben a térségben.

Több javaslatot is megfogalmaztam az elmúlt években ennek kapcsán, hogy hogyan lehetne ez ellen küzdeni. Oláh Lajos képviselőtársam helyesen utalt arra, hogy egyébként az Európai Unió lehetőséget biztosítana arra, nagyon sok európai uniós forrás lenne arra, hogy a háztartások is elinduljanak egy olyan úton, ami fenntarthatóbbá teszi a működésüket, csökkenti a kibocsátásukat, és az önkormányzatok is nagyon sok mindent tehetnének, akár például a barnamezős rehabilitáció kapcsán.

De nézzük mondjuk az épületenergetikai fejlesztéseket! Én azt látom, hogy például az iparosított technológiával épült lakóépületek felújítása kapcsán vagy egyszerűbben ezek panelépületek, bár csak részben panelépületek benyújtott pályázati lehetőségek nagyon beszűkültek 2010 óta. Először szinte megszűntek, majd azt kell mondjam, hogy nagyon beszűkült formában jöttek újra.

Miskolcon 2010-ig az ilyen technológiával épült épületek egyharmadát sikerült felújítani. Ez nyilván szigetelés-korszerűsítést is jelenthet, és természetesen a fűtés-korszerűsítést is jelentette. Ez gyakorlatilag megállt azóta. Egy ilyen vidéki nagyvárosban az épületek kétharmada változatlanul korszerűsítésre vár, és szerintem az ország több nagyvárosában ilyen problémákkal küzdenek. Ez a kibocsátáson jelentősen meglátszana. Lehetne erre költeni európai uniós forrásokat, csakúgy, mint a már korábban elhangzott közintézmények felújítására is.

A fűtés-korszerűsítések kapcsán pedig én azt látom, hogy a nagyon rossz légszennyezettségi adatok mögött a gépjárműforgalom mellett egyre inkább a korszerűtlen fűtés, a korszerűtlen technológiák használata áll. Az egyes családok számára is lehetőséget kellene biztosítani háztartásigép-cserére nagyobb számban, különös tekintettel kazáncserére, mert ez is jelentősen csökkenthetné a kibocsátást, és rövid távon közvetlenül segíthetné a levegőszennyezés ellen való küzdelmet is.

Azt kell mondjuk, az, hogy a gázár ott van, ahol, és egyébként mondjuk, a piaci árak további csökkentésre adnának lehetőséget, visszahozva ezáltal számtalan fogyasztót a gázfogyasztók körébe, ez szintén egy okozója a légszennyezésnek. Nagyon sokan mifelénk fűtenek azzal, amivel tudnak télen. A gáz a legdrágább, és egyébként a tűzifa nyilván magasabb áfakulccsal bír. Számtalanszor kezdeményeztük itt is, hogy 5 százalékra kellene csökkenteni a tűzifa áfáját, de hadd mondjam el azt is, hogy az előző télen nagyon sok észrevétel érkezett hozzám arról, hogy nem is áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre tűzifa. Nyilván ez is erősíti azt, hogy nem megfelelő tűzifával, vagy amivel lehet, azzal fűtenek, különösen a szegény magyar állampolgárok, és ez is a légszennyezést növeli. Nyilván fel kellene készíteni az erdészeteket erre a helyzetre, és még egyszer: átfogó kazáncsereprogram. Itt vannak az európai uniós források, szerintem nagyon sok magyar család lépne ebben a kérdésben, és lenne partner abban, hogy javítson a saját fűtési lehetőségein, illetve korszerűsítsen.

A gépjárműforgalom kapcsán is utalnék Oláh Lajosra, erősíteném az elmondottakat. Ő Budapest kapcsán beszélt a tömegközlekedésről, de a vidéki közlekedési centrumok, korábbi Volán-társaságok járműállománya is sokszor kritikán aluli. Mondom ezt úgy, hogy szinte mindennap megfordulok Miskolcon a Búza téren, elképesztően rossz a levegőminőség. Nagyon korszerűtlen buszok vannak, ha éppen tudnak menni, mert amúgy komoly járatkimaradások is vannak, de ez egy másik napirend lenne. Tehát ha az államnak elvárásai vannak, egyébként helyesen, egy éghajlatváltozási stratégia kapcsán, akkor magával szemben is legyenek elvárások, használja arra a magyar állam az európai uniós forrásokat, hogy a tömegközlekedésben minden járművet meghatározott idő alatt lecserél környezetkímélőre, olyanokra, amik nem bírnak ekkora kibocsátással és nem ilyen légszennyezést okoznak.

Ez is fontos volna, csakúgy, mint az, hogy adott esetben ezt egyébként én régóta hiányolom, a környező államokban van rá példa lakossági autócsere-programot támogasson az állam. Van, ahol bonokat adnak meghatározott értékben, a korszerűtlen, elavult gépkocsik lecserélését támogatva ezzel. Szerintem nagyon sok magyar család élne egy ilyen lehetőséggel is, és ez is nagyon sokat számítana a konkrét ügyben.

Nyilván nagyon sokan beszéltek előttem olyan dolgokról, amikre már csak röviden térnék ki, a napenergia, a szélenergia használatára, vagy minimum az erre való átállásnak a nem akadályozására, mert hallhattunk egyre-másra ilyen esetekről, például a szélenergia kapcsán. Jogszabály-módosítás is sokat segítene ebben a témában, de az is, hogy valóban inkább erre költsön az állam, mint egyéb, mondjuk, adott esetben luxus- vagy látványberuházásokra.

Én azt is jó megoldásnak tartanám, mivel a szén-dioxidot megkötik a fák és az erdők, hogy komoly erdőtelepítésbe fogjunk tudom, hogy vannak ilyen tervek, meg ezt mindig megtárgyalja itt az Országgyűlés is, hogy milyen elképzelések vannak , valóban komoly nagyságrendű erdőtelepítésre és a jelenlegiek megóvására van szükség.

Végül egyetlen dologról beszélnék: nagyon népszerű zöldmezős iparterületeket létrehozni. Mindenki szereti az ilyet, a nagybefektetőket könnyebb zöldmezővel csábítani, de közben sokszor elfeledkezünk a régi elhagyatott iparterületekről, amik az országban sok helyen megtalálhatók. Sajnos, a nehézipar összeomlásával sok ilyen kialakult Miskolcon és Borsod megyében is. Én azt javaslom, hogy végre vegyék napirendre az ilyen típusú barnamezős rehabilitációt. Ennek kapcsán is volt javaslatom, és ez sem talált meghallgatásra.

Konkrétan a szülővárosom kapcsán pedig azt mondanám, hogy mind a DAM barnamezős rehabilitációját, mind a légszennyezés felszámolása kapcsán tett lépéseket be lehetne emelni, adott esetben Miskolc kapcsán a „Modern városok” program pontjai közé. Ennek tényleg volna értelme, fontos volna. Javaslom ennek a felülvizsgálatát, és azt gondolom, hogy más magyar megyei jogú városok is újragondolnák a programjukat, ha látnák, hogy az ilyen típusú céloknak is terepet ad a kormány. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

(16.00)

Forrás: parlament.hu