DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három felszólalásban már eléggé kivesézték az előterjesztés tartalmát.

(20.20)

Az államtitkár úr expozéjából is hallhattunk a tartalomról, én ezt nem ismételném meg. Nyilvánvalóan számos olyan ponton módosulna a jogszabály, ami nagyon fontos a közjegyzők szempontjából és a közjegyzői társadalom szempontjából. Valóban, 1991 óta eltelt 27 év, és nyilván nagyon sok olyan praktikus dolog lehet a tapasztalatok alapján, amelyet az Országos Közjegyzői Kamara javaslatai alapján önök most itt előterjesztettek. Azonban ne menjünk el szó nélkül amellett, amit például Varga-Damm Andrea az előbb itt megjegyzett, nagyon helyesen, hogy több olyan pontra is ki lehetne térni, ha már módosítás történik, amely nem része, nem eleme az előterjesztésnek.

Felhívnám a figyelmet én is a fizetési meghagyások kapcsán a lakcím valódiságának ellenőrzésére, ez tényleg egy olyan fontos kérdés, amely, azt gondolom, az állampolgárok szempontjából egy fontos garancia lehet. Én is nagyon sok olyan esettel találkoztam, amikor már gyakorlatilag a végrehajtás szakaszában szembesültek állampolgárok azzal, hogy egyáltalán tartoznak valakinek, és sokszor ezek az ügyek mindenféle jogalap nélkül jutottak idáig.

Nyilvánvalóan Varga-Damm Andrea felszólalását az is motiválta vagy alapozta meg, hogy ahogy én is ő is nagyon sokat foglalkozott devizahiteles problémákkal, ő még mélyebben talán, és látja azt, hogy a közjegyzői társadalom egy részének azért ezt így cizellálnám milyen komoly szerepe volt abban, hogy egyébként ez a hitelválság így, ebben a formában előállt. Szerintem ebben történtek változások, előremutató lépések, például hogy a közjegyzőnek vagy adott esetben a helyettesének fel kell olvasnia magát a szerződést. Az, hogy egyébként a lelkiismeretesebb közjegyzők, közjegyzőhelyettesek ehhez még hozzá is fűznek egyéb pontosító gondolatokat, vagy igyekeznek megfelelően tájékoztatni az állampolgárokat arról, hogy milyen teherrel jár majd adott esetben egy-egy ilyen hitelnek a visszafizetése, helyes és előremutató dolog. Lehet, hogy ebben még tovább kell lépni és további garanciális elemek kellenek, mindenesetre azt gondolom, hogy javult a helyzet, de ebben az ügyben is lehetne azokat a módosításokat és javaslatokat megtenni, adott esetben a közjegyzői hivatás hitelének erősítése érdekében, amelyeket a képviselőtársunk itt elmondott.

Nem került szóba eddig, de egy IM-rendelet szabályozza a díjtételeket. Ugyan ez nem ennek az előterjesztésnek a része értelemszerűen, de voltak hírek erről, a díjtételek nagyon komoly emelkedéséről volt szó, meg is jelent ez a rendelet egészen konkrétan. Nagyon régen változtak a díjtételek, ez is igaz, ennek az újragondolása is időszerű lehet, de hadd mondjam azt, hogy helyesnek tartom, hogy ez október 1-jétől nem lépett életbe.

Ha jól tudom, ha jók az információim, akkor újragondolás után 2019. január 1-jétől változhatnak a díjtételek erősítse meg, államtitkár úr, vagy cáfolja majd meg a későbbiek során. Én azt szeretném mondani, hogy értem, de úgy kellene ezt megalkotni, hogy a magyar embereknek ne szoruljon azért össze a gyomra, ha közjegyzőhöz kell menni. Nagyon jól tudjuk, hogy mikor mennek ők általában hitelfelvételnél mennek, vagy a leggyakrabban akkor. Tehát úgy kellene rendeletet is alkotni és jogszabályt alkotni a közjegyzők tekintetében, hogy legalább a szegényebb társadalmi csoportok, a rászorultabbak számára ne emelkedjenek nagyon a díjtételek. Ebbe lehet olyan kitételeket tenni szerintem, szívesen részt veszek egy ilyen munkában, ha ebben ötletek kellenek, amelyek a rászorultabbak számára nem emelik a díjtételeket, egy olyan újragondolása történhetne meg a rendeletnek, amely díjtételemelést csak nyilván a nagyon nagy tételeknél tartalmaz.

Azt szeretném mondani, hogy nyilván ha a Közjegyzői Kamara javaslatai alapján egy ilyen jogszabályt behoztak, akkor szerintem más területén az életnek is lehetne ilyen értelemben megrendelésre jogszabályt alkotni. Hadd mondjak egy ötletet rögtön: a szakszervezetek szinte kivétel nélkül évek óta javasolják, hogy a munka törvénykönyvét újra kellene gondolni a Háznak, például a sztrájkjogot illetően is. Azt gondolom, hogy ha lehet ilyet javasolni, akkor lehet a szakszervezetek javaslatait is meghallgatni, és adott esetben a munka törvénykönyvét újragondolni.

A javaslatom, lezárva a mondandómat, a következő konkrétan, az előterjesztést érintően: együtt gondolkodjunk az IM-rendelettel, együtt erről a jogszabályról, ne gondolkodjunk külön, szeretnénk ebbe, ha már január 1-jéig van idő, mélyebben belelátni, tehát szerencsés volna talán, ha az államtitkár úr erről néhány szót mondana, hogy mit várhatnak az állampolgárok a közjegyzői díjtételeket érintően. Nagyon fontos, hogy a közjegyzők megbecsült tagjai legyenek a magyar társadalomnak, tehát a magyar társadalom minden tagja fontos, és nyilván az is egy fontos kérdés, hogy ne növekedjenek az állampolgárok terhei aránytalanul, különösen a rászorultaké. És azt szeretném mondani, hogy ha már megnyílt az újragondolás lehetősége, akár a konkrét tételeket érintően, a konkrét elemeket érintően, akkor szerintem akár egy kicsit túlterjeszkedve is lehet erről akár az Igazságügyi bizottság ülésén a részletes vita keretein belül együtt gondolkodni, vagy akár tehetne módosító javaslatokat maga a tárca is. Én ezeket is érdeklődve várom.

Tehát még egyszer: az eredeti előterjesztésben nagyon sok támogatható elem van, de szorul módosításokra, és azt szeretném mondani, hogy én úgy gondolom, az lenne helyes a társadalom szempontjából is, ha a díjtételeket tartalmazó rendelettel együtt tudnánk erről a kérdésről gondolkodni. Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu