DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt természetesen engedje meg, hogy én is kifejezzem részvétem az elhunyt családjának, ugyanakkor amellett sem tudok szó nélkül elmenni, tisztelt képviselő asszony, hogy önök egy ember halálából akarnak politikai tőkét kovácsolni itt a parlamentben. Úgy látszik, az önök számára semmi sem szent, és annyira reménytelen helyzetben vannak politikailag (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), hogy már egy ilyen tragikus eseménybe, egy ember halálába próbálnak belekapaszkodni (Bangóné Borbély Ildikó: Család…), és abból próbálnak maguknak valamelyest politikai tőkét kovácsolni, és még eközben is ön belekiabál itt, a parlament ülése közben.Tisztelt Képviselő Asszony! Azt, hogy pontosan ennek az esetnek mik az okai, pontosan milyen orvosi részletek azok, amelyek ehhez a tragikus végkifejlethez vezettek, nem ön fogja tudni megállapítani és nem is én, nem politikusok hivatottak arra, hogy egy konkrét kórházi helyzetben, egy konkrét betegség esetén megállapítsák, hogy történt-e mulasztás, nem történt mulasztás, kinek milyen felelőssége van, hanem erre megvannak a hivatott szervek: egyrészről maga a kórház, illetőleg a kórházfenntartó ÁEK, másrészről az egyéni etikai felelősség tekintetében az Orvosi Kamara.

(11.10)

Így kérem, hogy ne ön döntse el, hogy itt megáll-e bárkinek a felelőssége. Azt is visszautasítom, hogy ön olyan hamis tényállításokat mond itt a parlamentben tényként, amelyek nem valósak, amelyek a miniszter közvetlen beavatkozására vonatkoznak. Tehát ne állítson valótlanságokat egyrészről, képviselő asszony, másrészről ne értsen jobban az egészségügyhöz, mint azok a gyakorló orvosok, akik ezzel kapcsolatban bármiféle szakvéleményt tudnak adni, vagy ebben az ügyben bármiféle releváns érdemi vizsgálatot le tudnak folytatni.

Én arra kérem önt is, hogy bízzon egészségügyi kérdésekben az orvosokban, ne a párthűség határozza meg az ön egészségügyi álláspontját, hanem hallgasson azokra az egyetemi tanárokra, docensekre, gyakorló orvosokra, akik a maga rendje szerint itt a belső vizsgálatot lefolytatják, és nyilván ezt majd a kórház vagy a kórházfenntartó Állami Egészségügyi Központ nyilvánosságra is akarja hozni. (Korózs Lajos közbeszól. Zaj. Az elnök csenget.) Szívesen válaszolok Korózs képviselő úrnak is, amikor majd a kérdések között sorra kerül.

De hogy mi a kormányzat felelőssége a kórházzal kapcsolatban? Tisztelt Képviselő Asszony! A kormányzat felelőssége az, hogy a gyógyításhoz évről évre jobb és jobb körülményeket teremtsen. Ennek az egyik alapja az, ha a kórház több pénzből tud gazdálkodni. Nézzük meg, hogy az állami fenntartás ennek a kardiológiai intézetnek az esetében milyen forrásbeli változásokat eredményezett.

2012-ben ez a kórház 7 milliárd 29 millió forintból gazdálkodott; ezzel szemben a 2016-os esztendőben már 9,5 milliárd forintból. Ez azt jelenti, hogy 2012 és 2016 között 7 milliárdról 9,5 milliárdra, 2,5 milliárd forinttal nőtt a kórház gazdálkodási lehetősége. Ez azt jelenti, hogy 35 százalékkal növelte a kormányzat a forrásait a kórháznak, 35 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint amennyiből 2012-ben gazdálkodott. Mindezzel párhuzamosan nőtt az orvosok bére, mindezzel párhuzamosan nőtt az ápolók fizetése, és mindezzel párhuzamosan számtalan fejlesztés is megvalósult a kórházban, több tíz milliós, több száz milliós értékben.

Amit tehát a kormány tehet, azt országosan is és itt is megteszi; szemben azzal, amit önök tettek, tisztelt képviselő asszony, hogy önök 2003 és 2010 között az OECD kimutatása szerint az egyetlen olyan kormányzat voltak a fejlett világ országai között, az összes OECD-tagállam között, akik csökkentették, GDP-arányosan csökkentették az egészségügyre fordított kiadásokat, csak önök, senki más. (Gréczy Zsolt: Megöltetek egy embert.) Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-időszakban növekedett, a hetedik legnagyobb mértékben növekedett, és ön is tudja, a most elfogadott, önök által nem támogatott 2019-es költségvetés 647 milliárd forinttal tartalmaz többet egészségügyi célra, mint amennyit az önök által elfogadott 2010-es költségvetés.

Tisztelt Képviselő Asszony! 647 milliárd forintnyi értékben és ebben a kórházban, amire ön konkrétan rákérdezett, 2,5 milliárd forintnyi értékben nőtt az egészségügyi ráfordítás, nőtt annak a lehetősége, hogy betegek meggyógyuljanak és gyógyultan hagyják el a kórházakat. Ezzel szemben önök privatizáltak és bezártak. Bezártak négy kórházat, ahol már senki nem gyógyulhatott meg, sem a Svábhegyi Gyerekkórházban, sem az OPNI-ban, sem a Szabolcs utcai kórházban, sem a Schöpf-Merei Kórházban, mert önök bezárták. Azzal szemben, hogy mi növeltük az orvosok és az ápolók bérét, önök elvettek egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól is. Az, hogy 34 ezer orvos dolgozott 2010-ben, most pedig 40 ezer orvosnak van aktív jogviszonya Magyarországon, gyógyítói létszámban való növekedést jelent, míg önök 6 ezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak.

Ez a különbség a szocialista egészségpolitika és az elmúlt nyolc esztendő között. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu