POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem is egy idézet jutott eszébe, méghozzá Orwell Állatfarm című könyvének talán leghíresebb idézete, amikor kinyitottam ezt a törvényjavaslatot; méghozzá az, hogy minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Azt szeretném kifejteni, hogy miért gondolom e zárszámadás vitája során kialakult helyzetről azt, hogy ez bizony igaz. Oda utalnék vissza, amit délelőtt Hargitai képviselőtársam feszegetett egy bizonyos tízparancsolat kapcsán, nem a bibliai tízparancsolat, hanem a takarékoskodás tízparancsolata kapcsán. Azt mondta, hogy ezeket be kell tartani. Én meg úgy gondolom számviteli szakemberként, hogy a számviteli előírásokat a gazdálkodási szervezeteknek, az államháztartásról szóló törvény előírásait pedig a költségvetési szerveknek és ezzel a központi költségvetésnek is be kell tartani. Mondom ezt azért, mert a számviteli alapelvek, amelyeket önök elvárnak a vállalkozásoktól, gazdálkodó szervezetektől, hogy betartsák, kilenc számviteli alapelvet határoz meg. Ebből az egyik, az 5. számú a következetesség elve, amely azt mondja, hogy összehasonlíthatónak kell lenni egy beszámolónak, és ez alapján kell a számvitelt vezetni.

Ugyanez az államháztartási törvényben a 4. § (4) bekezdésében van. Felolvasnám, mert úgy gondolom, hogy ez rendkívül fontos a mai vita során. A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre.

Én kinyitottam ezt a törvényjavaslatot, és nem láttam azt, hogy mennyi volt a terv. Oda van rakva egy szám, a teljesülés száma, sok-sok milliárd forint számhalmaz, de tényleg nem látjuk azt, hogy mik voltak a megelőző számok. Visszanéztem, hogy az előző években hogy volt, mi történhetett a 2017. évi zárszámadás készítésekor. A törvényjavaslatot nem, a kiegészítő kötetet, de majd el fogom mondani, államtitkár úr, hogy miért mondom. Tudom, hogy az Államkincstár honlapján fent vannak, de a tájékoztatás és az információ felhasználása miatt tartom fontosnak, hogy magában a törvényjavaslatban ezek benne legyenek.

A törvényjavaslatban egy oszlopszám van, a teljesülés. Legalábbis amit én megkaptam, amit én letöltöttem a honlapról, azon egy oszlopban szerepelnek a számok. Furcsa módon a 2010-16-os zárszámadásoknál ott találtuk, hogy mennyi volt a tervezet az adott évre, és abból mennyi volt a teljesülés. De meg sem lepődöm azon, hogy ez az idén megváltozott, ugyanis csak egyet emelnék ki, a Miniszterelnökség egyéb felhalmozási célú kiadásoknál önök terveztek 21,5 millió forintot, ezzel szemben 5 milliárd 991 millió forint volt a teljesülés, 279-szer több, mint amit terveztek. Ha mellette lennének a számok és az összehasonlíthatóság érvényesülne, ha már csak a törvényjavaslatot nyitom ki és nem bogarászom az Államkincstár honlapját, akkor ez egy olyan szembetűnő szám, ami mindenképpen magyarázatra szorul.

De nem ez az egyetlen, ahol ekkora fokú az eltérés. Látom, hogy államtitkár úr most nézi a számokat. Ez csak úgy lehet, hogyha a 2017-es költségvetésnél megnézzük az eredetit, és utána tudjuk csak a törvényjavaslatot. Tehát amikor a vállalkozásoktól elvárjuk azt, hogy összehasonlítható legyen a beszámoló adata és információkat nyújtsanak az azt felhasználók számára, úgy gondolom, hogy ennek a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatból is ki kellene derülni, és nem csak a több tízezer oldal között, mert így is elég ezt a kétszáz oldalt végignézni.

Ha azt mondom, hogy 279-szeres volt a költés ezen a soron, akkor engedjék meg, hogy kiemeljek néhány ellenpéldát is. Például a parlagfű elleni védekezésnél mindössze 46 százalékot használtak fel az előirányzott költségvetésből. Én egyeztettem a mezőgazdasági szakterület szakpolitikusával, aki azt mondta, hogy nagyon nagy a probléma a parlagfű magyarországi elterjedése miatt, és igenis jó lett volna, ha még többet költenek erre. Kérdem én, hogy ha előirányoztunk pénzt, miért nem lehet ezeket elkölteni. Hát, ezek egészségügyi kockázatokat is rejtenek! Mindenkinek érdeke az, hogy ezekre elköltsük. De ugyanilyen az államvédelem támogatása is, ahol szintén csak 66 százalékát költötték el.

Mindezek mellett szerintem a legnagyobb probléma, amiről ma már többen is beszéltek, a versenyképesség. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal beruházások sorának mindössze 18 százalékát teljesítették. Mindössze 18 százalékban valósult meg az, amit önök a 2017. évi költségvetésnél beterveztek. Kérdem én: így akarunk versenyképesek lenni? Hát, az a legfontosabb, hogy az innováció, a tudományos kutatások és minden ilyen megvalósuljon, mert azzal tudunk előrébb lépni.

Szintén az összehasonlíthatóságra egy másik adat: szerettem volna megnézni, hogy a minisztériumok Várnegyedben történő elhelyezéséhez kapcsolódó ingatlanvásárlások, ha csak a törvényjavaslatot nézem és nem a több tízezer oldalnyi mellékletet, teljesülésére 10 milliárd 389 millió forint van beírva ebben a törvényjavaslatban. De ha megnézem az eredeti költségvetést, abban ezt a sort nem részletezték. Tehát megint több időt kellene szánni arra egy normál állampolgárnak, aki nem tudja, hogy melyik holnapon mi van, és csak a törvényjavaslatot nézi, nem tudja összehasonlítani, hogy ez hány százalékban teljesült, túlköltés volt-e, mi volt ennek az alapja. Én azt gondolom, hogy az összehasonlíthatóság fontos lenne. Arra várnék választ, hogy ha 2010-től a 2016-os beszámolóig jó volt úgy, hogy ott voltak az eredeti előirányzat adatai, akkor most a 2017-es zárszámadásnál miért nincsenek ott.

Mivel úgy gondolom, az összehasonlíthatóságról már mindent elmondtam, és nagyon remélem, hogy erre fog tudni adni konkrét választ, egy másik problémára is szeretném felhívni a figyelmet. A Start-munkaprogram felhalmozási célú kiadásainál 26 milliárd helyett 52 milliárd forint került elköltésre, ami körülbelül 26 milliárd forintos többlet. Ezzel nincs baj, nagyon jó, hogy a közfoglalkoztatottság felhalmozási célú beruházásait fejlesztették, és újabb eszközök kerültek beszerzésre. De az a helyzet, hogy lassan már nem lesz közmunkás ebben az országban. Az önkormányzatok folyamatosan azzal szembesülnek, hogy hiába találták ki, hogy például térkövet szeretnének gyártani, vagy kialakítottak egy mezőgazdasági hálózatot, vagy gyümölcstermelést és ahhoz megvették az eszközöket, csak már nem lesz, aki használja.

2017-ben elköltöttek 26 milliárd forinttal többet erre a programra, csak én azt gondolom, hogy amikor terveznek, akkor ezeket a szempontokat is vegyék figyelembe. Mert nagyon fontos lenne, hogy ne csak elkótyavetyéljük, hiszen látjuk, hogy a legnagyobb bevételi forrást az adóbevételek jelentik, azaz közpénzt kezelnek, ezért ezekre fokozatos figyelmet kellene fordítani. A 2019-es költségvetés már elfogadásra került, és egyetértek más ellenzéki képviselők hozzászólásával, hogy nem túl szerencsés, hogy még mielőtt ismerjük a megelőző év számait, már elfogadjuk a következő évi költségvetést, de bízom benne, hogy a 2020-as tervezésnél már ezeket a szempontokat is figyelembe fogják venni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu