VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden számot adjak a 2017-es esztendő gazdálkodásáról és beszámoljak arról, hogy a parlament által 2016-ban elfogadott költségvetési törvény milyen módon tudott teljesülni. A 2017-es zárszámadási törvényjavaslat érdemben igazolja a mögöttünk álló évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodásnak az eredményességét. Fegyelmezett költségvetési politika mellett stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet. A 2017. év egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai fejleménye nem 2017-ben történt, hanem 2016-ban. 2016 novemberében ugyanis a kormány megállapodást kötött a szociális partnerekkel, a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőivel, és megállapodtunk abban, hogy egy hatéves béremelési és adócsökkentési folyamat indul el. 2017 tulajdonképpen ennek az első esztendeje volt, amikor jelentős mértékben csökkentek a munkaadói közterhek, és jelentősen növekedtek azok a bérek főleg a minimálbér és a garantált bérminimum , amelyek a bérrendszer egészére is hatással voltak.

Tehát 2017 volt az első év, amikor a megállapodás nyomán érdemi béremelkedés valósult meg, bővült a foglalkoztatás és magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság. Nem lett tehát igaza azoknak a kétkedőknek, akik azt mondták, hogy ha ily mértékben, 15 és 25 százalékkal nő a minimálbér összege, akkor csökkenni fog a foglalkoztatás. Épp ellenkezője történt: a gazdaság növekedésével párhuzamosan több munkahely teremtődött, többen tudtak elhelyezkedni, és a bérek is növekedtek.

A költségvetés benyújtásakor prognosztizált 3,1 százalékot is felülmúló, 4,1 százalékos bruttóhazaitermék-növekedéssel jóval az uniós átlag felett teljesített a magyar gazdaság. Mindeközben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya is a tervezettnél kedvezőbben alakult, összességében a bruttó hazai termék 2,2 százalékában teljesült. Tehát önkritikusan el kell ismernem, hogy alábecsültük a gazdaság növekedési lendületét, de hozzá kell tennem, hogy amikor ezt a parlament elfogadta, és amikor a kormány ezt előkészítette, még nem történt meg a bérnövelési és adócsökkentési megállapodás. Tehát itt az történt, hogy tavasszal a kormány ezt elkészítette, az ősz folyamán megállapodtunk a feltételekben, és nyugodtan mondhatom, hogy a számításainknak megfelelően durván 1 százalék növekedési pluszt adott hozzá a gazdaság egészéhez ez a hatéves bérnövelési és adócsökkentési megállapodás, ez következett be lényegében 2017-ben.

Az adósságfinanszírozás stabilitásának erősítését célzó intézkedéseknek köszönhetően az Eximbank adóssága nélkül az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött, az Eximbank adósságával pedig a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Ezzel kapcsolatban hadd hívjam fel képviselőtársaim figyelmét néhány dologra. Az egyik, hogy az Eurostat módszertani eljárásával Magyarország nem értett egyet, ezt vitattuk, és azt gondoljuk, hogy egy téves szakmai kalkuláció van az átértékelés mögött de ezt most tegyük félre, a második része fontosabb, amit szeretnék mondani önöknek , ugyanakkor az is megállapítható 2017-ben, hogy ha beszámítjuk az Eximbank mérlegfőösszegét, ha nem, az adósságállomány akkor is csökkent.

(9.10)

Tehát egy jelentős gazdaságpolitikai eredménynek tartom, hogy még ezzel a módszertani változással együtt is az adósságrátánk csökkenni tudott, ahogy említettem, jelentős mértékben; ha elfogadom az Eurostat kalkulációját, akkor 73,3 százalékra.

A gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult. A legnagyobb mértékben az építőipar nőtt 2017-ben. Nyilván ez köszönhető a vállalati és állami, önkormányzati beruházások lendületes növekedésének, de hadd tegyem mellé, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény, ennek a programnak az elindítása és felfutása 2017-ben szintén jelentősen tudta növelni az építőipar kapacitását. Emellett jelentősen bővült a szolgáltatói szektor, valamint az ipar teljesítménye is. 2017-ben több mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, a magán- és az állami beruházások egyaránt pozitívan tudtak hozzájárulni a gazdaság egészének növekedéséhez.

A növekedés másik stabil pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és a célzott adócsökkentések is támogattak. Erről majd még hosszabban kívánok szólni, de engedjék meg, hogy egy pillanatra még visszatérjek a beruházásokra, hiszen egy vagy másfél év azért hosszú idő. Engedjék meg, hogy röviden, csak futólag megemlítsem azokat a legfontosabb beruházási programokat, amelyek elindultak 2017-ben. A kiemelt közutak állapotának a fejlesztésére, javítására 2017-ben egy 154 milliárdos programot tudtunk elindítani. Ugyanilyen fontos volt számunkra, hogy a „Modern városok” program keretében a kormány és a városok közötti megállapodások programja folytatódjon, 90 milliárd forintot költöttünk ezekre a fejlesztésekre.

Folytattuk a Paksi Atomerőmű beruházásának az előkészítését. Azt gondoljuk továbbra is, hogy a zavartalan energiaellátás biztosítása érdekében a Paksi Atomerőmű fejlesztésére szükség van. Ez a nemzetgazdaság szempontjából egy stratégiai beruházás. Ezekre a fejlesztésekre, amelyek nemcsak az atomerőmű területét, hanem a környező települések és a régió fejlesztését is jelentik, 56, egészen pontosan 57 milliárd forintot költöttünk.

Önkormányzati fejlesztésekre hasonló nagyságrendet költött a központi költségvetés; ipari parkok kialakítására, fejlesztésére 45 milliárd, a Nemzeti Olimpiai Központ építésére 44 milliárd, a „Liget Budapest” projekt fejlesztésére 34 milliárd forintot és különböző egészségügyi beruházásokra, beszerzésekre, az „Egészséges Budapest” program megindítására pedig 16 milliárd forintot költöttünk. Tehát azt gondolom, ebből is érzékelhető, hogy a kormányzati döntések is jelentősen hozzá tudtak járulni a gazdaság bővüléséhez.

Visszatérve a növekedés további pilléreihez, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is bővült, 4,4 millió fő fölé került 2017-ben ez a szám. Csak emlékeztetnék, hogy 3,8 millió alatt volt még 2010-ben. Közel 38 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatásban állók száma. Ez ebben az évben is, ’18-ban is folytatódott, tehát ez egy tendencia. Jól érzékelhető, hogy egyre többen tudnak átlépni a közfoglalkoztatásból a munka világába, egyre többen tudnak piaci alapon munkalehetőséget kapni. Nem véletlen, hogy év végére, a tavalyi év végére a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra mérséklődött.

Jó hír, hogy az alkalmazásban állók bére is növekedett. Tehát nemcsak többen tudnak dolgozni, több ember tud elhelyezkedni, nő a foglalkoztatási rátánk amelyben még majdnem utolsók voltunk 2010-ben, most már az európai uniós átlag fölött vagyunk ebben a mutatóban is , hanem a keresetek is bővültek. A bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek pedig több mint 10 százalékkal, egészen pontosan 10,1 százalékkal növekedtek.

A külkereskedelmi folyamatokat tekintve a magyar áruexport 5,9 százalékkal, az import 8,4 százalékkal nőtt, és bár itt felvethetik, hogy aggasztó, hogy az import jobban nőtt az exportnál, mégis az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több mint 8 milliárd euró, ami, azt gondolom, még aggodalomra azért nem ad okot.

Az adósságfinanszírozás stabilitását célzó intézkedések következtében az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése pedig 37 százalékra csökkent. Tehát nemcsak az történt, hogy az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest csökkent, hanem a szerkezete is jelentősen változott. Szeretnék arra utalni, hogy a devizaaránya az államadósságnak 8 évvel ezelőtt még 50 százalék fölött volt, ’17 végén ez már csak 26 százalék, és a külföldiek által birtokolt állomány pedig szintén jelentősen csökkent, ahogy említettem, 37 százalékra. Ezzel Magyarország pénzügyi sérülékenysége is jelentősen mérséklődött. 2017-ben az uniós módszertan szerinti bruttóhazaitermék-arányos elsődleges egyenleg többletet mutatott. Ez 0,6 százalékra teljesült.

Talán érdemes megemlítenem önök számára azt is, hiszen ez mindig a sajtó egyik kedvelt témája, hogy a hitelminősítők mit mondanak rólunk. Mindig el szoktuk mondani, hogy örülünk annak, ha jókat mondanak rólunk, de még jobban örülünk annak, ha a piac mond jót Magyarországról. Márpedig itt még mindig az volt a helyzet 2017-ben, hogy a piac sokkal jobbat mondott Magyarországról, mint a hitelminősítők, de ismerjük el, hogy azért 2017-ben a három nagy hitelminősítőből kettő is pozitívra javította hazánk hitelbesorolásának a kilátásait. Tehát óvatosan, de azért ők is a választások előtt is annyit megtettek, hogy azt mondták, hogy a folyamatok jók, kedvezőek, és semlegesről egy pozitív minősítést kaptunk.

Mindezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság szektorainak a többsége erősödött, és mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak. Tehát összevetve a kétezres évek közepével, nem az a helyzet, hogy a privatizációs bevételek, tehát az állami vagyon értékesítése és a hitelfelvétel fűti a magyar gazdaság növekedését, hanem miközben kedvezőbbek az egyensúlyi folyamatok, ezenközben tudott a magyar gazdaság az uniós átlag fölött növekedni 4,1 százalékkal. Itt persze óvatosnak kell lennem, mert azt fogalmazhatnám meg, hogy talán még kedvezőbben is növekedtünk. Az elmúlt félévben nagyon sokszor olvashattak olyan híreket, amikor a Statisztikai Hivatal revíziót hajtott végre a korábbi becslésein vagy számításain. Az idei első félévben ez történt. Most már ott tartunk, hogy az első fél évben 4,7 százalék volt a gazdaság növekedése, a második negyedévben pedig 4,9 jó két-három tizeddel alacsonyabbak voltak az első számok. Reméljük, hogy még a revízió akár ’17-et is érintheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország ma már nemzetközi téren is elismert teljesítménye az elmúlt években megalapozta az európai viszonylatban is példaértékű családtámogatási rendszer megteremtését, a családi értékek védelmén alapuló családbarát Magyarország kiépítését. Ennek keretében 2017-ben a magyar kormány fenntartotta az Európai Unióban is az egyik legalacsonyabbnak számító 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsot és az egyedülálló családi adórendszert, amely egyszerre ösztönzi a munka- és a gyermekvállalást.

Ugyanebben az évben havi 15 ezer forintra növeltük a kétgyermekes családok kedvezményét gyermekenként, így nettó 60 ezer forinttal marad több ezen családoknál. Emellett egymástól függetlenül is igénybe vehetővé tette a családi kedvezményt a rendszer, és az állami „nászajándékot”, vagyis az első házasok kedvezményét is fenn tudtuk tartani, és ezt fenn kívánjuk tartani a jövőben is. Felfutott az otthonteremtési program. Ezen keresztül a gyermekszámtól függően akár 10 millió forintot is igénybe vehettek a családok.

A rászoruló családok támogatása érdekében megteremtettük az ingyenes tankönyvellátást az 1-9. évfolyamos diákok számára. Ugyanebben az évben 5 százalékra csökkent az alapvető élelmiszerek köréből a baromfihúsra, a tojásra, valamint a tejre vonatkozó áfakulcs, és 18 százalékra mérséklődött az éttermi étkezésre, valamint az internet-hozzáférésre vonatkozó adóteher.

(9.20)

Tehát nemcsak az történt, hogy a gazdaság lendületesebben növekedett, az egyensúlyi mutatók kedvezőek maradtak, hanem mellette a lakosság igen széles körét érintő további adókedvezményeket tudtunk elindítani, és ezeket az idei évben is fenntartani, sőt bővíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Gazdasági eredményeink a családok támogatása mellett megalapozták a munkából élők helyzetének további javítását. A kormány 2017-ben új elemekkel kiegészítve folytatta a korábbi években megkezdett életpályaprogramokat. Hadd idézzek ezek közül föl néhányat! A járási kormányhivatalok dolgozóinak előző évi béremelését követte 2017-ben a megyei kormányhivatalok foglalkoztatottjai bérének 30 százalékos emelése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói az előző évi 30 százalékos emelés után újabb 5 százalékos béremelést kaptak. Az igazságügyben dolgozók nemcsak újabb 5 százalékos emelésben részesültek, hanem ezen felül sor került az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak béremelésére is.

Az egészségügyben 2016-ban elindított többlépcsős bérrendezés 2017-ben is a dolgozók széles körének jelentett béremelkedést, míg szociális területen a felsőfokú végzettségűek pótlékemelkedése, valamint a bölcsődei dolgozók bérrendezése jelentett többletet. A kulturális területen dolgozók bérfejlesztése mellett pedig folytatódott a felsőoktatási oktatói, kutatói bérrendezés is. A rendvédelem és a honvédelem területén dolgozó hivatásosok életpályája újabb 5 százalékos bérnövekedéssel folytatódott. A köznevelés területén záró szakaszához ért az ötödik éve folyamatos bérnövekedést jelentő pedagógus-életpálya, működött a minősítési rendszer, megvalósult az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő nem pedagógus végzettségűek bérfejlesztése, illetve a nemzetiségi pedagógusok pótlékemelése is.

Tisztelt Ház! Tehát a korábbi években végrehajtott bérintézkedések hatása természetesen továbbra is érvényesül azokon a területeken, amelyeket 2017-ben már nem érintett újabb béremelés.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-es ígéretéhez hűen a kormány 2017-ben is kiemelt figyelmet fordított a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Szem előtt tartotta azon célját, hogy az időskori biztonság garantálása mellett az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből minél nagyobb arányban részesítse a nyugdíjasokat is. Magyarország történetében először 2017 novemberében minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy nyugdíjprémiumot kapott. Ezt a várakozásokat meghaladó gazdasági növekedés tette lehetővé az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett. A nyugdíjprémium egy főre jutó maximális összege 12 ezer forint volt. A nyugellátások az 1,6 százalékos emelés és a novemberi 0,8 százalékos kiegészítés együttes hatásaként 2,4 százalékos mértékben emelkedtek. Mindemellett 2017 végén 2 millió 596 ezren 10 ezer forint összegű Erzsébet-utalványban részesültek. Itt szeretném megemlíteni, hogy az Idősügyi Tanács visszajelzése egyértelműen kedvező volt erről a támogatási formáról is, tehát visszajelzést kaptunk abban a tekintetben, hogy ez a fajta nyugellátás-kiegészítő támogatás is pozitív volt.

2011 és 2017 között a kormány átlagosan több mint 26 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően mintegy 10 százalékkal javult. Mindemellett a nők családban betöltött szerepére is megkülönböztetett figyelmet fordított a kormány, ezért változatlanul biztosítottuk és biztosítani fogjuk, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjba mehessenek.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány kiemelt célja volt 2017-ben is a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, valamint a gazdaság fehérítésének elősegítése. Azt már említettem a korábbiakban, hogy a tavalyi év egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai mérföldköve a hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás életbelépése volt. Ennek eredményeként megvalósult a minimálbér és a garantált bérminimum 15 százalékos, illetve 25 százalékos emelése, míg a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 22 százalékra csökkent. Ez utóbbival összhangban az egészségügyi hozzájárulás mértéke is 22 százalékra csökkent. Egységesen 9 százalékra mérséklődött a társasági adó emlékeztetnék rá, hogy korábban az 500 millió forint árbevétel fölötti cégeknél ez 19 százalék volt, a kisvállalkozásoknál 10 százalék, ez egységesen 9 százalék lett , ezzel hazánk a nyereségadózás tekintetében Európa egyik legversenyképesebb tagállama, országa lett.

A növekedési kilátások javítása érdekében új kedvezmények is bevezetésre kerültek, például az energiahatékonysági beruházások, illetve a startup vállalkozásokba történő befektetések után. Bevezettük, hogy a megbízható adózókra vonatkozó kiutalási határidő 45 napra csökkenjen, tehát megéri tisztességesen adót fizetni a vállalkozói szektorban is, mert ezzel az adóhivatal részéről is kedvezmények járnak. Jelentős könnyítéseken ment keresztül a kisvállalati adó szabályozása. 14 százalékra mérséklődött az adó kulcsa, kedvezőbbé vált az adónemre való áttérés és az adókötelezettség kiszámítása is. Pozitívan változtak a jogosultsági feltételek is. Az adó az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható, továbbá 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára. A legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében pedig a kisadózók tételes adójának 6 millió forintos bevételi értékhatára 2017-től 12 millió forintra emelkedett. Az adóadminisztrációs terhek csökkentése érdekében részben a már említett értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedett az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára.

Tisztelt Ház! A kormány gazdaság- és társadalompolitikai céljainak megvalósulását a költségvetés 2017-ben is érdemben tudta biztosítani. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya pedig 1833 milliárd forintban teljesült. Ez utóbbi ugyan meghaladta a tervezettet, de ennek oka a kormánydöntés értelmében az uniós támogatások megelőlegezése volt a kedvezményezettek felé. Nem kívánunk változtatni azon a gyakorlaton, hogy ha az Unióból csak lassabb ütemben érkeznek a támogatások, akkor ezt a magyar költségvetés az érintett vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, magánszemélyeknek hitelezze meg. Ez így volt 2017-ben, és így van 2018-ban is. A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya ugyanakkor kisebb lett a korábbi kitűzött célnál, 2,4 helyett 2,2 százalék.

A 2017. évi költségvetési törvény érdemben egy alkalommal módosult, 2017 májusában tett javaslatot a törvény módosítására a kormány, amelyhez a forrást a tervezettnél is nagyobb gazdasági növekedés, illetve az ennek következtében jelentkező magasabb bevételek teremtették meg. Ennek a módosításnak az eredményeképp gazdaságfejlesztési, közlekedésfejlesztési, oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi célokra került pluszforrás biztosításra. Hadd emeljek ki néhányat ezek közül: a nyugdíjakhoz, nyugdíjprémiumhoz kapcsolódóan plusz 50 milliárd forintot, a beruházás-előkészítési alap létrehozására 26,6 milliárd forintot, a beszállítófejlesztési programhoz pedig 6 milliárd forint pluszt tudtunk ezeknek a döntéseknek a következményeként hozzátenni, biztosítani.

2017 végén a központi költségvetés kedvező pénzügyi helyzete arra is lehetőséget adott a kormánynak, hogy saját hatáskörében többletforrásokat csoportosítson át oktatási, szociális, családügyi, egészségügyi fejlesztések támogatására, kulturális célú támogatásokra, egyes sport, infrastruktúra-fejlesztési, turisztikai kiemelt beruházásokra, valamint sportcélú támogatásokra. Arra is tudtunk figyelmet fordítani, hogy civil és határon túli szervezetek, valamint hazai és határon túli egyházak kapjanak további plusztámogatást. Erdélyben megvalósuló programok és támogatások finanszírozására pluszforrásokat tudtunk biztosítani, és a nyugdíjasoknak a már említett Erzsébet-utalvány kifizetése szintén megtörtént.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még néhány részterületét megemlítsem az államháztartásnak. A központi költségvetési szervek és fejezetek által kezelt különböző jogcímeken programok, feladatok kiadásai 2017-ben 10 258 milliárd forintban teljesültek, ez 1525 milliárd forinttal több volt, mint 2016-ban.

(9.30)

A többletek számos ágazatban jelentkeztek, oktatás, kulturális terület, vallási tevékenységek, honvédelem, jóléti szolgáltatások és a rendvédelem területén.

A beruházások között, az előbb már szóltam erről, de itt külön kiemelném néhány felsőoktatási nagyberuházás megindítását és folytatását; többek között a Pécsi Tudományegyetem beruházását, a Testnevelési Egyetem új campusának kialakítását, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem beruházásának megvalósítását.

A központi költségvetés szintén támogatta például a betegápoló Irgalmas rend projektjeinek finanszírozását, a Bethesda Gyermekkórház vagy a Budai Irgalmas Kórház közös fejlesztését. Arra is tudtunk forrást biztosítani, hogy a légi mentés működtetésével, az egészségügyi intézmények rendkívüli támogatásával, a rezidensi rendszer működésével, az Országos Mentőszolgálat mentő gépjárműveinek beszerzésével és az egészségfejlesztési irodák fenntartási költségeivel összefüggő kiadásokra is többletforrást tudjunk biztosítani.

Változatlanul fennálló a migrációs nyomás kezelése, a magyar emberek biztonságának és az Európai Unió határainak védelme érdekében a kormány 2017-ben is hozott számos intézkedést. 2017-ben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre tekintettel jelentős, 155 milliárd forintos forrást tudtunk biztosítani. Ezzel párhuzamosan a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében közel 93 milliárd forint állt rendelkezésre. Talán nem véletlen, az összeg nagyságrendjéből is láthatják, hogy a kormány erőteljes fellépésének egyik eredménye az, hogy hazánkat jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon.

Engedjék meg, hogy még néhány mondatot szóljak az uniós költségvetési támogatásról. 2017-ben 2571 milliárd forint ilyen támogatást tudtunk eljuttatni a kedvezményezettekhez, leginkább a 2014-20-as ciklus előlegkifizetései határozták ezt meg. Az előző időszak projektjei lényegében lezárultak már 2017-re. A kifizetéseket emelte a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege, amely 362 milliárd forint közvetlen jövedelempótló juttatást jelentett a gazdák részére. Mindent egybevetve elmondható, hogy 2017-ben közel 2933 milliárd forint uniós támogatás nyújtására került sor.

Tisztelt Ház! Az alrendszerek között a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodása 2017-ben is stabil, kiegyensúlyozott volt. Csak a bevételi főösszeget említem meg: 3200 milliárd forint bevételi és nagyjából ugyanennyi kiadási összegben teljesültek a mutatók. Az alap 12,8 milliárd forintos többletének befizetését követően egy szerény, elhanyagolható mértékű, 5 milliárd forintos deficittel zárt.

A béremelési és adócsökkentési megállapodásból adódóan korábban soha nem látott mértékben, 5 százalékponttal csökkent az alap egyik fő bevételi forrását jelentő szociális hozzájárulási adó. A gazdaság élénkítésének e formája több mint 500 milliárd forintot hagyott 2017-ben a magyarországi vállalkozásoknál.

Ezt fejlesztésre, beruházásra vagy éppen béremelésre fordíthatták, amint láthatták a számokból, ez meg is valósult, meg is történt. Az adóteher csökkenése nyomán kieső bevételeket a bővülő adóbefizetésekből a központi költségvetés 200 milliárd forint összegű támogatás formájában kompenzálta az alap számára.

A kiadási oldalon a legnagyobb tételt nyilván a nyugellátási kiadások jelentették. 2 millió 164 ezer személy ellátására nyújtott ez fedezetet. Ezek közül még, a nyugellátási kiadásokon belül, hadd emeljem ki a „Nők 40” programra költött 225 milliárd forintot, év végén mintegy 150 ezer nő honfitársunk átlag 125 ezer forintos ellátással kapott lehetőséget arra, hogy segítse a fiatal szülők gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos feladatait. És megtörtént a nyugdíjprémium kifizetése is, ez 24 milliárd forintos összeg keretében történt a nyugellátási alapból.

Az Egészségbiztosítási Alapra vonatkozóan azt tudom elmondani, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2262 milliárd forint kiadása teljesült. Az alap kiadásának 27 százalékát pénzbeli ellátások, 72 százalékát pedig természetbeni ellátások finanszírozásának biztosítására használta fel az egészségbiztosítás. Itt a természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátás fedezete volt a legfontosabb. Béremeléseket tudtunk megvalósítani ’16 után ’17-ben is, az egészségügyi szakdolgozók bére 12 százalékkal, a szakorvosok és szakgyógyszerészek illetménye bruttó 100 ezer forinttal, a szakvizsgával nem rendelkező orvosok, gyógyszerészek alapbére pedig bruttó 50 ezer forinttal emelkedett.

A háziorvosi szolgáltatóknál a rezsitámogatási díj havi összegének újabb 130 ezer forinttal történő növelése is megtörtént, a fogorvosi és védőnői ellátás, az otthoni szakápolás és a betegszállítás finanszírozását növelni tudtuk, és a háziorvosok mellett a fogorvosok részére is biztosítani tudtuk a letelepedési pályázaton elnyerhető támogatás duplájára emelését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy dolgot még hadd említsek meg, hogy némi aktualitást is adjak ennek az expozénak: ez pedig az a mai hír, hogy a World Economic Forum a versenyképességi listáján Magyarország a tavalyi 60. hely után a 48. helyen zárt. Tehát egy jelentős változás következett be. Természetesen hozzá kell tennem, hogy ezek mögött a számok mögött a versenyképesség javulását tekintjük az egyik legfontosabb folyamatnak. Itt hadd mondjam el, hogy nyilván ez a mérés is egy a sok közül, és ezzel lehet mindig vitatkozni, Magyarország is megteszi sok alkalommal. Az a kedvező helyzet állt elő, hogy a mért 140 országból Magyarország a 48. helyet kapta, természetesen nem lehetünk ezzel elégedettek, szeretnénk, ha még tovább javulna a versenyképesség.

Hozzá kell azt is tennem, hogy a WEF egy új számítási módszert alkalmazott, 98 indikátorral méri egy ország, egy gazdaság versenyképességét. Ezek kétharmad része új indikátor, amiket korábban nem alkalmaztak. Tehát a változás részben azért is következett be, mert olyan szempontokat is figyelembe vettek, amiket mi már korábban jeleztünk, amiket korábban nem mértek, de most bekerült a mérésekbe. Természetesen még itt is vannak azért szubjektív elemek, különböző kérdőívek, amelyek azért mindig vitára adnak okot. De örülünk annak, hogy ez a visszajelzés is azt mutatja, hogy a magyar versenyképesség azért tartósan tud javulni, hiszen, ahogy mondtam is, korábban talán kicsit alulmértek voltunk, és ez is hozzájárult ehhez a változáshoz.

Hölgyeim és Uraim! Szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak az ellenőrzés során végzett munkájukat, hiszen ők hozzájárultak ahhoz, hogy pontos és világos képet kaphatnak arról, hogy mi is történt 2017-ben a központi költségvetésben, az államháztartásban. A Számvevőszék is kiemelte jelentésében, hogy 2017-ben a költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a törvényjavaslat valósághűen mutatja be a legfontosabb adatokat és információkat.

Összefoglalva tehát azt mondhatom önöknek, hogy 2017-ben egy érdemi béremelkedés, adócsökkentés valósult meg, gyorsult a gazdaság növekedése. Ennek hatását a családok, a vállalkozások és minden magyar ember egyaránt érezheti, érezhette. Az előttünk álló időszak legnagyobb kihívásának azt tartjuk, hogy a családok támogatása, a foglalkoztatás további bővítése, az időskori biztonság, nemzeti identitásunk megőrzése és határaink védelme megtörténjen. Természetesen mindezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy azokból a legfontosabb célokból, amelyek az államháztartás stabilitására, a versenyképesség hatékonyságnövelésére, valamint a gazdasági növekedés fenntartására vonatkoznak, ne változzanak meg.

Kérem tehát önöket, hogy a zárszámadási törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu