VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Mellár úr után, a makromegközelítések után néhány részkérdésre is kitérhetünk, és így talán értelmezhető lesz ez.Mindenekelőtt azonban arra kell kitérnem, amit miniszter úrtól, utána az Állami Számvevőszék elnökétől és képviselő uraktól is hallottunk. Mindannyian hivatkoztak arra, hogy egy hatéves bérmegállapodás jelentősen segítette, segíti a folyamatokat az országban. Azt gondolom, tisztelt uraim, hogy akkor ez vagy pontatlan vagy nem állja meg a helyét. Hatéves bérmegállapodás nincs. Hatéves megállapodás van, amin belül van egy kétéves bérmegállapodás, ami egyébként ebben az évben lejár, és éppen most kell önöknek ezt újratervezni, ahol a munkavállalóknak jelentős bérkövetelése van, amit egyébként pedig támogatni kellene vagy kell. A másik oldalról ebben a megállapodásban önök a szociális hozzájárulásról szóló kitételben vállaltak egy csökkentést, ezt pedig nem tartják be. Tehát ez a megállapodás, mondjuk úgy, hogy egyszerűen nem működik.

Van egy következő része az eddig elhangzottaknak. Ez pedig az, hogy miniszter úr felsorolta, hogy milyen beruházások történtek, amelyek segítették a gazdasági növekedést. Azt is tudjuk most már számos jelentésből, hogy ezeket a beruházásokat akár közútfejlesztés, akár ipari parkok, akár más területen történtek , hölgyeim és uraim, önök teljesen szabálytalanul végezték el, olyan közbeszerzési eljárásokat folytattak le, ami után az is lehet, hogy éppen a minapi bejelentések eredményeként ezt nem finanszírozza önöknek az Európai Unió, ami alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a 4 százalékot meghaladó növekedésről beszélhessenek. Ha ezt kivonjuk belőle, akkor egyébként hol tartunk? Az önök teljesítménye ebből a szempontból az európai uniós források nélkül alig értelmezhető. Tehát ebből a szempontból akár az építőipari kapacitások erőltetett bővítése és annak használata azt hiszem, hogy akár dugába is dőlhet, majd fizethetik önök.

De térjünk át arra ezeknél a folyamatoknál, amelyeket önök ilyen módon értékeltek, azt javaslom, hogy ezeket is vegyék figyelembe , hogy itt, a zárszámadás keretében mennyire érdemes mindezt komolyan venni. Néhány olyan tételt most itt az önök által az elmúlt egy órában elmondottak után szeretnék még bemutatni, hogy miért nem hiteles ez a zárszámadás, miért elfogadhatatlan, akkor is, ha önök egyébként szépen sorolják itt az adatokat.

Kezdjük azzal, hogy önmagában maga a költségvetés tervezési formája, módja, a zárszámadás nemzetközi összehasonlításban, ami ismert, száz ország összevetésében is alig a közepest éri el, de egyébként az Európai Unió vonatkozásában pedig az elégségest. Tehát ilyen szempontból a költségvetés összeállításának módja, annak bemutatása, annak átláthatósága nem éri el a közepest sem.

Mondok erre egy példát. Ott van államtitkár úr előtt tíz kötetben kinyomtatva az a zárszámadási törvény, amelyről most éppen beszélünk. Ez körülbelül tízezer oldal, talán még több is van ennél. Ezt a tízezer oldalt vagy átolvassa valaki és annak megfelelően értékeli a helyzetet, vagy egyébként a kutathatóságát nem teszik lehetővé. Adtak mellé egy olyan CD-t, amibe egyébként bemásolták a lapokat hát, köszönjük szépen ahelyett, hogy egyébként elvégeznék és lehetővé tennék azt a munkát, hogy márpedig akár 2016, ’17, ’18, tehát az előtte, utána lévő évekkel, a tervekkel ez összevethető legyen és érzékelhető legyen, hogy ez hogyan történik. Tehát ez ebben a formában nem teszi lehetővé és nem teremti meg az átláthatóságot.

Nem mutatja be a kormány az államadóssággal kapcsolatos tervezett állományokat sem. Ebből például kiderülhetne, hogy 2016 tavaszán, amikor a 2017-es költségvetési törvény készült, számolt-e a Pénzügyminisztérium akkor azzal, hogy ismét fel fogja futtatni a letelepedési kötvényeket, vagy csak ez úgy magától megtörtént, az az 1,8 milliárd eurós letelepedésikötvény-kibocsátás. Tisztelettel jelzem, erre a letelepedésikötvény-kibocsátásra a hiány finanszírozásához nem volt szükség, lejáró adósság megújításához nem volt szükség, miközben 2017-ben ezt önök csúcsra járatták és ezt csinálták. A lejáró adósság devizában vagy forintban való kiváltásához erre nem volt szükség. A devizatartalék szintjének növeléséhez nem volt szükség. A kincstári egységes számla likviditásának fenntartásához nem volt szükség.

Tehát sorolhatnánk, és most nem beszélek arról, hogy önöknek hogyan kellett volna, kellene beszámolni a Költségvetési bizottság előtt arról, hogy a letelepedési kötvény pontosan mit jelent, és annak részleteiről, amit most csak itt érintőlegesen tettem, erről nem számolnak be, és ott a Pénzügyminisztérium, az államadósság-kezelés vezetői nem jelennek meg.

(11.30)

Ez ugyanúgy beletartozik ebbe az elszámolásba, amit önök egyébként nem tesznek meg. Nyugodtan mondhatom újra, hogy a hitelességét ez is megkérdőjelezi.

Szinte teljes mértékben hiányoznak a felhasznált erőforrásokra, teljesítményre vonatkozó, tehát nem pénzügyi mérőszámok. Ez persze nem véletlen, mert a magyar költségvetési rendszerből általánosan is hiányoznak az ilyen információk, de az például nagyon is releváns lenne, hogy akkor, amikor az innovációs miniszter úr hanyagul odavetve közli, hogy az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetét állítólag annak alacsony hatékonysága miatt meg kell szüntetni, akkor ezt mi alapján mondta, mert egyébként a költségvetésben erre pénzt szántak, és ennek a pénznek az elköltésére vonatkozó információkat önök vagy eltitkolják, vagy pedig nem is ismerik, csak egyébként hasra ütve azt mondták, hogy nem hatékony, mint ahogy tegnap is mondtak egy ilyet a lakás-takarékpénztárak kapcsán, hogy nem hatékony, és megszüntették hétfőről keddre.

Hiányzik a költségvetésen kívüli alapok bemutatása. Ezt hogyan gondolják? A zárszámadás keretében bemutatott úgynevezett elkülönített pénzalapok működésére nem tér ki a minisztérium az egyéb fejezetek működésében, ezért valójában nem tekinthetőek költségvetésen kívüli állapotnak. Mire gondolok, államtitkár úr? Azt gondolom, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapról tegyük hozzá, ezt egyébként külön törvény alapján teszik , vagy ott van például a Magyar Nemzeti Bank mellett lévő alapítványok pénze, ami bírósági döntéssel kimondottan közpénz, önöknek itt be kellett volna számolni, de nem teszik. Ez is megkérdőjelezi azt a hitelességet, amiről éppen az imént beszéltem.

Képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy gazdálkodnak vagy csak költekeznek. Nekem úgy tűnik, hogy csak költekeznek, mondok erre egy konkrét példát is. Elkészítettük azt az összevetést, amely a 2016. évi zárszámadás, a 2017. évi törvény, a 2017. évi zárszámadás és a 2018. évi tervezés számait veti össze; ebből most nekünk értelemszerűen 2017 a releváns. Ebben a felsorolásban, ebben a tízezer oldalban megtalálhatják azt a négy sort, amely egyébként a Lakitelek Népfőiskola-beruházásról is szól; ebből egy sor a beruházás és a többi pedig egyéb támogatás. A tervezésnél 5,9 milliárd forintot szántak erre a beruházásra, a végeredményben, a módosításnál 13 milliárd 381 millió forintot költöttek el. Uraim, ez milyen tervezés? Önök csak költik a pénzt, amikor éppen rendelkezésre áll, amikor beszipolyozzák, beharácsolják az adófizetőktől, utána pedig ezt teszik.

Milyen módon követhették el? Ezt azért teszik egyébként, mert lényegében a parlament kontrollja alól kivezették a költekezést, és ennek az a módja egyébként, amire most néhány gondolatban majd kitérek, hogy a parlament ilyen irányú ellenőrző funkciójáról önök, tisztelt fideszes, kormánypárti képviselőtársaim, lemondtak, és hagyják, hogy elszabadult módon történjen, ami történik. Tehát, kedves képviselőtársam, önök nem gazdálkodnak, hanem csak költekeznek, és ez működik. (Dr. Hargitai János: Mi az, amit ti csináltatok?)

A kormányzat nagyobb hatalommá vált egyébként ebben a folyamatban, mint a népképviselet, mint a parlament, és azt gondolom, ez óriási probléma, ami elvezethet oda, hogy abban a fenyegető nemzetközi helyzetben, amelyben egyre többen beszélnek olyan gazdasági válságról, amely bekövetkezhet, az ilyen magatartás Magyarországot veszélybe sodorja, és ennek abszolút jeleit is látjuk. A parlament költségvetési jogai nagymértékben sérültek ebben a folyamatban.

A költségvetési maradványok állománya, hogy egyet említsek ezek közül, az elmúlt években olyan mértékűre duzzadt, hogy az rendkívüli módon veszélyezteti mind aggregált szinten a költségvetés fenntarthatóságát, mind pedig mikroszinten a közpénzek áramlásának szabályozását. Milyen adatokra, tényekre gondolok? 2003 és 2013 között kedves képviselőtársam, hogy az ön kérdésére is válaszoljak, hogy mit csináltunk az év végi maradvány állománya a GDP 2-2,5 százalékát tette ki, vagyis gyakorlatilag minden év végén ugyanannyi keletkezett, mint amennyit az év elején az előző évi maradványból felhasználtak, és a nagy költségvetési lazítás és kiigazítások sem okoztak ebben egyébként fél százaléknál nagyobb kilengést. Ennek ellenére 2014-től kezdve gyors ütemben halmozódik ez az állomány, 2017 végére még a kötelezettségvállalással terhelt rész is legalább eléri a GDP 7 százalékát. Uraim, milyen gazdálkodás ez?! Milyen felelős beszámolás ez a parlament előtt? Milyen tervezés ez, amikor önök ezt csinálják?

A következő évre átvihető maradványok és egészen konkrét példát is fogok mondani egyébként, hogy még számszakilag sem stimmel az, amit csinálnak, még azzal is baj van kizárólag intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatoknál képződhetnek, a központi előirányzatoknál és alapoknál nem. Ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag csak olyan előirányzatokon, amelyek alakulása a kormány felelősségi körébe tartoznak, nem függenek makrogazdasági, demográfiai vagy egyéb, kormány által nem kontrollálható, egyébként kontrollálandó tényezőktől. Bizonyos esetekben természetesen van létjogosultsága a maradványoknak, hiszen lehet itt rossz időjárás vagy valamilyen megcsúszás, de ennek a hosszú idő átlagában ki kell egyenlítődnie, mint ahogy egyébként 2003 és 2013 között ez így is volt. A probléma természetesen nemcsak a makroszintű stabilitás szempontjából aggasztó, hanem a közpénzek hatékony felhasználása szempontjából is.

Azt látjuk tehát, hogy miközben a parlament arról döntött 2016 tavaszán feleslegesen korán, mert a 2017. évi költségvetésről beszélünk , hogy 527 milliárd forint kiadást engedélyez a felsőoktatásban, akkor persze még nem is tudta, hogy a 2016-os tény egyébként 516 milliárd forint lesz, és ehhez 204 milliárd forint központi támogatást biztosít. A valóságban a központi támogatás 245 milliárd forint lett, a kiadás pedig közel 580 milliárd forint, és közben még a maradványállomány is tovább nőtt több mint 50 milliárd forinttal, vagyis a maradványállomány tavalyelőtt 150 milliárd forinttal nőtt, eséllyel lényegesen nagyobb tétellel, mint amekkora változtatásokról a parlament a költségvetési törvény vitájában dönteni szokott.

Uraim, ez az, amit a kormány csinál, ez az, amiért mondom, hogy igenis a parlamentet ebből a szempontból kivonták, akár a tervezés alól is, de az ellenőrzés alól mindenképpen. Ez a kontroll illúziója, önök járulnak ehhez hozzá. Nem tudom, hogy önök ebben balekok vagy tettestársak, de attól tartok, hogy időnként ez utóbbiról kell beszélni, önök ehhez járulnak hozzá.

A kormány kontrollálja az eseményeket, és minden bizonnyal, egyébként másként nem történhet, oda kell telefonálni államtitkár úrnak, és akkor majd változik a helyzet. Ez a módszer, amit önök alkalmaznak, közpolitikai szempontból mindenképpen aggályos, de azt is kérdésessé teszi, hogy működőképes lehet-e majd állami irányítás mellett ez a modell, amikor majd nem öntik ide az európai uniós pénzeket, hanem egyébként takarékos gazdálkodással kell önöknek számolni.

Megfelelő kormányzati elemzés és cselekvési javaslat alapján a parlamentben nyíltan beszélni kellene arról, hogyan lehet helyreállítani a normál üzemmódot, vagyis megakadályozni a további ilyen irányú növekedést, mint amiről az előbb beszéltem, és erre nem jó válasz az, hogy ha majd visszaesnek az európai pénzek, aminek egyébként ebben az évben már komoly esélye van, hiszen megkapták a figyelmeztetést most már írásban is, hogy ahogy az európai uniós források felhasználása történik, az szabálytalan, aggályos, és több számlát mostanában ne is vigyenek oda.

(11.40)

Hogy addig is hogyan lehet helyreállítani a parlament költségvetési jogait, hogyan lehet az önök túl laza kötélzetű vitorlás hajóját valamilyen módon mégiscsak rendbe hozni, a kormánypárti képviselőkön múlik. Hölgyeim és Uraim! Önök tegyenek végre rendet e tekintetben!

Egyéb speciális eseteket is mondani fogok, illetve legalább egyet mondok a tekintetben, hogy számszakilag is baj van azzal, amit bemutattak, mert a zárszámadás indoklásának mellékletei között a kormány előirányzatonként mutatja be a maradványok állományát. A 2016-os záró állomány 211 milliárd forint volt, míg a maradványok a ’17-es nyitó állományban 1956 milliárd forint volt. Most melyik az igaz? A táblázat alapját adó kincstári beszámolók kitöltési útmutatója alapján az adott évi nyitó állománynak meg kell egyeznie az előző évi záró állománnyal. Ez nincs így, tehát rossz az, amit egyébként beterjesztettek. Mondhatnám megismételve azt, amit a költségvetésnél is mondtam: ez a zárszámadási törvény így elfogadhatatlan.

Az eltűnt maradvány, amiről most egyébként beszéltem az előbb, a 2016-os zárszámadás megfelelő fejezeti kötete sem ad további információt egyébként erről. Éppen ezért felmerülnek azok a kérdések, mi volt 250 milliárd forint maradvány tartalma, kivel milyen kötelezettségvállalásokat jelentett, amikor erről döntöttek. A maradványt alkotó kötelezettségvállalások kedvezményezettjei részére kifizették-e ezeket az összegeket, és végrehajtották-e azokat a programokat, amelyek emögött vélelmezhetők? Megszűnő maradványállományt miért nem jelentett be jogutód intézmény maradványában is, ha és amennyiben ez valamely intézményé volt, ha ez oda köthető?

Mivel ez a helyzet, ezért én úgy gondolom, az, amit önök a zárszámadási törvény keretében benyújtottak, ebben a formában, mint ahogy mondtam, egyrészről számszakilag hibás, másodsorban hiteltelen az a hivatkozás, amit önök idáig elmondtak, harmadrészt pedig önmagában ezek korrekciója nélkül is ez a politika így el nem fogadható, ezért a zárszámadási törvényben foglaltakat én elfogadni nem ajánlom, hanem azt elutasítani kell. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a DK és a függetlenek soraiból.)

Forrás: parlament.hu