NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Hadd kezdjem azzal, hogy nem kellemetlen itt ülni. Tehát annak ellenére, hogy önök azt gondolják, hogy ez számunkra kellemetlen, kényes és nem előremutató, az egy téves hiedelem. (Varju László: Havi kilencmillióért… Nacsa Lőrinc: Hallgasd végig! Az elnök csenget.) Számomra… nagyon sokat tanulok abból, amit, legalábbis a tisztelt Házban egyes politikusok, képviselők gondolnak az MNB működéséről, és ilyen tekintetben muníciót adnak arra, hogy hogyan gondolkodjunk mi is, és mire kell felkészülni, hogy önök mit gondolnak. De hátha azért mi is a válaszokban, a médián keresztül szakmai cikkekben megpróbáljuk megadni ezeket a válaszokat, és hátha elfogadják ezeket a válaszokat. Fogok válaszolni néhány konkrét felvetésre is, és szakmai kérdésekre is, de mielőtt a szakmai kérdésekbe belemennék, szeretnék néhány dolgot a helyére tenni, mert úgy gondolom, hogy mindenkinek jogában áll tudni az igazságot és azt, hogy a valóság ténylegesen hogy alakul. Először is kezdjük azzal, hogy az alapítványok működése. Az alapítványok működését minden évben önök felhozzák, minden évben megkérdőjelezik és a többi. Erre azt tudom mondani, hogy van egy ÁSZ-vizsgálat, ami az MNB-t és az alapítványokat is megvizsgálta (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), és mindent rendben talált. (Gréczy Zsolt: Úgy, hogy ott dolgozik a legfőbb ügyész rokona! Az elnök csenget.) Ilyen tekintetben kérem, hogy ezt tartsák tiszteletben.

A másik dolog, amit tartsanak tiszteletben, hogy én végighallgattam önöket, és nem szóltam bele (Bangóné Borbély Ildikó: Ez a baj, hogy nem szólt bele!), úgyhogy legyenek szívesek önök is végighallgatni.

Forrás: parlament.hu