BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tudja, miniszterelnök úr, én büszke vagyok arra, hogy honnan jöttem. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Na!) Tudja, csak arra lennék kíváncsi, miniszterelnök úr, hogy ha ön szembesülhetne a harminc évvel ezelőtti önmagával, mit gondolna akkor ön most magáról, amikor tükörbe nézne, amikor még fontos volt az az ön számára, hogy a nyugati értékeket képviselje, a liberális értékeket képviselje, a népet képviselje fiatalemberként, amikor még büszke volt ön is arra, hogy milyen mélyről jött. Hogyan juthat eszébe az, hogy ezt a fajta urizálást el tudja fogadni, amit nap mint nap akár a képviselőtársaitól, akár önmagától és akár a kormány tagjaitól elvisel, és belenyomja a magyar nép képébe nap mint nap.Miniszterelnök úr, tényleg, tud ön tükörbe nézni, és tud még a valamikori önmagára emlékezni, hogy milyen volt ön fiatalkorában és mit képviselt akkor? Miniszterelnök úr, én nagyon szeretném, ha (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezt meg tudná még tenni, és néha eszébe jutna, hogy harminc évvel ezelőtt mit képviselt. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és a DK soraiból.)

Forrás: parlament.hu