BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az előző felszólalásokat végighallgatva azt gondolhatnánk kivétel persze a jobbikos képviselőtársam akkor, hogy minden rendben van ezzel a törvénnyel. (Kontrát Károly: Így is van.) Amikor én ezt elolvastam bár nem vagyok szakértője a területnek , azonnal az jutott eszembe, hogy a Nagy Testvér mindent lát. Vagy csak azt fogja látni, amire kíváncsi lesz, és amit fel akar használni majd a többiekkel szemben.

A javaslatnál többen elmondták, hogy három területet vagy több területet módosít. Kezdeném az elsővel, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításával.

A közútkezelő által feladatai ellátása során készített kép- és hangfelvételek a kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóhoz kerülnek továbbításra, amit 30 napot követően törölni kell, kivéve ha a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság abból adatot igényel.

Többször elő fog fordulni ugyebár a tárolt hang- és képfelvételeknek a módosítása. A javaslat legfontosabb elemei közül kiemelkednek a személyes adatok kezelésével kapcsolatos változások, és többen észrevételezték már a TASZ is tett ajánlást ezzel kapcsolatban , hogy nem látjuk és nem látják a garanciát arra, hogy a személyes adatok könnyű lekérdezése ilyen széles kör számára visszaélésekre, komoly visszaélésekre adhat majd okot. De még visszatérek erre a témára.

A következő módosítás ennél a törvénynél a közútkezelő által feladatai ellátása során készített… Ja, ezt már elmondtam, bocsánat.

A következő módosítás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása. A személyszállítási szolgáltató, közlekedésszervező, illetve ezek megbízottja a menetdíjat meg nem fizető vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából természetes személyazonosító adatok, lakcím- és személyazonosító igazolvány, okmány azonosítója adatigénylésére jogosultak.

Az indoklás az, hogy a módosítás az elektronikus jegyrendszer bevezetésével függ össze. Lehet, hogy megint csak én nem értek, államtitkár úr, valamit. Én nagyon sokat utazom tömegközlekedésen. Most is igénybe vehetik. Most is elkérik a lakcímkártyát. Ha 65 év feletti az utas, csak akkor tudja igazolni, hogy ő 65 év feletti, ha a személyazonosítókat megmutatja.

Ha valamilyen kedvezményes utazást veszek igénybe, csak azzal vehetem igénybe, ha megmutatom a jegyvizsgálónak, hogy jogosult vagyok rá. Ha bérletet kívánok venni Budapesten, akkor csak a személyes azonosítómmal tudom megtenni: nem adják ki a bérletet anélkül, hogy a lakcímkártyámat és a személyi azonosítómat ne adnám oda. Nem értjük, hogy mi változik. Remélem, kapok erre választ államtitkár úrtól.

És akkor itt tennék egy kiegészítést, hogy talán több hangsúlyt kellene arra fektetni, hogy az elmúlt években megduplázódott a jegyvizsgálókkal szembeni bűncselekmények elkövetésének a száma, és talán arra kellene a Belügyminisztériumnak több hangsúlyt fektetni, hogy hogyan lehet megvédeni ezek ellen a támadások ellen, mondjuk, a vasúti közlekedésben vagy akár a budapesti tömegközlekedésben a jegyvizsgálókat.

A következő törvény a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása. Na, ez is egy érdekes dolog, Móring képviselőtársam is kitért erre. A jövőben a terrorelhárítási szerv végezheti a külföldön megrendezésre kerülő egyes kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősített nemzetközi sportrendezvényeket. Erre mi szükség van, államtitkár úr?

Szerintem az adott ország kellőképpen vállalja mint ahogy a vizes vb-nél mi is vállaltuk a sportolók, az idelátogatók védelmét. Kérdéseim lennének: van a terrorelhárításnál ennyi rendelkezésre álló személyzet, és olyan alkalmazottak, akik ezt el fogják tudni látni? Miért kell ezt nekünk csinálni, amikor az adott ország szerintem kellőképpen felkészül erre?

Nekem az jut eszembe, hogy a katasztrófavédelemnél is most azt látjuk, a meg nem oldott szemétszállítást már a katasztrófavédelemnek, a tűzoltóknak kell megcsinálni Magyarországon. Lassan olyan feladatokat próbálnak odahelyezni bizonyos szervekhez, ami egy: megalázó is lehet, és semmi közük nincsen hozzá. Nem értem, mibe fog ez kerülni? Készült-e hatástanulmány, és van-e emberállomány erre, hogy ezt a feladatot ellássuk? És közben felteszem a kérdést: minket, magyar állampolgárokat lassan ki fog megvédeni? Mert lassan már mindenki fontosabb: a sportolók, a szemétszállítást a tűzoltóknak kell csinálni, csak minket, állampolgárokat nem fog már lassan senki sem védeni, mert lehetetlenség ennyi feladatot ellátni, közben meg az a feladat fog nem ellátottá válni, amire létrehozták ezeket a szerveket.

A térfigyelő elhelyezésére vonatkozóan a döntést a rendőrség hozza meg, az illetékes önkormányzat véleményének kikérését követően. A működtetési költségekről a rendőrség és az önkormányzat megállapodást köt. Elhangzott előttem, hogy legelőször Budapesten kívánják ezt megvalósítani, utána a többi településen. Készült-e hatástanulmány, hogy mennyibe fog ez kerülni? Ki fogja a költségeket állni? Az önkormányzatoknak kell a kamerát felszereltetni? Hány kamerát kell elhelyezni utcánként? Hogyan lesz ez szabályozva? Van-e költségvetés már kiszámolva, hogy mondjuk, az ország teljes lefedésére mert úgy gondolom, hogy nem csak a bűncselekményekre hivatkozunk, mert az teljesen rendben lévő lehetne, hogy bűncselekmények felderítésére eszközöket vessünk be. Csak egyáltalán mennyibe fog ez kerülni? Mikorra építik ki? Ki fogja állni a költségeket? Mert azért tudjuk nagyon jól, hogy az önkormányzatok eléggé forráshiánnyal küszködnek, vagy az lesz, hogy 90 százalékban elutasítják, és majd csak egy-két ilyen kamera kerül elhelyezésre.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LXXVII. törvény módosítása nagy vihart kavart törvény volt. Ugyebár engedélyeztetni kellene a fúrt kutakat. Azt látjuk, hogy most ennek kapcsán a 2018. év végéről 2020. év végére tolja ki a határidőt a kormány. Helyesnek tartjuk, hogy kitolta a határidőt. Mi is ezt kértük, hogy ezt tegyék meg, mert ez a 2018 vége semmilyen módon nem működött volna. Ugyebár nem voltunk felkészülve, sem azok a szervek, akik ezt le tudták volna ellenőrizni, sem arra nem voltak az emberek felkészülve, hogy egy ilyen tetemes összeget, mondjuk, az engedélyeztetés kapcsán kifizessenek.

Kérném a kormányt arra, hogy a módosító javaslatainkat, és azt, amit a vitában elmondtunk, jó lenne, hogyha fölülvizsgálná, megfogadná, és még mi arra kérjük a kormányt, hogy ne csak annyi legyen ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy kitoljuk a határidőt 2020-ig, hanem magát az egész törvényt át kellene úgy írni, hogy tényleg, az embereket ne érje olyan hátrány, hogy nem fogják tudni ezt az összeget kifizetni. Meg kell nézni, hogy hogyan lehet úgy megoldani ezt a problémát, hogy lényegében a probléma is meg legyen oldva, mert az nagyon fontos, hogy a vízkészletünk biztonságban legyen, úgy legyen felhasználva, ahogy kellene. Vigyázni kell Magyarország vízkészletére, de közben az embereket és a családokat sem érheti hátrány.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása: amennyiben szabálysértési visszaesőről beszélünk, hat hónapon belül ezt Móring képviselő úr is elmondta újabb elkövetés történik, akkor a közlekedési szabálysértések esetében a pénzbüntetés felső határa második elkövetésnél a duplájára, harmadik elkövetésnél a triplájára emelkedik. A szabálysértési eljárásokban a folytatólagosság büntetőjogi fogalmát is bevezetik.

(10.00)

Bevezetik a telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatás lehetőségét a szabálysértési eljárásokban is. Itt is mindig arról beszélünk visszatérően, hogy újabb eszközöket vetünk be. És tényleg ezzel nem vitatkozhatunk, hogy a bűncselekmények feltárásánál szükség van-e arra, hogy újabb eszközöket próbáljon a rendőrség, a hatóság bevetni, csak mindig arra térünk ki, hogy az adott személy mennyire kap védettséget, mennyire lesz majd védett ezekkel az információkkal szemben.

A 7. pont a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása; az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása. A szolgáltató, illetve az autópályakezelő a járművön, illetve autópályákon készült felvételeket a kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóhoz küldi. A nyomozó hatóságok ezeket a felvételeket felhasználhatják terrorcselekmények, bűncselekmények felderítése, megelőzése, illetve körözött személyek azonosítása érdekében.

Itt ugyanazt tudom elmondani, államtitkár úr, hogy teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy lehessen felhasználni hangfelvételeket, képfelvételeket, csak szeretném megkérdezni, meg tudja-e mondani, államtitkár úr, hogy ki lesz az, aki ezt elvégzi, melyik cég lesz az. Van-e már cég kijelölve arra, aki ezt a központi adatszolgáltató rendszert kezelni fogja?

Az az információm van, hogy a hétpárti egyeztetésen az hangzott el, hogy lényegében a Belügyminisztériumon belül lesz ez létrehozva, kialakítva, és azok az emberek, akik ezeket a képanyagokat kezelni fogják, lényegében csak postásszerepet fognak ellátni, és ők semmit nem fognak látni ebből a rendszerből.

Én ezt nem tudom elképzelni, mert ha valamilyen képanyagot önök le akarnak kérni egy bűncselekmény kapcsán, akkor nem gondolom, hogy csukott szemmel fogja az emberke a rögzített képfelvételeket végignézni. Ő csak fog valamit látni, és kik lesznek ezek az emberek? Hány ember fogja ezt a feladatot ellátni? Készült-e hatástanulmány, hogy mennyibe fog ez kerülni? Hogyan lesznek az érintettek védve a Nagy Testvérrel szemben? Mert értse meg, államtitkár úr, természetes az, hogy ahogy fejlődik a világ, új eszközöket kell bevetni. Ahogy felderítéshez használni lehetne képeszközöket, hangfelvételeket, képanyagokat, mégiscsak felmerül az emberben a kérdés, hogy teljes mértékben biztonságban lesz-e ettől a rendszertől. Megmondom őszintén, én nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol mindent látnak rólam, és szerintem az állampolgárok többsége így vélekedik, hogy nem akar a Nagy Testvér házában élni.

Pontosan jobbikos képviselőtársam mondta el azt néhány héttel vagy hónappal ezelőtt a személyes védelemről szóló törvénynél, hogy a magánélet szentségét hogyan tudjuk védeni. Ez pontosan az ellenkezője, államtitkár úr, mert lényegében, ha azt mondjuk, remélem, hogy megnyugtat, mert látom, hogy államtitkár úr rázza a fejét, hogyha én ezt a törvényt elolvasva azt látom, hogy minden településen kamerarendszert szerelnek fel, és remélem, hogy választ kapok (Kontrát Károly: Hogyne!), hogy hány kamerát fognak, hová fogják, mikorra lesz ez felszerelve, bennem felmerül a kérdés, hogy innentől fogva az embereknek a magánélete teljes mértékben megszűnik.

Nem lesz olyan… és csatlakozva jobbikos képviselőtársamhoz, azért az embereknek a nagyon nagy többsége jogkövető állampolgár, és nekünk a jogkövető állampolgárok a legfontosabbak. Én azt gondolom, hogy a jogkövető állampolgár joggal teszi fel a kérdéseket, hogy ő miért szenvedjen attól, hogyha a bűnözőkkel kapcsolatban néhány törvényt meghozunk. Persze, mondom: nagyon fontos, hogy a bűncselekmények felderítésénél újabb eszközöket vessünk be, csak én arra kérem az államtitkár urat, hogy vegyük figyelembe azokat a jogkövető állampolgárokat, és én magamat is közéjük sorolom, én nem szeretnék a Nagy Testvér házában élni, államtitkár úr. (Kontrát Károly: Én sem.)

Várom válaszait, és remélem, hogy választ is fogok kapni. Köszönöm szépen. (Taps a MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu