DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! 2016. július 13-án fogadta el az Országgyűlés a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényt, amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium által irányított külképviseletek tekintetében 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. A törvény elfogadásával, így a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát magába foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika feladata és eszköztára. A törvény önálló, a külképviseletek működésén túl a tartós külszolgálat alapvető rendelkezéseit is magába foglalja.

A jelen törvényjavaslat a tartós külszolgálatról szóló törvény koncepcionális tartalmát változatlanul hagyva a mindennapi működéssel felmerült gyakorlati tapasztalatokat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat is tartalmaz. A törvényjavaslat változtatásokat eszközöl továbbá egyes külügyi igazgatási kérdéseket is érintő egyéb kapcsolódó törvényekben is, mely módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését, valamint a jogszabályi keretek megteremtését, illetve finomítását hivatottak szolgálni.

A konzuli védelemről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy külföldre utazó magyar állampolgárok külföldi tartózkodásának a konzuli szolgálatnak való előzetes bejelentésére csak a korszerűbb elektronikus út álljon rendelkezésre, tekintettel arra, hogy az egyébként elenyésző számú papíralapú bejelentések postán való beérkezésére késedelemmel, a vonatkozó utazást követő időpontban kerülhet sor. Így a külföldre utazó magyar állampolgár abban a téves hitben utazik, hogy a konzuli védelem biztosításának elősegítéséhez szükséges intézkedéseket megtette azzal, hogy a papíralapú adatlapot postára adta. Ugyanakkor esetleges bajba jutásakor a postai kézbesítés késedelme okán a konzuli szolgálat még nem lesz a védelem biztosításához szükséges adatok birtokában.

A bajba jutott magyar állampolgárok részére nyújtható anyagi jellegű segítséget a konzuli tisztviselő jelenleg kizárólag visszatérítendő hazatérési kölcsön formájában adhat. A hazatérési kölcsön folyósításának előfeltételei közé tartozik, hogy a kérelmező önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy hazatérését önerőből, illetőleg a hozzátartozók segítségével nem képes biztosítani. A konzuli szolgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a bajba jutott magyar állampolgárok jelentős részének hazatérési kölcsön nem nyújtható, mivel annak jogszabályi előfeltételei nem állnak fenn, ugyanakkor számukra is indokolt lehet a tájékoztatáson, a tanácsadáson és a hazautazás megszervezéséhez nyújtott konzuli segítségen túlmenően egy kisebb összegű vissza nem térítendő anyagi segítségnyújtás, amely a hazautazásig fedezi a bajba jutott alapvető szükségleteit. Ezt a célt szolgálja a legfeljebb 20 euró értékig nyújtható anyagi támogatás.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítása főként technikai pontosításokra irányul, mint említettem. Ezek a hatálybalépés óta eltelt egy év tapasztalatait veszik figyelembe.

A módosítás rendezi az utazó nagyköveti címmel rendelkezők státuszát, meghatározza az utazó nagykövet intézményét, és kijelöli a feladatellátás kereteit.

A javaslat eltörli az iskoláztatási költségtérítés alsó korhatárát, amelynek eredményeképpen korhatártól függetlenül óvodai nevelésben részesülő gyermek után jogosult lesz a kihelyezett az iskoláztatási költségtérítésre, amely különösen a gyermeküket egyedül nevelő kihelyezettekre nézve jelent nagy segítséget.

(12.30)

A javaslat elfogadásával a kihelyezettek egymillió forint összeget meghaladó egészségügyi ellátásainak esetében lehetővé válik, hogy a minisztérium méltányossági alapon megelőlegezze az ellátás költségeit. A módosítást az indokolja, hogy a törvény hatálybalépése óta több esetben méltányossági kérelemmel fordultak a kihelyezettek a minisztérium hivatali vezetéséhez a magas összegű orvosi számla kifizetésével kapcsolatban. A minisztérium többször is egyedileg méltányosságot gyakorolt ezekben az esetekben, de az értékhatár módosítása és a visszafizetés szabályozása törvényi szinten szükségessé vált.

Egy további érdemi módosítás, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint foglalkoztatott szakdiplomataként kihelyezésre kerülők közvetlenül a kihelyező szervhez kerülhessenek vezénylésre. A jelenleg hatályos szabályok szerint ez nem oldható meg, hanem ahhoz, hogy ezek a személyek meg tudják kezdeni a kihelyező szervnél a felkészülésüket, illetve kihelyezésre kerülhessenek, először kormányzati szolgálati jogviszonyt kell velük létesíteni, amely többletadminisztrációt keletkeztet a munkáltatónál.

A javaslat rendezi továbbá a technikai alkalmazottakkal kapcsolatos foglalkoztatási kérdéskört is. Az adminisztratív, de különösen a technikai külképviseleti munkaköri osztályba tartozó munkakörök, mint például a gépkocsivezetők vagy a szakácsok, gondnokok, jellemzően a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalók által kerülnek betöltésre, akik esetében jellemzően kormányzati ügykezelői kinevezéssel kerül sor a kihelyezésre.

Azonban felmerült ezen munkavállalóknak a munkaviszonyuk jogfolytonos megtartására vonatkozó lehetőség rendezése, amely a javaslat elfogadása esetén lehetővé válik.

A módosítás továbbá kibővíti a kihelyező szerven belüli belső pályázatra jogosultak körét. Ennek eredményeképpen tartós külszolgálatra belső pályázat útján jelentkezhetnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó központi hivatal foglalkoztatottjai, valamint azon gazdasági társaságok foglalkoztatottjai, amelyeknek a tulajdonosijog-gyakorlója a külgazdasági és külügyminiszter.

A javaslat rendezi továbbá az üzemi baleset, az úti baleset és a foglalkozási megbetegedés esetén járó díjazás mértékét is.

A fentieken túl a módosítás rendezi a Balassi Intézet jogutódlása eredményeként, a minisztériummal vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban lévő, külföldi felsőoktatási intézményekben a magyar kultúrát terjesztő és a magyar nyelvet oktató vendégoktatókkal kapcsolatos szabályozást is. Ennek eredményeként a vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban lévők is a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottá válnak, valamint rájuk is kiterjesztésre kerülnek a külföldön történő gyógykezelés igénybevételére vonatkozó szabályok.

A törvényjavaslat, mint ahogy fentiekben már bemutattam, a mindennapi működésből fakadó gyakorlati és az elmúlt egy év jogalkalmazási tapasztalatait kívánja kezelni, illetve technikai pontosításokat tartalmaz mind a külszolgálati törvény, mind a külügyi igazgatással érintett törvényekben, amely módosítások azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain. Azonban lehetővé teszik, hogy külképviseleteink és az ott dolgozók rugalmasan alkalmazkodva, magas színvonalon képviseljék Magyarország érdekeit és értékeit.

Elnézést kérek azért, hogy ilyen technikai jellegű leírást kellett elmondanom, de maga a törvénymódosítási javaslat is erősen technikai jellegű, és ez ezzel áll összhangban. Kérem a törvényjavaslat támogatását, köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu