MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az imént államtitkár úr, illetve Simon Miklós képviselőtársam már részletesen ismertették álláspontjukat a törvénytervezettel kapcsolatban, ezért én csak néhány főbb dolgot szeretnék kiemelni a tervezetből.

(9.40)

Elsőként a kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolásáról kell említést tennünk, amelynek célja, hogy a rögzített kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolását és az ágazati törvényekben adatmegismerésre feljogosítottak részére az adatkezelést egyedi informatikai alkalmazás útján biztosítsa. Emellett lehetővé teszi a gyors és hatékony feladatellátást.

Elsőként a főváros közigazgatási területén kívánja a kormányzat bevezetni a rendszert, a megvalósítás további fázisaiban pedig országos szinten. A felvételek központi tárhelyen kerülnek rögzítésre, az adatigénylés pedig a tárhelyszolgáltató által biztosított egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történik. Fontos kiemelni, hogy a tárhelyszolgáltató kizárólag a felvételek elhelyezését biztosítja, más adatkezelési műveleteket nem végez, a feltöltött felvételeket és azok tartalmát nem ismerheti meg. Az adatok megismerése kizárólag az adott ágazati törvényben meghatározott körben és mértékben lehetséges, ezt az egyedi azonosítók teszik lehetővé.

A tárhelyszolgáltató továbbá adatmegismerési nyilvántartást vezet, amely ellenőrizhetővé teszi az adatkezelések és az adatigénylések törvényességét. Az adatfeldolgozást hivatalból a nemzeti adatvédelmi és információs hatóság is ellenőrizheti.

A következő érintett terület, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása, valamint a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény módosítása a mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer megvalósítása során jelentkező változtatási igényeket képezi le. Pontosításra kerülnek a vízügyi közalkalmazotti jogviszony szabályai, a víziközmű-társulatok tartozásainak behajtására vonatkozó szabályok, valamint a települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi besorolására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kerül beépítésre.

A mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer a projektmegvalósítása során felmerült módosítások miatt 2019. január 1-je napja helyett 2020. január 1. napján lép hatályba, azonban a hatálybalépését követően nemcsak az öntözési célú vízhasználatokra fog kiterjedni, hanem a vízügyi hatóság által folytatott valamennyi eljárásra. Valamennyi vízügyi hatósági eljárás, a vízkészletjárulék-bevallás és a vízikönyvi nyilvántartás is teljesen elektronikus lesz. Ennek érdekében a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény 7. §-ában már elfogadott és kihirdetett rendelkezéseket jelen módosításban kívánjuk felülírni. Ezzel párhuzamosan a vízkészletjárulék elektronikus bevallásának kezdetét is 2020. január 1. napjára kívánjuk módosítani.

A harmadik átfogó módosítás az információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása. Felmérve az uniós normákból eredő feladatokat, valamint az eddig megtett intézkedéseket, a feladatok teljesítése és a biztonság növelése érdekében a már meglévő kiberbiztonsági intézményi struktúra racionalizálása, átalakítása szükséges. Ennek céljából az információbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatok és az ezzel kapcsolatos képességek centralizálása szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében.

A törvényjavaslat szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő eseménykezelő központ látná el a jövőben a létfontosságú kijelölt szervek, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító, alapvető szolgáltatást nyújtóként azonosított szervek és a bejelentésköteles szolgáltatók eseménykezelési feladatait is.

Az információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény és a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása is indokolt.

A fentieken túlmenően a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szeretnék megemlíteni néhány fontosabb dolgot. A módosítás tartalmazza, hogy a kiemelt közérdeklődésre számot tartó és ezáltal a média által is kiemelt figyelemmel kísért, jelentős tömegeket vonzó nemzetközi sportrendezvények, például a nyári és téli olimpia, a paralimpiai játékok, a labdarúgó Európa-bajnokság és világbajnokság, valamint az egyes, külföldön tartott labdarúgóválogatott-mérkőzések és egyéb sportrendezvények a jelentős terrorfenyegetettség miatt kiemelt biztonsági kockázatúnak minősíthetők.

A terrorszervezetek, a terrorista csoportok, illetve az úgynevezett magányos elkövetők számára e nagy nyilvánosság előtt zajló nemzetközi sportrendezvények a terrortámadások végrehajtásához potenciális helyszínnek tekinthetők, figyelemmel arra, hogy a terrortámadással elérni kívánt célok és azok hatásai is a jelentős számú tömegekre és a média közvetítő tevékenységére tekintettel határozottabban érvényesülhetnek.

Indokolt megteremteni annak a jogi lehetőségét, hogy a terrorizmust elhárító szerv a jövőben végezhesse a külföldön megrendezésre kerülő, egyes kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősíthető nemzetközi sportrendezvényeken részt vevő magyar sportolókkal és sportszakemberekkel kapcsolatos személy- és létesítményvédelmi feladatokat.

A terrorizmust elhárító szerv külföldi szerepvállalása kizárólag a rendészetért felelős miniszter döntése alapján és a nemzetközi jog hatályos normáival összhangban, az érintett külföldi állam hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben valósulhat meg.

A törvény 18. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése a fogva tartott személy esetében azt írja elő, hogy a fogvatartott részére biztosítani kell a lehetőséget az általa megjelölt személy értesítésére, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. A rendelkezés csak akkor teszi az értesítést a rendőrség kötelezettségévé, ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy maga értesítse az érintett személyt.

Ezzel ellentétben a gyakorlat szerint a fogvatartott sok esetben nincs abban a helyzetben, hogy értesítési jogával maga élhessen, túlnyomórészt a rendőri szerv értesíti a fogvatartott által megnevezett személyt. A módosítás ennek megfelelően részben arra irányul, hogy a jövőben egyértelműen a rendőrség kötelezettségévé tegye az értesítést.

A szabályozás újdonsága az is, hogy előírja: az értesítést a rendőrség indokolatlan késedelem nélkül teljesíti. Ha a fogvatartott olyan személyt jelölt meg, akinek az esetében fennáll az intézkedés veszélyeztetése, de más személy esetében ilyen kockázat nem valósul meg, a szabályozás lehetővé teszi, hogy a fogvatartott új személyt jelöljön meg értesítendőként.

A hatályos jogszabályban is szereplő speciális rendelkezés, amely a törvényes képviselő, köztük a gondnok is, haladéktalan értesítésére irányul, a jelenlegi szabályok szerint a fiatalkorúra vagy gondnokság alá helyezettre vonatkozik. Bizonyos esetekben azonban nem csupán a büntetőeljárási szabályok szerinti fiatalkorú, hanem a polgári jogi szabályok szerinti kiskorú esetében is felmerülhet az értesítési kötelezettség, ezért indokolt a jövőben a fiatalkorú helyett a kiskorút szerepeltetni a rendelkezésben.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása pontosítja az ismételt elkövetésre vonatkozó jogkövetkezményeket. A törvény 23. § (1) bekezdése az ismételt elkövetésre vonatkozó jogkövetkezményeket illetően kétfajta előélethez fűz súlyosbító rendelkezést. Egyrészt ahhoz, ha az eljárás alá vont személy szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt, másrészt pedig, ha pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt vonták legalább két ízben jogerősen felelősségre.

Nincs viszont előírás az ismételt elkövetésnek arra az esetére, amikor az eljárás alá vont személy a cselekmény elkövetését megelőző hat hónapon belül egy olyan cselekményt követett el, amely legalább elzárással büntethető, és egy további olyan cselekményt követett el, amely legalább pénzbírsággal sújtható. A javaslat szerint ekkor az ismételt elkövetés a pénzbírsággal sújtható szabálysértések általános kategóriájába tartozik. Ilyen előéleti adatok esetében a pénzbírsággal is sújtható szabálysértésekre vonatkozó szabályok alkalmazása az irányadó, azaz a törvény 23. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell azokat a visszaesés szempontjából értékelni.

(9.50)

Mivel a jelenleg hatályos törvény nem tartalmaz rendelkezést az ismételt elkövetés minden esetét felölelő büntetéskiszabásra, ezért indokolt az erre vonatkozó rendelkezés meghatározása. A jelenleg hatályos törvény 23. § (4) bekezdése a kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértések ismételt elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb, kétszeres-háromszoros összegű szankcionálásáról rendelkezik azzal, hogy a bírság összege nem haladhatja meg a törvény 11. § (1) bekezdésében generálisan megfogalmazott maximumot, azaz a 150 ezer forintot.

A jogalkalmazás során problémaként jelentkezett, hogy a normaszövegből az az értelmezés is kiolvasható, hogy az ismételt elkövetés miatt kiszabott többszörös pénzbírság mértéke csak a harmadik elkövetés esetén nem haladhatja meg a bírságmaximumot.

Figyelemmel arra, hogy van olyan szabálysértés, amelynek elkövetését a jogalkotó 100 ezer forintos kötelező mértékű pénzbírsággal sújtja, így a második elkövetés miatt kiszabott kétszeres összeg az erre vonatkozó konkrét tiltás hiányában meghaladná a generális bírságmaximumot.

Az egységes, szabályozási célnak megfelelő jogalkalmazás biztosítása érdekében szükséges a speciális anyagi jogi rendelkezés pontosítása, amely alapján egyértelműsítésre kerül, hogy az ismételt elkövetés esetén kiszabott pénzbírság mértéke sem haladhatja meg a 11. § (1) bekezdésében meghatározott 150 ezer forintos bírságmaximumot, ezért a törvénymódosítás ezt is tartalmazza.

Bízom abban, hogy ezt a javaslatot ellenzéki képviselőtársaim is támogatni fogják. A KDNP ezt teszi. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu