DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az ennél a törvényjavaslatnál elhangzott szakmai vitát, és engedjék meg, hogy az elhangzottakra elkezdjek válaszolni. Igyekszem sorrendben mondani. Az állam helytállási kötelezettsége nem szűnik meg. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges forrásokat továbbra is biztosítja a központi költségvetés, így a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez szükséges forrásokat is az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályoknak megfelelően.

(20.50)

Ez a szabályozás nem változott, tehát az állam helytállási kötelezettsége megmaradt.

Felmerült már nem tudom, talán Varju képviselőtársunk említette a Balatoni Hajózási Zrt., a Bahart ügye. A Bahart az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona, így a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet vele rendelkezni, kizárólag állam vagy másik helyi önkormányzat javára idegeníthető el, vagy ezeknek 100 százalékos gazdasági társaságába apportálható. Egyébként a nagy értékű ingatlanok jellemzően az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak, így nem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg.

Az önkormányzatok vagyonával, egyáltalán az önkormányzatok vagyonvesztésével kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban, engedjék meg, hogy én is visszahivatkozzam az előbbi napirendi pontra, ahol éppen arról volt szó, hogy az önkormányzatok önállóságát csorbítjuk. Most meg képviselőtársaim azon aggódnak, hogy az önkormányzatok képtelenek jól dönteni a saját vagyonuk tekintetében. Kétségtelenül felelősséggel járnak ezek a döntések, s kétségtelenül az önkormányzatok tagjait is felelősség terheli ezekben a döntésekben. A magam részéről nagyon remélem, hogy akik ilyen horderejű döntéseket meghoznak a helyi önkormányzatokban, ezekkel tisztában vannak.

Ugyancsak Varju képviselő úr említette föl ránk olvasva az Állami Számvevőszék vizsgálatainak megállapításait. Én ezt, bevallom, érdemként fogom fel, hogy van egy Állami Számvevőszék, ami egy ilyen nagy rendszerben tapasztalt hibákat feltárja, leírja és számonkéri azok kijavítását. Ez az Állami Számvevőszék dolga, teszi. Én ezt nem írom a rendszer hátrányára.

Csárdi képviselő úr feltette a kérdést, hogy az MFB mit és hogyan finanszíroz. Kérem szépen, a nevektől függetlenül a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységeket finanszíroz, az általa feltett kérdésben az idegenforgalmat finanszírozta, és nem X. Y.-t vagy Z.t. Ezek a stratégiai célok.

Egyébként sajnálom, hogy elment, mert ha megengedik, fél percre kalapot váltok, és nem országgyűlési képviselőként és államtitkárként, hanem a magyar Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége alapító elnökeként és örökös elnökeként mondom, 1986-tól ezen a területen dolgozva, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat sehol a világon nem lehet banki feltételek mellett finanszírozni. A mikro-, kis- és középvállalkozásokat a világ minden fejlett gazdaságában, így egyébként Magyarországon is erre a célra létrehozott pénzeszközökből egy erre a célra létrehozott intézményrendszer finanszírozza, nem mi hoztuk létre, 1991-ben hozták létre a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, és azoknak a pénzeszközeiből, elsősorban annak a mikrohitelezési rendszeréből történik ezeknek a finanszírozása, egyébként a fővárosban is.

Tordai képviselő úrnak a felvetésére: kérem, engedjen meg egyetlen reagálást. Én sem vagyok egyébként, hogy mondjam, egyetlen hitközségnek, felekezetnek, ennek-annak, templomkörzetnek a tagja, és én is ismerem ezt a számot, ami azt mondja, hogy Magyarországon 13-15 százalék a hívő lakosság aránya, tehát aki kvázi hitéleti tevékenységet folytat. De kérem, képviselő úr, amint ön bizonyára pontosan tudja, ezek az egyházi szervezetek azért messze nemcsak hitéleti tevékenységet végeznek, hanem oktatási, szociális, egyéb feladatokat is ellátnak. Nyilvánvaló, hogy hitéleti feladatokra is esetenként igényelnek vagyonrészeket vagy ingatlanokat, de az elmúlt nyolc évben fejlesztési minisztériumban, jelenleg is egy ilyen tevékenységet végző szervezetben dolgozva, saját tapasztalatom alapján felelősséggel állítom, hogy ezek az intézmények túlnyomórészt például ingatlanokat oktatási célra vagy szociális tevékenységre igényeltek és igényelnek, márpedig ezeket a tevékenységeket messze nem csak ez a 13 százalék igényli. Ha képviselőtársam megnézi, hogy hányan állnak sorban, mondjuk, egy egyház által működtetett szociális intézetben, és hányan az egyébként esetenként valóban joggal kifogással illethető állami ilyen rendszerekben, akkor én úgy gondolom, hogy ha ilyen célokra megy a vagyon, akkor menjen.

S végezetül, ha már ezt felhoztam, engedjék meg, hogy ennek a törvénytervezetnek az indokolását elmondjam. Az elmúlt évek során túlnyomórészt nem az állam kért az önkormányzatoktól vagyonrészt vagy ingatlant, hanem az önkormányzatok kértek az államtól, például MÁV-ingatlanokat, az egyéb nagy, volt állami szervezetek rendeltetésszerű működéséhez átmenetileg vagy véglegesen nem használt ingatlanait, de ideértem például a nagyvárosokban a MÁV volt oktatási céljait szolgáló épületeit, azokat mind-mind önkormányzatok kérték és kapták meg helyi önkormányzati oktatási célokra és hasonló feladatokra. Úgyhogy kérem, hogy ennek a törvénytervezetnek a megítélésénél és elfogadásának, támogatásának mérlegelésénél ezt a gyakorlatot és ezt a tapasztalati ismeretet is figyelembe venni szíveskedjenek.

Ezek elmondása után kérem, hogy akinek van az elmondottakkal kapcsolatban módosítója, azt nyújtsa be, és amennyiben azok befogadásra kerülnek, kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu