HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink rohamosan fejlődő világában a társadalomban végbemenő folyamatok, valamint az ezzel párhuzamosan zajló változások egyre gyorsabban és egyre intenzívebben történnek. Magyarország és a világ változásának megértéséhez szükséges, hogy megbízható, időszerű és részletes adatokra támaszkodó kutatások, elemzések álljanak rendelkezésünkre.Ezt a célt is szem előtt tartva, közel másfél évszázados gyakorlatot követve 2021-ben népszámlálásra kerül sor hazánkban, amellyel az állam célja, hogy komplex, átfogó és pontos mutatókra alapozott képet kapjon a magyar társadalom aktuális helyzetéről. A kutatás eredményeként kapott statisztikák nélkülözhetetlenek a kormányzati döntések előkészítése során, továbbá az államigazgatás mellett a gazdasági szereplők, a tudományos és oktatási műhelyek számára is kiemelt jelentőséggel bírnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország lakosainak összeírását célzó népszámlálást először II. József király rendelt el, amelyet 1784 és 1787 között hajtottak végre. Ezt követően csaknem száz esztendőt kellett várni arra, hogy a magyar állam vezetői felismerjék a népszámlálás intézményének fontosságát. Magyarországon az első hivatalos statisztikai szolgálatot 1867ben alapította meg az akkori kormány a Földmívelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával, amelynek talán itt is érdemes megemlítenünk első vezetője Keleti Károly volt. Az új szervezet az önállósuló magyar államnak a népesség és a lakásállomány összetételére vonatkozó adatigénye miatt jött és jöhetett létre. Egyik első feladata éppen az 1869. évi III. törvénycikk alapján az első népszámlálás, azaz egy, az ország egész területére kiterjedő, teljes körű összeírás megszervezése volt, amely mint azóta minden magyarországi népszámlálás magában foglalta a lakások számbavételét is.

Az azóta eltelt, közel 150 évben tízévenként újra és újra megalkotásra került az aktuális népszámlálást elrendelő törvény. A második, 1880-ban végrehajtott összeírást már az 1871-ben létrehozott önálló Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szervezte.

150 évvel tehát az imént hivatkozott népszámlálást követően, 2021-ben lesz esedékes a következő, immáron 16. népszámlálás. Ekkor új, friss, egyedülálló adatforrás áll majd rendelkezésre, amely részletes képet nyújt a hazai népesség nagyságáról, annak nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottsági szintjéről, foglalkoztatottságáról és családi körülményeiről.

Hangsúlyozandó ahogy államtitkár úr is elmondta, és ahogy már én is korábban utaltam rá , hogy a népszámlálás nem kizárólag a Magyarországon életvitelszerűen élő személyekre terjed majd ki, hanem az ország lakásállományának kivétel nélküli összeírására is, azaz a lakások jellemzőiről is részletes információval fogunk rendelkezni.

Szeretnék röviden beszélni arról, hogy a népszámlálások eredményei miért is fontosak. A Központi Statisztikai Hivatalnál kezelendő adatbázis az állami irányítás számára nélkülözhetetlen, hiszen ezen adatok segítségével tud a kormányzat reális keretek között terveket készíteni és programokat kidolgozni. A gazdaságpolitikai, család- és népesedéspolitikai célkitűzések kitűnően alapozhatóak a népszámlálásból megismert demográfiai mutatókra. A szociálpolitikai elképzelések a foglalkoztatottsági, iskolázottsági, egészségügyi, valamint a lakáshelyzetre vonatkozó adatok ismerete nélkül megtervezhetetlenek, sőt végrehajthatatlanok lennének. Az országos, regionális vagy éppen kisebb helyi szintű társadalmak rétegződését vizsgáló, tudományos kutatások és reprezentatív felmérések a Központi Statisztikai Hivatal adatainak hiányában nem vagy csak nagy nehézségek árán lennének kivitelezhetőek. A nemzetiségi és egyházpolitika sem lehetne észszerű keretek között kialakítható ezen statisztikai mutatók ismerete nélkül, hiszen a népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai vallási viszonyokat, és összehasonlító módon követni az egyes felekezethez kötődők számának, társadalmi, területi jellemzőinek változásait.

A teljes körű népszámlálás az egyetlen adatforrás, amely egyszerre biztosítja az adatok teljes lefedettségét és területi részletességét, illetve a társadalom és a gazdaság legkisebb egységeire vonatkozó információk számos kombinációs lehetőségével minden szempontból megfelel a hazai és nemzetközi kutatási igényeknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglalt követelményeknek maximálisan megfelel. Fontos kiemelni, hogy mivel a népszámlálás során természetes személyek olyan adatai kerülnek rögzítésre, amelyek személyiségük lényeges vonásának minősülnek, ezért alapvető feltétel, hogy ezen adatok meghatározott keretek között, anonimizált módon kerüljenek felhasználására, illetve hogy csak a törvényben meghatározott időtartamig legyenek megőrizhetőek. A törvényjavaslat részletesen meghatározza az adatfelvétel menetét, az adatok beleértve a személyes azonosítók kezelését, megfelelő védelmet nyújtva a teljes adatkezelési folyamat során.

Jelen törvényjavaslat az Európai Unió joganyagára alapozva, ahhoz igazodva szabályozni kívánja az összegyűjtött adatok kezelésének és felhasználásának menetét, mégpedig oly módon, hogy azok személyazonosításra alkalmatlanok legyenek. A népszámlálás végrehajtása ugyanis nem csupán hazai, hanem európai uniós kötelezettség is, és azt gondolom, hogy ezeknek a kötelezettségeknek a törvényjavaslat megfelel, példaként említhetjük röviden, hogy többek között a lakóhelyre, a családi állapotra, a gazdasági aktivitásra vonatkozó adatok gyűjtése az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete alapján kerül megszervezésre.

Valószínűleg a vitában majd halljuk, hogy a kormányzat és a Központi Statisztikai Hivatal hogy fog élni az adatokkal, és biztos, hogy jó-e, amiről államtitkár úr már beszélt. Én nem akarom újra elmondani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a nyár folyamán egy közvélemény-kutatást végzett, de azt gondolom, hogy az a szám, amit államtitkár úr mondott, még egyszer ismétlést kíván, vagy megéri, hogy még egyszer elmondjuk: 83 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem zavarja, ha a teljes nevét meg kell adni a kutatás folyamán.

A népszámlálás végrehajtása és az adatok kezelése során garantálni kell egyébként az adatkezelés biztonságát és az adatok kizárólag statisztikai célra történő felhasználását. Ennek érdekében a törvény garanciákat ír elő és garanciákat vállal a felvett azonosító adatok leválasztásával és elkülönített kezelésével kapcsolatban.

Ahogy államtitkár úr is mondta, a kérdőív véglegesítésekor, az adatrögzítés pillanatában az adatgyűjtő alkalmazás azonnal, automatikus módon elvégzi majd az adatok anonimizálását. Azt gondolom, hogy erre a Központi Statisztikai Hivatal szakmai múltja és a gyakorlata garanciát kell jelentsen mindannyiunk számára.

Az adatkezelés átláthatóságát emellett külön segíti a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint a KSH a népszámlálás előkészítésének, végrehajtásának folyamatában a különböző érdekcsoportok képviselőit bevonva és velük folyamatosan egyeztetve fog dolgozni. A feldolgozás lezárásakor létrejött adatállomány személyazonosításra már nem lesz alkalmas, ugyanakkor abból adatközlések végezhetőek, adatelemzések lesznek készíthetőek, amelyek összefüggéseiben vizsgálhatják a népszámlálás során felvett adatokat, így részletes és széles körű információt szolgáltatnak a felhasználók részére, míg ezzel egyidejűleg biztosítják a különleges adatok biztonságos kezelését is.

A törvény garantálja, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak, amely biztosítja, hogy az adatszolgáltatók egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, továbbá más célra nem kerülhetnek felhasználásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a törvényjavaslat egy modern, XXI. századi népszámlálást vázol elénk a 2021. évre, amely mind az adatszolgáltatók, mind az adatfelhasználók érdekeit költséghatékony és biztonságos módon garantálja.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását, és arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy tegyenek majd önök is így. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu