Z. KÁRPÁT DÁNIEL ((Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a kormány válaszára nem számíthatunk, hiszen ahogy a szociális védőháló, ugyanúgy elpárolgott a kormány is, képviselői egyszerűen nem találhatók meg a teremben, kivéve a tisztelt levezető elnök személyét, és azokat, akik hivatásukat e késői órán ellátják. De szimbolikus ez a kérdés. Hiszen amikor a kilakoltatások kerülnek szóba, rendre üres padsorok, érdektelen képviselők jönnek szembe, és amikor meghívjuk őket ezekre az eseményekre, hogy segítsenek a folyamatokat jogszerű mederbe visszaterelni, szintén nem élnek ezzel a lehetőséggel, pedig én személyesen a legtöbbük számára már eljuttattam ilyen esemény helyszínt és időpontját megjelölő meghívót.

A családok évéről beszélt Magyarország Kormánya, egy olyan évről, évtizedről, amely szerintük akár még egy demográfiai fordulattal is járhat. Bárcsak így lenne! De ha ez a cél, akkor a szociális védőháló fideszes típusú leépítése merényletként kezelendő, és persze nemcsak gazdasági merényletként. Éppen azért, hogy eljusson a parlamentbe, mert más úton-módon nem jut el, idehoztunk néhány konkrét esetet az utóbbi hónapokból, s hogy ne legyünk igazságtalanok, nemcsak az utóbbi hetekből, hanem az egész évet felölelő módon.

Májusban történt egy olyan kilakoltatás, ahol egy kilencgyermekes édesanyát szerettek volna kitenni végleg a házából. A helyzet az, hogy ezt a kilenc gyereket jó eséllyel vitte volna a gyámügy, hogy ha közösségi adakozás formájában egy Facebook-gyűjtésen keresztül nem jön össze annyi pénz, hogy egy kis házat kapjanak. Történt ugyanis, hogy a telken két ház volt található, mind a két esetben a tulajdonos az a férj, aki iszákossá vált, és nem folytatta azt az életvitelt, amely a gyermekek nevelésére alkalmas lett volna, tartásdíjat sem fizetett ebből kifolyólag. És lásson elnök úr csodát hiszen más kormánypárti képviselőhöz nem tudok fordulni , a gyerektartás fizetésének elmulasztása miatt indult az a végrehajtás, aminek az eredménye a kilenc gyerek kilakoltatása. És magyar emberek összefogása volt az az eredményes aktus, ami által mégis tető került ezen emberek feje fölé. Pedig ha ott lett volna ezen folyamatban adott esetben egy kormánypárti képviselő, egy jogvédő, elképzelhető, hogy a jogszerűség talajára kerülhetett volna vissza ez az egész folyamat.

Azt is látjuk, hogy egy másik hölgy júniusban jelent meg a sajtóban az ő esete a karját veszítette el egy munkahelyi balesetben, méghozzá négy éve. Ezt követően a tartozás, mivel nem tudott miből fizetni, törleszteni, 6,2 millióról 8,8 millióra duzzadt, ezt követően a bank által kezdeményezett árverés során mindössze 8,4 millió forintért verték dobra az ingatlanát, és maradt tartozása is. Kilakoltatták, ezt követően pedig Magyarország Kormányának asszisztenciája mellett a karját munkahelyi balesetben elvesztő hölgytől elvették a fogyatékosi támogatást is. Ez lenne a szociális védőháló. Ez lenne a családbarát éra Magyarországon. Egészen elképesztő!

Szeptemberben egy 79 éves úr esete került látószögbe. 35 ezer forintos tartozás miatt rendelték el az ő kilakoltatását. Szintén egy aktivista csoport, a közösségi médián keresztül megjelenő aktivista csoport vette kézbe az ügyét. Kikérték a hivatalos dokumentációt, és mit találtak: ennek az úrnak 47 ezer forintos túlfizetése volt az érintett közület felé, amely végül a kilakoltatását kezdeményezte. Túlfizetése volt ennek az embernek, mégis megtörténhetett ez a katasztrófa vele a Magyarország Kormánya által teremtett jogi környezetben és klímában. Mindenféle felülvizsgálati lehetőség nélkül, hiszen a végrehajtási rendszer túlkapásai úgy működnek, hogy ha reklamálunk ezekkel szemben, először kerül sor a kilakoltatásra, majd évekkel később esetleg a jóvátételre, amikor már nem rendezhető vissza az eredeti állapot, amikor az otthon nem szerezhető vissza, amikor a gyermekeket adott esetben már elvitte a gyámügy. Ez nem családbarát hozzáállás, ez egész egyszerűen egy nemzetellenes katasztrófahelyzet!

S azt is el kell mondjam, hogy olyan kilakoltatással is találkozhattunk, ahol a cél az volt, hogy egy uniós pénzből épülő vásárcsarnoknak legyen parkolója. Legyen parkoló egy ott élő asszony otthonának a helyén. S a helyzet az, hogy bár ezen asszony állítja és papírokkal tudja alátámasztani, hogy visszafizette az ő tartozását, hiszen Ausztriába járt ki idősgondozási munkát ellátni a nyugdíjas éveiben, és igazolni tudja, hogy visszafizette ezt a tartozást, mégis elvették a lakást, mert parkolót kellett építeni. Hozzá kell tenni, hogy kapott 9,3 millió forint kárpótlást, de mivel ketten voltak tulajdonosok az ingatlan tekintetében, ezen összeg feléből kellett volna megoldani a lakhatását. A mai Magyarországon albérletet fizetni, ingatlant vásárolni lehetetlen. Egy Mission: Impossible helyzetbe próbálják sodorni ezeket az embereket, és nem az árok szélén vannak, hanem annak a legaljára rugdosta be őket az a visszaélésekkel tarkított jogrendszer és végrehajtási rendszer, amelynek egy tisztességes, magára valamit adó nemzetállamban semmiféle helye nem lehetne.

Épp ezért mi ott vagyunk a terepen, ott leszünk a bajban ezen emberek mellett, és nem tehet úgy egyetlen kormánypárti képviselő sem, mint ha nem tudna erről a nemzetellenes katasztrófáról. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu