SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország 2020-ra 14,65 százalékos megújulóenergia-részarányt vállalt az Európai Unióban. A 2017-es adatok szerint 13,3 százalékon állunk, tehát látszólag jó úton haladunk, de a látszat csal.

2017-ben változás történt a háztartási tűzifa statisztikai előállításában. (Sic!) Korábban csak az erdészek által jelentett, igazolhatóan fenntartható forrásból származó mennyiséget számolták el. Az új módszertan szerint viszont a tűzifa-felhasználást a KSH „háztartási, költségvetési és életkörülmény” adatfelvétele során becsülik meg, a lakossági válaszok alapján. Ezzel a trükkel sikerült a tűzifa-felhasználást két és félszeresére növelni. Mivel a tűzifa teszi ki a teljes megújulóenergia-fogyasztás 80 százalékát, az új számítási módszertan 5 százalékponttal növelte a teljes megújulóenergia-felhasználási arányt is, amivel máris elérhetőnek tűnik a vállalt célkitűzés.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mennyire tekintik pontosnak a KSH-adatokat? Mivel magyarázzák, hogy nagy eltérés van a fenntartható erdőgazdaságból származó tűzifa és a KSH által mért lakossági tűzifa-felhasználás között? Tekintve, hogy Magyarország nettó tűzifaexportőr, megítélésünk szerint az állhat a háttérben, hogy a lakosság nagy mennyiségű, illegálisan kitermelt tűzifát, szenet és hulladékot is éget; e kettő utóbbi egyébként erősen környezetszennyező.

Semmi garancia nincs rá, hogy az illegálisan kitermelt fákat pótolják. Kérdezem: elfogadható‑e a kormánynak, hogy illegálisan kitermelt tűzifával és megkérdőjelezhető számítással teljesítjük az európai uniós megújulóenergia-célszámot? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP és a DK soraiban.)

Forrás: parlament.hu