DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Hadd kezdjem azzal a válaszomat, hogy a magyar kormány minden erőszakos cselekedetet a leghatározottabban elítél, akár vizuálisan, akár a valóságban történik, hiszen a kettő egymásra hatással van. Hiszen ‑ ahogyan ön fogalmazott ‑ az erőszakos tartalmak megjelenése a médiafelületeken, hogy olyan példákat lehet látni különböző filmsorozatokban, mind-mind negatív hatással van. Felelősséggel tartozunk azért, hogy milyen példákat állítunk a fiataljaink elé.

És bizony az a helyzet, hogy ma már ez az erőszak egészen komoly formában sajnos beköszöntött az iskolába is. És az a győri erőszak, ami történt a diák és tanár között, az teljességgel elfogadhatatlan és nem tűrhető. Az oktatásnak és a nevelésnek tehát óriási szerepe és óriási feladata kell hogy legyen, az oktatásnak is és a nevelésnek is; nem pótolható és nem helyettesíthető egyik a másikkal, együtt a kettőre nagyon fontos hangsúlyt kell helyezni.

Ráadásul, azt kell hogy mondjam, súlyosbítja a helyzetet, hogy egy jó nevű, jó iskolában történt mindez. És jó családból való maga a gyermek, és az osztályban is jó hangulat uralkodott. Tehát valami olyan fokú megjelenése van ennek a magatartásformának, amivel természetesen foglalkozni kell.

Helye van ennek a felderítésében természetesen a pszichológiának, a pszichiátriának, mindenképpen a nevelésnek. Azt is el kell mondjam, fokozottabban kell intézkednünk arra, hogy az iskolai rendőrségnek milyen szerepe van; hogy hogyan tudjuk megállítani azt, hogy ne vihessenek be a gyerekek ilyen eszközöket, amellyel társaik vagy tanáraik életét veszélyeztetik.

Tehát sokkal nagyobb odafigyelés szükséges mindahhoz, hogy ezeket a cselekedeteket megelőzzük. De ki kell indulnunk magunkból, olyan példákat kell állítanunk, és a gyerekeink elé olyan példákat kell állítani, ami a jó útra viszi őket és nem a negatív példákat követi.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu