ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés nyári második rendkívüli ülését megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki munkánkat figyelemmel kíséri.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a kormány az Országgyűlésről szóló törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezte a 2020. június 29‑e és július 3-a közötti időre. A levelet és annak mellékletét a honlapon megismerhetik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú kötelességemnek teszek ismét eleget azzal, hogy bejelentem, az elmúlt időszakban két volt képviselőtársunk elhunyt.

Bálint György kertészmérnök a Szabad Demokraták Szövetségének Pest megyei területi listájáról 1994-ben szerzett mandátumot, és 1998-ig volt a magyar Országgyűlés tagja. Megbízatása alatt szakértelmével a Mezőgazdasági bizottság munkáját segítette. Politikai pályafutása mellett gazdálkodó szakember, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője volt. Társadalmi szerepvállalása és szakmai publikációi kapcsán pályafutása alatt számtalan díjat és elismerést kapott. Munkásságát többek között 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2017-ben Prima Primissima díjjal is elismerték. 2009-ben Budapest díszpolgárának, 2019-ben pedig az év agráremberének választották. Életének 101. évében hunyt el.

Karakas János 1994-től 2006-ig három cikluson keresztül volt az Országgyűlés tagja. Az 1994-es és ’98-as országgyűlési választásokon az MSZP budapesti 29. számú egyéni választókerületében, majd 2002-ben a párt országos listájáról szerzett mandátumot. Megbízatása alatt a Mezőgazdasági bizottság és az Európai ügyek bizottságának tagja volt. Négy évtizeden átívelő politikai pályája mellett mezőgazdasági szakemberként dolgozott, Pesterzsébet díszpolgára és a helyi közélet elismert szereplője volt. Életének 71. évében hunyt el.

Kérem önöket, hogy képviselőtársaink emléke előtt néma felállással adózzunk. (A jelenlévők néma felállással adóznak az elhunytak emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2012-ben határozatban ítélte el a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított üldöztetést, és június 29-ét, Péter-Pál napját, a hagyomány szerint az aratás kezdetének tartott napot a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává tette. Ezen a napon emlékezünk azokra a gazdaságilag tönkretett, politikailag ellehetetlenített, a sztálini propagandából átvett kifejezéssel kuláknak, azaz kizsákmányolónak bélyegzett módosabb parasztgazdákra, akiknek ezen intézkedések elvették a vagyonát, derékba törték az életét, és akiknek családtagjai az élet számos területén is hátrányt szenvedtek.

A kuláküldözés a kommunista hatalomátvétel évében kezdődött. Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án elhangzott beszédében a dolgozó nép ellenségének kiáltotta ki a módosabb parasztokat. Rendszeresen ellenőrizték őket, kezdetben úgymond kihágásaikért pénzbüntetést vagy elzárást róttak ki rájuk. Később a falvanként összeállított kuláklistákra hivatalosan rávezették azokat, akik legalább 25 hold földdel, cselédséggel, mezőgazdasági gépekkel vagy akár kereskedelmi üzlettel bírtak, de ha valakinek a javait meg akarták szerezni, az ennél kisebb birtokkal, szőlővel, gyümölcsössel rendelkezőket is könnyen a kulákok közé sorolhatták. 1953-ban országosan mintegy 70 ezer kulák családot tartottak nyilván.

A kuláknak nyilvánított gazdákra lényegesen több fizetendő adót, közterhet róttak ki, s mindaddig szorongatták, zaklatták őket, amíg javaikat maguktól fel nem ajánlották az államnak. A kulákokat és családtagjaikat megbélyegezték, ami nemcsak saját, de gyermekeik életére is rányomta a bélyegét. 1953 után korrekciós intézkedésekre került sor, s bár a kulákok számára amnesztiarendeletet hoztak, és a kuláklistákat eltörölték, a pártvezetés sztálinista szárnya tovább uszította velük szemben a gyűlöletet. Az erőszakos téeszesítés időszaka után a Kádár-rendszer kiegyezésre törekedett a parasztsággal és az egykori kulákokkal, a termelőszövetkezetek nem nélkülözhették az egykori gazdálkodók szorgalmát és szaktudását.

Mindannyian kegyelettel emlékezünk azokra, akik ezen megpróbáltatásokon mentek keresztül.

(12.10)

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Timea frakcióvezető, a Párbeszéd részéről. Megadom a szót.

Forrás: parlament.hu